jobbra|bélyegkép|220px|Philolaosz világrendszerének központi része Ellenfölddel éjfélkor illetve délben. Az egyszerűsített ábráról hiányzik a Hold és a többi bolygó A püthagoreus világkép egy csillagászati rendszer, amely azt feltételezi, hogy a Föld, a Hold, a Nap és a bolygók egy láthatatlan „Központi Tűz” körül keringenek. A rendszer létrehozását a krotóni Philolaosznak tulajdonítják.Más források szerint Krotóni Philolaosz és szirakúzai Hikétasz. Nincs utalás arra, hogy korábban a püthagoreusoknak létezett volna ilyen átfogó asztronómiai rendszere, világképe. Elképzelései könyvének néhány fennmaradt rövid töredékéből és más, későbbi ógörög filozófusok leírásából maradtak fenn. A neki tulajdonított töredékek körülbelül feléről azonban bebizonyosodott, hogy más későbbi forrásokból származnak.

Bár Philolaosz világrendszere csaknem teljes egészében téves, számos helyes feltételezése beépült a későbbi ókori filozófusok közgondolkodásába, sőt Kopernikusz is hivatkozik ezekre. És mint az egyik első nem mitologikus hanem fizikai világkép megalkotójára és elméletére, elmélete hiányosságaira az utókor is elnézőbben tekint teljes joggal. Különösen mivel kisebb módosításokkal a rendszer a kor észlelési lehetőségeit figyelembe véve jól írja le az égen látható mozgásokat.

Rendszerének középpontjában foglal helyet a Központi Tűz (ógörögül: πῦρ μέσον). Körülötte kering nyolc gömb alakú égitest, bolygó, köztük az általa bolygónak tekintett Föld, Hold és Nap is. Azt, hogy a Föld is gömb alakú, konkrétan nem említi, de ez ebben az időben már általánosan elfogadott volt.

A Központi Tűz körül a legbelsőbb kőrpályán a szintén hipotetikus Ellenföld (ógörögül: Ἀντίχθων, azaz Antikhthón) kering. A Föld a másodikon. jobbra|bélyegkép|220px|Jól látható, elvben valóban lehetséges lenne, hogy a Lakott Földről, azaz Eurázsiából és Afrikából (nagyjából a keleti féltekéről) nem látható a Központi Tűz és az Ellenföld. Az ókori hajósok nemigen távolodtak a partoktól látótávolságnál messzebb. A Központi Tűz létezését Philolaosz szerint az indokolja, hogy a tűz a legbecsesebb az elemek közül, a központ pedig a legkitüntetettebb hely. A Földről – legalábbis az eurázsiai féltekéről – azért nem látszik sohasem az Ellenföld sem a Központi Tűz, mert a Föld a Holdhoz hasonlóan – mai szóhasználattal – un. kötött pályán kering, azaz keringési ideje megegyezik a körülfordulási idejével, ami a Föld esetén a modellben is egy nap. Az Ellenföld ezen kívül mindig a Központi Tűz mögött van.Egyes források szerint az Ellenföld nem mindig a Központi Tűz mögött, oppozícióban van, hanem a Föld és a Központi tűz között azaz együttállásban. Azonban az Ellenföld elnevezésében szereplő ὰντὶ azaz „szemben” szó is az oppozícióra utal. Ezt erősíti meg az is, hogy Arisztotelész szerint az Ellenföld egyfajta ellensúly szerepet tölt be a rendszerben. A görögök által Lakott Földnek nevezett Európa, Ázsia és Afrika ugyanis így mindig ellentétes irányban helyezkedik el. Vagyis mai megfogalmazással ahhoz hasonló módon nem látszik a Központi Tűz, ahogyan a Hold túlsó oldaláról sem látható sohasem a Föld.

A Nap fényét a Központi Tűztől kapja, gyűjti össze és sugározza szét felerősítve. Emögött a jelenség mögött feltehetően még nem ismert fizikai, optikai jelenséget sejthettek.

Sztobaiosz szerint:

„Philolaosz azt állítja, hogy középen tűz van [...], és szintúgy a legmagasabb ponton tűz veszi körül a mindenséget. Természeténél fogva a középső tűz az első, és körülötte tíz isteni test kering – az égbolt, a bolygók, a Nap, majd a Hold, majd a Föld, majd az Ellenföld, és mindezek szívében a központban helyezkedik el a tűz. Mindennek körben a legmagasabb részét, ahol az elemek tisztaságukban megtalálhatók, Olümposznak nevezi. Az Olümposz alatti régiókat, ahol az öt bolygó a Nappal és a Holddal van hívja a világnak. Az alattuk lévő részt, a Hold alatt és a Föld körül, amelyben keletkezés és változás tapasztalható, nevezi égnek.”Sztobaiosz, I. 22. 1dNyersfordítás: ZorróAszter a Google fordítása felhasználásával.

A rendszer objektumainak teljes sorrendje: Központi Tűz, Ellenföld, Föld, Hold, Nap, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz. Mindezt a csillagok gömbje zárja magába. A csillagok valójában lukak ezen a gömbön, amelyeken keresztül az égi tűz fénye látszik. Észak felől letekintve a bolygók a valóságnak megfelelően az óramutató járásával ellentétes irányban keringenek.

Az Ellenföld és Föld keringési ideje tehát 1 nap, a Holdé 27 nap, a Napé 1 év. A többi bolygó keringési ideje valószínűleg a valódi keringési idejükhöz közeli érték lehetett, amit az égbolt ugyanannak a pontjára érkezésükből állapíthattak meg, de erre nincs adat. A csillagok gömbje áll. Az hogy forog, feltehetően fogalmazási pontatlanság eredménye. A jóval későbbi ptolemaioszi rendszerben nagyon lassan forog: 36000 év alatt tesz meg egy teljes fordulatot.https://en.wikipedia.org/wiki/File:Bartolomeu_Velho_1568.jpg

A csillagok gömbjén túl helyezkedik el az Olümposz. Erről az égi Olümposzról csak annyit tudunk meg, hogy ott az elemek teljes tisztaságukban vannak jelent. A Központi Tűz istennője Hesztia (Vesta), néha viszont Zeusz trónusának nevezik. A tűz a püthagoreusok elképzelése szerint a kezdeti őselem, de nem világos, hogy a Központi Tűz és az Égi Tűz a világ keletkezésének maradványa-e.

Philolaosz összekapcsolta a püthagoreus zeneelméletet és a csillagászatot azzal, hogy rendszerében a bolygók a pályájuk sugarától függő hangot adnak (a szférák zenéje), amit csupán azért nem érzékelünk, mert ugyanúgy hozzászokott a fülünk, mint a kovács a kalapács keltette zajhoz.Más forrás szerint a világ zaja nyomja el, de maga Püthagorasz is életében csak kétszer hallotta.

Egyes későbbi illetve mai kommentátorok szerint a rendszerrel a fogyatkozásokat próbálták magyarázni, de éppen a geometriában annyira járatos püthagoreusoknak kellett tudnia, hogy ez tarthatatlan.Ha az alábbiakban említett holdfogyatkozást az Ellenföld okozná, akkor látszania kellene az Ellenföldnek az égen a Hold és a Nap között.

Arisztotelész két okot említett, amiért Philolaosz az Ellenföldet felvette rendszerébe. Egyrészt hogy megmagyarázzák, miért látható néha holdfogyatkozás akkor is, mikor a Hold és a Nap is a horizont felett van, mivel nem tudták, hogy ezt a légkör fénytörése okozza.Bertrand Russell: A nyugati filozófia története, A korai görög matematika és asztronómia című fejezetArisztotelész: Az égbolt, II. könyv, 13. fejezet (239b18–25) Másrészt így az égitestek száma tíz, amit a pitagoreusok tökéletes számnak tartottak.Carl Huffman: Philolaus In. Stanford Encyclopedia of Philosophy 4.2 Astronomical SystemEz utóbbit némelyek Arisztotelész gúnyos megjegyzésének tartják, de ez valószínűtlen. Ebben az esetben az lehetett volna a tárgya, hogy a püthagoreusok hajlamosak voltak a valóságot alárendelni matematikai elméleteiknek.

Johannes Kepler úgy vélte, hogy Philolaosz Központi Tüze valójában a Nap volt, de a püthagoreusok úgy érezték, el kell rejteniük ezt a tanítást a beavatatlanok elől.Johannes Kepler (1618–1621), Epitome of Copernican Astronomy, Book IV, Part 1.2 (Kivonat a kopernikuszi csillagászatról), IV. könyv, 1.2. rész): „a legtöbb szekta szándékosan rejtette el tanításait” (Nyersfordítás)

Előzmények

Az első ismert fizikai, nem mitologikus világkép, rendszer megalkotása Anaximandrosz nevéhez fűződik.

Epheszoszi Hérakleitosz a töredékeiben azt állítja, hogy az összes elem és a kozmosz πῦρ-ből származik, amelyet később tűznek fordítottak, de jelenthet egy ősi finom elemet, az étert is,Felix M. Cleve: The Giants of Pre-Sophistic Greek Philosophy: An Attempt to Reconstruct Their Thoughts (’A pre-szofisztikus görög filozófia óriásai: Kísérlet gondolataik rekonstruálására’), Springer, 47. oldal de ez a „tűz” adott mennyiségű, és soha ki nem alszik.Don Marietta jr.: Introduction to Ancient Philosophy (’Bevezetés az ókori filozófiába’), Routledge, Úgy tűnik, Philolaosz helyesbítette Hérakleitosz elképzeléseit, mivel nem azt állítja, hogy minden tűz és változás (válás), hanem azt, hogy korlátlan központi tűz és más körülhatárolt tüzek vannak benne, és hogy „a kozmoszt és a benne lévő dolgokat mind a korlátozó, mind a korlátlan dolgokhoz igazították.”David Sider - Dirk Obbink: Doctrine and Doxography: Studies on Heraclitus and Pythagoras (’Doktrína és doxográfia: Tanulmányok Hérakleitoszról és Püthagoraszról’), Walter de Gruyter, 132. oldal

A Központi Tűz létezésének gondolatát már Parmenidész és Empedoklész is felvetette, utóbbi versbe is foglalta (84. töredék): „ugyanígy a finom szövedékek fátylába zárt / őstűz veszi körül a kerek pupillát, / s ez zárja el a körbefolyó víz mélyét, / mialatt a tűz a lehető legtávolabbra tört kifelé.”DK 31 B 84 töredék:„ώς δέ τότ' έν μήνιγξιν έεργμένον ώγύγιον πϋρλεπτήσιν (τ') όθόνησι λοχάζετο κύκλοπα κούρηνα'ι δ' ύδατος μέν βένθος άπέστεγον άμφινάοντος,πϋρ δ' έξω διίεσκον όσον ταναώτερον ήεν.”Nyersfordítás angol nyelvű fordítás és a Google fordítása felhasználásával: ZorróAszter

Laodiceai Anatoliosz szerint:Aryeh Finkelberg: Heraclitus and Thales’ Conceptual Scheme: A Historical Study,

„Empedoklész és Parmenidész követői ... azt állítják, hogy a monád a természet középen helyezkedik el, mint egy tűzhely.”Mint a nyílt tűzhely az ókori görögök termei közepén.De Decade, 6.8-11.

Eudémosz, Arisztotelész tanítványa szerint az első püthagoreusok voltak az elsők, akik meghatározták a szabad szemmel látható bolygók sorrendjét. Bár Eudémosz nem adja meg a sort, de Eudémosz idejében elfogadott „helyes” sorrend alapján feltételezik, hogy ez a Hold, Nap, Vénusz, Merkúr, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Égi szféra.Vénusz – Merkúr: nem fordítva? Sajtóhiba? Mint látható, a sorrend egyebekben sem felel meg Philolaosz sorrendjének az Ellenföldtől eltekintve sem. Valószínűleg az általa említett püthagoreusok Philolaosz előttiek.Leonid Zhmud: Pythagoras and the Early Pythagoreans (’Püthagorasz és a korai püthagoreusok’), 336. oldal

Idősebb Plinius szerint azonban:

„II.22. A csillagok zenéjéről Püthagorasz zenei szabályok alapján állapította meg, hogy a Hold a Földtől egy tónus [hang] távolságra van, a Holdtól a Mercuriusig e távolság fele és ettől a Venusig majdnem ugyanannyi, attól pedig a Napig egy és félszer annyi a távolság. A Naptól a Marsig egy hang távolság van, tehát ugyanannyi, amennyi a Hold és a Föld között. Ettől Jupiterig fél hang és ettől Saturnusig ismét fél hang, innen az állatkörig egy és félszer annyi, mindez összesen 7 hangot tesz ki, amit diapason harmóniának [nyolchúros összhangzásnak] neveznek. A Saturnus mozgását dóriai, Jupiterét és ugyanígy a többiekét is, frígiai hangra vonatkoztatták. E megállapításokat azonban inkább mulattatóknak, mint hasznosaknak kell tekintenünk.”Plinius, 69. oldal.

Eszerint viszont az égitestek sorrendje: Föld, Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Csillagok szférája volt.

A rendszer érdemei

Philolaosz rendszerében a Föld nem a rendszer középpontjában áll, hanem kőrpályán kering és tengelye körül is forog. Ez tudománytörténeti szempontból azért fontos, mivel nyilvánvalóan azt feltételezte ezzel, hogy létezhet olyan mozgás, ami csupán a környezet elmozdulásának látványaként érzékelhető, de más érzékszervünkkel nem. Nem kíséri zaj, rázkódás, egyensúlyérzékkel való érzékelése, stb. Ami nyugodt, egyenletesen haladó folyók hiányában esetleg teljesen szélcsendes időkben a tengeri áramlások által mozgatott hajókon tapasztalható. A bolygókat, amibe beleértette a Holdat és a Napot is, a valóságnak megfelelően gömb alakúnak feltételezte. Különféle megfontolások alapján feltételezte, hogy az égitestek között vákuum van. Elvben valóban lehetséges lenne egy Föld-Ellenföld gravitációs rendszer, amelyben közös tömegközpontjuk körül keringenek, és ha az Ellenföld tömege nagyobb, akkor pályájának sugara kisebb is lenne mint a Földé.