Kapolyi László (Újpest, 1932. június 7. – Budapest, 2014. november 28.Elhunyt Kapolyi László energetikus, az MTA rendes tagja) Állami Díjas magyar bányamérnök, szerkezetépítő mérnök, energetikus, közgazdász, üzletember, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kőzetmechanika, valamint az energiagazdálkodás és -politika. 1983 és 1987 között Magyarország ipari minisztere. 1994-től 2012-ig és 2013-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, 2002 és 2010 között országgyűlési képviselő a Magyar Szocialista Párt frakciójában.

Életpályája 1950-ben kitüntetéssel érettségizett az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol 1954-ben szerzett híd- és szerkezetépítő mérnöki diplomát. 1957-ben Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen bányamérnöki diplomát szerzett. 1961-ben védte meg műszaki doktori disszertációját. Közben 1962-ben a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen ipari közgazdász oklevelet szerzett, illetve megvédte (második) egyetemi doktori disszertációját.

Már 1951-ben elhelyezkedett tervezőként a Mélyéptervnél. 1952-ben a Földalatti Vasútépítő Vállalatnál dolgozott. 1953 és 1976 között a Tatabányai Szénbányáknál kezdetben beosztott mérnök, majd üzemvezető főmérnök, később főosztályvezetőként tevékenykedett. 1976-ban távozott a szénbányáktól és a Nehézipari Minisztériumban kapott miniszter-helyettesi kinevezést. 1981 és 1983 között az Ipari Minisztérium energetikai államtitkára volt. 1983-ban a Lázár-, majd 1987-ig a Grósz-kormány ipari minisztere volt. Ezt követően egy évig energia-politikai kormánybiztos volt. 1988–1989-ben a Minisztertanács mellett működő Tanácsadó Testület társelnöke volt (Berend T. Iván mellett). Közben 1985-től 1988-ig az Magyar Szocialista Munkáspárt (amelybe 1968-ban lépett be) Központi Bizottsága tagjaként tevékenykedett.

1967-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1975-ben akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bányászati, illetve az Energetikai Bizottságnak lett tagja. 1979-ben megválasztották az MTA levelező, 1985-ben pedig rendes tagjává. Később a Jövőkutatási Bizottságba is bekerült. Az Orosz Tudományos Akadémia is felvette tagjai sorába. Akadémiai tisztségei mellett a Római Klub, az Aspen Institute of Italy tagja és a Gépipari Tudományos Egyesület elnökségi tagja. 1975-ben a krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia magántanárává, 1980-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanárává avatta, illetve a Boston College vendégprofesszora, S az Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica című tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt.

Az olajválságra reagálva 1974-ben meghirdetett eocén program vezetőjeként és szorgalmazójaként jelentősen hozzájárult a gazdaságtalan bányászathoz mivel az EOCÉN-szenek Magyarországon vetők mentén töredezve lelhetők fel. Így a bányák rengeteg meddőt termeltek ki és rengeteg első osztályú ivóvizet szivattyúztak ki ennek erőltetése miatt. A vízkiemeléses bányászat egyik szabadalmaztatójaként és egyben szorgalmazójaként pedig jelentősen hozzájárult a Hévízi-tó és a budai termálvízforrások végveszélybe kerüléséhez. A Tatai és Esztergomi források elapadásához. Ezek járulékaként több növény- és állatfaj végleges kihalásához is jelentős a hozzájárulása.Index.hu

Csak a Bakony alól 3-4 balatonnyi ivóvizet emeltek ki a módszerével, és pazaroltak el. A cél a nyirádi magas titántartalmú bauxit kitermelése volt, amelyet a Szovjetuniónak játszott át az akkori magyar vezetés 1960-as évek beli áron 6 milliárd amerikai dollár, jelen áron 50-60 milliárd dollár értékben. Miközben rendelkezésre álltak és állnak ma is felszínhez közeli szárazon is könnyen kitermelhető bauxitok és szenek is. Miközben a mélyen fekvő karsztvízszint alatti bauxit kitermelésnek is voltak már akkor is és ma is olyan módszerei, amelyek nem járnak karsztvízkitermeléssel. Kapolyinak ezekhez a környezetkárosító kitermelési módszerekhez jelentős anyagi érdeke – szabadalma fűződött.

1989-ben megalapította a System Consulting Kft.-t, amelynek ügyvezető igazgatója, a cég részvénytársasággá történt átalakulása után az igazgatótanács elnöke lett. A társasági jog 2006-os reformja után a cég zártkörűen működő részvénytársasági (zrt.) formát vett fel, itt elnök-vezérigazgató volt. A zrt. az energiaiparban tevékenykedik, villamosenergia-kereskedelmet bonyolított le. A cég a rendszerváltáskor fennálló orosz államadósság lebontásában is részt vett. Eleinte az orosz állam kizárta, hogy adósságukat energiahordozóban törlesszék, Kapolyinak mégis sikerült elérnie, hogy szenet vásárolhasson, amit Ukrajnába, a bursztyini erőműbe szállított, onnan pedig áramot importált Magyarországra. Ez az üzleti stratégia vitákat váltott ki, kritikusai szerint Kapolyinak pártmúltjára hivatkozva volt lehetősége az áramimportra. A cég jelentős szerepet vitt az orosz államadósság lebontásában.Magyari Péter–Vajda Éva: Rendszerek embere – interjú és további cikkek a Manager Magazin 2006. évi 6. számában

1990-ben független országgyűlési képviselőjelölt volt. 1991-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) budapesti szervezetének vezetőségi tagja lett. 1992–93-ban az országos vezetőség tagja, 1993-tól az elnökség tagja lett, majd 1994-ben a párt elnökévé választották. Tisztségében többször megerősítették. Az 1994-es, illetve 1998-as országgyűlési választásokon pártja képviselőjelöltje volt, de a párt országos szinten nem érte el az öt százalékot. A 2002-es országgyűlési választáson a két párt közötti együttműködés keretében a Magyar Szocialista Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi listájáról szerzett mandátumot, négy évvel később a párt országos listájáról került be az Országgyűlésbe, ahol a gazdasági bizottságában dolgozott. Vállalkozásai révén milliárdos vagyonra tett szert, 2010-ben ő volt a leggazdagabb parlamenti képviselő.A leggazdagabb képviselő hvg.hu, 2010. április 2. A 2010-es országgyűlési választáson az MSZDP színeiben indult, ám mandátumot nem szerzett. Emellett 2002-ben az Újpesti Torna Egylet elnökévé választották.

Tudományos munkássága Kutatási területei: a kőzetmechanika, az ásványvagyon-, nyersanyag-, és energiagazdálkodás, a rendszerelmélet, a energia- és gazdaságpolitika.

Kőzetmechanikai kutatásai a bányabiztosító berendezések és szerkezetek szilárdságtanilag megalapozott méretezésével foglalkoztak. Ez hatással volt a bányaművelés gazdaságosságának és biztonságának növelésére. Az energiagazdálkodás területén a magyarországi ásványvagyon úgynevezett műrevalóságának reális megítélésében segítenek. Energiapolitikai munkássága során rendszerelméleti segítséggel alapozta meg e gazdasági ág fejlesztésének elősegítését.A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003, 626–627. o. Munkáit elsősorban magyar, angol és orosz nyelven adta közre.

Több egyetemi szak elindításában vett részt: a BME-n a nukleáris mérnök-fizikus, illetve az energetikus szak, illetve a mai Budapesti Corvinus Egyetemen a szolgáltatási menedzsment szak.

Díjai, elismerései a Krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia díszdoktora (1975) Akadémiai Díj (1977) Állami Díj (1983) – A hazai energiaforrások feltárása és kiaknázása, továbbá az energiagazdálkodás észszerűsítése terén kifejtett kimagasló munkájáért. Megosztott díj Győry Sándorral, Pápa Aladárral, Papp Istvánnal és Schiller Jánossal. a Moszkvai Bányászati Egyetem díszdoktora (1988) a Miskolci Egyetem díszdoktora (1994) a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (2000) Az év vállalkozója (2001) Kármán Tódor-díj (2006)

Különlegesség 2005. február 14-én a budai Gellért szálló Duna-termében - a díjalapító Molnár Pál kérésére - jelen volt a Balassi Bálint-emlékkard kilencedik átadási ceremóniáján.

Főbb publikációi Energiagazdálkodás (társszerző, 1965) A szénbányászat termeléstervezési módszeréről; Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet, Bp., 1966 Bányabiztosító szerkezetek hatásának vizsgálata (1967) Kelemen Zoltán–Kapolyi László: Bányaipari piackutatás; Tankönyvkiadó, Bp., 1971 Asszonyi Csaba–Kapolyi László: Kőzetek mechanikai jellemzőinek meghatározása; MTA VEAB, Veszprém, 1976 (Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága monográfiái) Bevezetés az ipari rendszerelméletbe (Tankönyvkiadó, 1977) Kitermelőiparunk főbb jellemzői, az energiahordozók termelése és energiapolitikánk; MSZMP Politikai Főiskola, Bp., 1981 Ásványi eredetű természeti erőforrások rendszer- és függvényszemlélete (Akadémiai Kiadó, 1981) Ásványinyersanyag- és energiapolitikánk alapjai (Kossuth Könyvkiadó, 1981) A dikalcium ortoszilikátok polimorfózisa és alkalmazása a komplex ásványvagyon gazdálkodásban (Akadémiai Kiadó, 1983) Nyersanyag- és energiagazdálkodásunk (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1984) A magyar ipar fejlődése az ezredfordulóig; Népszava, Bp., 1986 (Fórum) Mineral Resources: A System Analytical and Functional Approach (Bécs–New York), 1987) Bányászati rendszerelmélet. Egyetemi tankönyv; Tankönyvkiadó, Bp., 1990 A nagy transznacionális egyesített energetikai rendszerek működésének megbízhatósága és hatékonysága (társszerzőkkel oroszul, Novoszibirszk, 1996) A rendszerelmélet alkalmazása az ipar és a közgazdaságtan területén (2006, angolul is) Komplex gazdasági rendszerek modellezése és elemzése (2006, angolul is)

Jegyzetek

Források

MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 539. old., Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán Kapolyi országgyűlési adatlapja

További információk Bányászat és geotechnika. Tanulmányok Kapolyi László tiszteletére 70. születésnapja alkalmából; szerkbiz. Kovács Ferenc; Egyetemi Könyvtár, Miskolc, 2002

Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2014-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar bányamérnökök Kategória:Magyar építőmérnökök Kategória:Magyar energetikusok Kategória:Magyar üzletemberek Kategória:MTA-tagok Kategória:Állami díjasok Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:MSZDP-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (MSZP) Kategória:Országgyűlési képviselők (2002–2006) Kategória:Országgyűlési képviselők (2006–2010) Kategória:Újpestiek Kategória:Magyarország miniszterei