Ostrožnica falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanska Krupa községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 26, közúton 39 km-re északkeletre, Bosanska Krupa központjától légvonalban 2, közúton 4 km-re keletre fekvő dombos, erdős területen fekszik. Az Una-medence karsztsíkságnak a Krušnica-folyó feletti részén található. A legmagasabb ponja a 406 méteres Ostrožničko brdo. A falu bővelkedik vízben.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb980Bosnyák1405792Horvát01Jugoszláv40Egyéb71Összesen1514794
Története Nem tudják, hogy a falu neve honnan származik. Minden bizonnyal a törökök előtti időkből ered. A Franjevac és Karlokva helynevek ugyancsak a török előtti településekre emlékeztethetnek. A Karlovka név talán Karlov Lokvo helynévből származik. Szintén hiányzó településekre emlékeztetnek: a Brančevac, a Milova Strana, a Vranješevac, az Ivanovac, a Jankova Kućerina és a Milićev Brijeg helynevek. A falu végén, Badić felé, a Crkvina nevű dombon fal maradványa és kovácsolásból eredő salak található. Azt mondják, hogy valahol arrafelé van egy macskaköves út. Az unamenti Krušnica-medence több részén a meredek lejtőn falak állnak. Azt mondják, ott egykor várat kezdtek építeni, de amikor egy pásztorlány megtalálta az erdőben a növényzettel benőtt Krupa várát, befejezetlenül hagyták.
A török korban a lakosság Anatóliából származott. Egy részük az osztrák-magyar megszállás után Konstantinápolyba költözött. Egyikük állítólag egy pasa volt, aki 1911-ben a tripoliszi háborúban tűnt el.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Krupa község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került.
Nevezetességei A falu mecsete
Jegyzetek
Források Milan Karanović, Pounje u Bosanskoj Krajini, 1925.
További információk Bosanska Krupa község hivatalos oldala A község turisztikai portálja
Kategória:Una-Szanai kanton települései