bélyegkép|jobbra|360px|A dél-tengeri buborék nevű brit gazdasági válságról szóló karikatúra 1721-ből A gazdasági válság közgazdaságtani fogalma legáltalánosabban a gazdasági növekedés negatívba fordulását, a konjunktúra, az üzleti ciklus lehanyatlását jelenti. A gazdasági válság létrejöhet egyes országok nemzetgazdaságában vagy számos országban, egyszerre az egész világon, utóbbit világválságnak nevezzük. A történelmileg legismertebb példája az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság.
Jellemzői A gazdasági válság hosszú távú gazdasági visszaesés, gyakran a gazdasági, konjunkturális ciklusok része, ahol a gazdaság lassulása követi a gazdasági növekedést és fordítva. Az enyhébb gazdasági visszaesést recessziónak nevezzük.
Jellemzői lehetnek a munkanélküliség növekedése, a vállalkozások bevételeinek csökkenése, a befektetések visszaesése, a pénzügyi nehézségek, csődök, a kereskedelem visszaesése, az általános üzleti lassulás.Charles P. Kindleberger–Robert Z. Aliber: Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises, 5th ed. Wiley, 2005. . Magyarul: Mániák, pánikok és összeomlások – A pénzügyi válságok története (Osiris, 2023) Luc Laeven and Fabian Valencia (2008), 'Systemic banking crises: a new database'. International Monetary Fund Working Paper 08/224. További jellemzője a devizapiacokon a valutaárfolyamok erős ingadozása, gyakran a leértékelése. A depresszió további jele lehet az árak csökkenése (defláció) vagy éppen túl gyors növekedése, az infláció, stagfláció.
Elméletek a válságok okairól bélyegkép|jobbra|Bankroham Birminghamben 2007-ben A gazdasági válságokkal, recessziókkal kapcsolatban sokféle eltérő, gyakran egymásnak ellentmondó közgazdasági elmélet keletkezett.Milton Friedman: A Monetary History of the United States. Az első átfogó válságelméletet Jean Charles Léonard de Sismondi svájci közgazdász dolgozta ki a 19. század elején.
A gazdasági válságok egy fajtájának, a periodikus tőkés túltermelési válságok elméletét Karl Marx dolgozta ki. Ez az elmélet a 19. század elejétől a szabadversenyes kapitalizmus körülményei között kialakult túltermelési válságok okaival foglalkozott. Az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság nyomán azonban általánossá vált az intenzív állami beavatkozás a nemzetgazdaságok működésébe, és ennek révén sikerült megakadályozni a további rendszeres túltermelési válságok kialakulását. Az ezután bekövetkező recessziók sokkal enyhébbek lettek és általában konkrét, egyedi okokra vezethetők vissza, mint az 1973-as olajválság és a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság.
Megjegyzések
Hivatkozások
Fordítás
Források
További információk
Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig (Aula Kiadó, 2001) Tomka Béla: A magyarországi pénzintézetek rövid története (1836-1947) (Gondolat, 1996) A pénzügyi válságtól a gazdasági válságig. Az új gazdasági szabályozás tétjei (Savaria University Press, Szombathely, 2010) Fordította Balogh-Sárközy Zsuzsanna. Forgács Imre: Európa elrablása 2.0.Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához (Gondolat, 2012) Bod Péter Ákos: Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után (Magyar Szemle Alapítvány, 2012) Magyar szemle könyvek Sági Judit: Pénzügyi piacok európai keretrendszere a válságban (Agroinform, 2014) Charles P. Kindleberger–Robert Z. Aliber: Mániák, pánikok és összeomlások. A pénzügyi válságok története (Osiris, Budapest, 2023) Osiris társadalomtudományi könyvtár. Fordította Felcsuti Péter. Sipos Béla: A konjunktúra-ciklusok elemzése és prognosztizálása (GlobeEdit, 2024) 268 p.
Sipos Béla-Kehl Dániel. „Secular Trends and Long Cycles in the US Economy”. DEVELOPMENT AND FINANCE 5: 4 3–12. o. 2007
Sipos Béla–Kehl Dániel. „Potential Impacts of Changes in per Capita GDP”. DEVELOPMENT AND FINANCE 7: 4 pp. 43–52. 2009.
Kapcsolódó szócikkek Nagy gazdasági világválság Magyarország az 1929–33-as világválságban Marxista válságelmélet Jean Charles Léonard de Sismondi
Kategória:Közgazdaságtan