Jimmy Giuffre amerikai klarinétos, szaxofonos.
Pályafutása
Giuffre első sikerét a Woody Herman's Big Band hangszerelőjeként érte el.
Shorty Rogers zenekarainak volt a tagja, mielőtt szólista lett. Giuffre klarinéton, tenor- és baritonszaxofonon is játszott, de aztán a klarinétra koncentrált. 1954-ben egy trióban játszott Shelly Manne-nal és Shorty Rogersszel. 1955-ben a Shelly Manne & His Men együttes alapító tagja volt.
Jimmy Giuffre első triója saját magából, Jim Hall gitárosból és Ralph Peña − később James Atlas − nagybőgősből állt. Sikert aratott 1957-ben, amikor Giuffre „The Train and the River” című művét a „The Sound of Jazz” című televíziós adásban is bemutatták. Amikor Atlas kilépett a trióból, helyére Bob Brookmeyer szelepharsonás lépett. Ezt a szokatlan felállítás Claude Debussy ihlette; benne van a Jazz on a „Summer Evening” című filmben, amelyet az 1958-as Newport Jazz Festivalon forgattak.
1961-ben Giuffre új triót alapított Paul Bley zongorista és Steve Swallow nagybőgőssel, amely Németországban is bemutatkozott. Bár ez a csoport akkoriban kevés figyelmet kapott, később egyes rajongók és zenészek a dzsessztörténet egyik legfontosabb együttesének tartották. Free dzsesszt játszottak, de eléggé visszafogottan, a kamarazenéhez hasonlíthatóan. 1989-ben a zenészek már teljesen rögtönzött zenét játszottak.
Giuffre az 1970-es évek elején újabb triót hozott létre Kiyoshi Tokunaga basszusgitárossal és Randy Kaye dobossal. Ebben a basszusfuvola és a szopránszaxofon is szóhóz jutott. Egy későbbi együttesel, Pete Levin szintetizátorossal és Bob Nieske elektromos basszusgitárossal három albumot rögzítettek az olasz „Soul Note” kiadónak.
Az 1970-es években Giuffre a New York-i Egyetemen is tanított. Az 1990-es években Joe McPhee-vel készített felvételeket. Később a „New England Conservatory of Music”-on tanított. Írt versenyműveket klarinétra és vonószenekarra, de filmzenét is írt.
Giuffre Parkinson-kórban szenvedett, ezért 1993-ban befejezte pályafutását. 2008-ban halt meg, két nappal 87. születésnapja előtt.
Diszkográfia
1955: Jimmy Giuffre 1955: Tangents in Jazz 1956: The Jimmy Giuffre Clarinet 1956: The Jimmy Giuffre 3 1958: he Music Man 1958: Trav'lin' Light 1958: The Four Brothers Sound 1958: Western Suite 1959: Ad Lib 1959: 7 Pieces 1959: Herb Ellis Meets Jimmy Giuffre 1959: Lee Konitz Meets Jimmy Giuffre 1959: The Easy Way 1959: Piece for Clarinet and String Orchestra/Mobiles with the Sudwestfunk Orchestra of Baden Baden 1959: Princess Italian release 1960: The Jimmy Giuffre Quartet in Person 1961: Fusion 1961: Thesis (Jimmy Guiffre (3 album) 1961: Emphasis, Stuttgart, 1961 with Steve Swallow, Paul Bley 1961: Flight, Bremen, 1961 1961: Graz Live, 1961 1965: New York Concerts: The Jimmy Giuffre 3 & 4 1973: Music for People, Birds, Butterflies and Mosquitoes 1975: River Chant 1978: IAI Festival, with Lee Konitz, Bill Connors and Paul Bley 1983: Dragonfly 1985: Quasar 1988: Eiffel: Live in Paris, with André Jaume 1988: Momentum, Willisau with André Jaume 1989: Liquid Dancers 1990: The Life of a Trio: Saturday, with Steve Swallow, Paul Bley 1991: River Station, with André Jaume and Joe McPhee 1992: Talks & Plays 1992: Fly Away Little Bird, with Steve Swallow, Paul Bley 1996: Conversations with a Goose, with Steve Swallow, Paul Bley
Díjak Guggenheim-ösztöndíj
Jegyzetek
Források https://www.allaboutjazz.com/musicians/jimmy-giuffre https://www.allmusic.com/artist/jimmy-giuffre-mn0000360956#biography https://soundcloud.com/jimmygiuffre
Fordítás
Kategória:Amerikai dzsesszzenészek Kategória:Szaxofonisták Kategória:Klarinétosok Kategória:1921-ben született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Dallasiak