Tajpej

Tajpej (hagyományos kínai írással 臺北, pinjin: Táiběi, IPA ) a Kínai Köztársaság de facto fővárosa Tajvanon. A Kínai Köztársaság politikai, kereskedelmi, tömegkommunikációs, oktatási és pop-kulturális központja, 2022-ben ún. alfa– világvárosnak tartották. Népessége 2024. márciusban volt. Tajpej, és Csilung városa együtt alkotják a Tajpej–Csilung nagyvárosi körzetet (), melynek együttes népessége 6 776 264 fő.

Tajpejben található a Nemzeti Palotamúzeum és a Tajvani Nemzeti Egyetem, a város legmagasabb épülete a Taipei 101 felhőkarcoló. A várost két repülőtér szolgálja ki, a Tajpej Szungsan repülőtér és a távolabb fekvő Taojüan nemzetközi repülőtér.

Tajpejt a 18. század elején alapították, a 19. századra fontos kereskedelmi csomópont lett, 1886-ban a kínai Tajvan tartomány székhelyévé tette. Amikor a japánok 1895-ben a birodalomhoz csatolták Tajvan szigetét, Tajpej megtartotta székhelyi státusát. 1945-ben a város a Kínai Köztársaság fennhatósága alá került, a kínai polgárháborút követően a Kuomintang ide vonult vissza, majd 1949-ben a Kínai Köztársaság ideiglenes fővárosává tette Tajpejt.

Latin betűs átírása A város nevének hivatalos latin betűs átírása Taipei, mely a kínai írásjegyek Wade-Giles-átírásából (T'ai-pei) ered. 2009 óta Tajpejben a hanjü pinjin-átírás a hivatalos, az utcaneveket is így írják át. Pinjin átírásban a város latin betűs neve Táiběi lenne, a város vezetősége azonban úgy döntött, megtartják a már megszokott és nemzetközivé vált Taipei változatot. A város nevének hivatalos magyar átírása Tajpej, a Földrajzinév-bizottság döntése alapján.

Története bélyegkép|bal|200px|A régi Tajpej városfalai és kapui A Tajpeji-medenceként ismert vidék a 18. századig a ketagalan népcsoport otthona volt, kínai hanok csak 1709-ben kezdtek itt letelepedni, majd a 19. század végére a hely a Tajvan északi részén élő hanok központjává vált. Ezen a területen több kisebb település is feküdt, közülük ekkorra nőtt meg a jelentősége a külföldiekkel történő kereskedelemre kijelölt Tamsui kikötőjének is, a gazdasági fellendülés elsősorban a kikötőnek és a tea kivitelének volt köszönhető. 1875-ben Chengnei (a belső város) néven egyesült két virágzó település, Bangkah és Twatutia. A tartományi határmódosítással területileg megnövekedett Tajpeji prefektúra székhelyévé vált, itt emelték a kormányzati épületeket.

A szomszédos Tajpej csak egy vidéki, ideiglenes megyeszékhely volt, de 1894-ben hivatalosan is Tajvan fővárosává tették. Az első kínai-japán háború eredményeként a Kínai Császárság átengedte a szigetet a Japán Birodalomnak 1895-ben. A sziget kínai hivatalnokai erre válaszul kihirdetik a Tajvani Köztársaság megalakulását, amit a sziget japán katonai megszállása követ. A japán gyarmati kormányzat Tajpejben rendezkedett be, japán neve pedig Taihoku lett. A japán uralom alatt, 1920-ban csatolták hozzá Bangka, Dadaocheng és Chengnei városát több, kisebb településsel együtt, majd 1938-ban a keletre fekvő Matsuyama-t. Miután a japánok vesztesen kerültek ki a második világháborúból, a sziget visszakerült Kínához, Tajvant a kínai nacionalisták, a Kuomintang csapatai szállták meg. 1949. december 7-én Csang Kaj-sek Tajpejt tette meg a Kínai Köztársaság ideiglenes fővárosává, miután a kommunisták kiszorították csapatait a szárazföldi Kínából. (A Kínai Népköztársaság a mai napig úgy tekint Tajpejre mint Tajvan nevű tartományának megyeszékhelyére) 1968-ban csatolták hozzá Shilin, Beitou, Neihu, Nangang, Jingmei és Muzha településeket. 1990-ben alakult ki jelenlegi, 12 kerületből álló szerkezete.

Földrajza A város Tajvan szigetének északi részén elterülő Tajpeji-medencében fekszik. Délről a folyó, nyugatról a folyó határolja. Az északi negyedek ( és ) a folyótól északra fekszenek és a Nemzeti Parkkal határosak. A tajpeji-medencét hegyek veszik körül, a legmagasabbak a várostól északkeletre elterülő -hegy és a -hegy; mindkettő 1000 méternél magasabb. Utóbbi a vulkáni hegyvonulat legmagasabb hegye, itt a vulkáni tevékenység testközelből is megfigyelhető a hőforrásoknak és az úgynevezett fumaroláknak köszönhetően.

Éghajlata Tajpej nedves szubtrópusi éghajlata meleg és párás, egész évben jelentős csapadékkal. Gyakoriak a tájfunok, a telek enyhék és rövidek, a nyarak hosszúak és forróak.

Közigazgatás bélyegkép|250px|Tajpej látképe Maokong teaültetvényeiről Tajpej városának tizenkét kerülete (區 ) van. Ezeket tovább osztják falvakra (里 ), melyek további alegységekből, úgynevezett linekből (鄰) állnak. Kerület (區) Népesség (2009) Terület (km²) Ir.sz. 250px Pinjin Magyaros 漢字 Wade-Giles■ BěitóuPejtou北投區Pei-t'ou249 31956,8216112■ ShìlínSilin士林區Shih-lin285 45962,3682111■ DàtóngTatung大同區Ta-t'ung124 4665,6815103■ ZhōngshānCsungsan中山區Chung-shan218 55113,6821104■ SōngshānSzungsan松山區Sung-shan209 9039,2878105■ NèihúNejhu內湖區Nei-hu267 12031,5787114■ WànhuáVanhua萬華區Wan-hua190 0508,8522108■ ZhōngzhèngCsungcseng中正區Chung-cheng159 4647,6071100■ Dà'ānTa'an大安區Ta-an313 37111,3614106■ XìnyìHszinji信義區Hsin-yi227 23211,2077110■ NángǎngNankang南港區Nan-kang113 46221,8424115■ WénshānVensan文山區Wen-shan261 52331,5090116

Gazdaság bélyegkép|250px|A Taipei World Trade Center

A városban működő fontosabb iparágak közé tartozik az elektromos és elektronikus felszerelések gyártása, a textilipar, a fémipar, a hajóépítés és a motorkerékpár-gyártás.

Tajvan fővárosaként Tajpej az ország ipari, pénzügyi központja és a gyors gazdasági fejlődés egyik motorja, miközben mára a világ egyik legjelentősebb high-tech technológiai központjává vált. Az úgynevezett délkelet-ázsiai Kis Tigrisek közé tartozó ország felvirágzása a városból indult az 1960-as években, a nagy számú külföldi befektetőknek köszönhetően. Tajpej pénzügyi erejét jelzi, hogy a világ egyik legnagyobb tőzsdéje működik a városban, melynek forgalma 1999-ben 500 milliárd amerikai dollár volt. A gazdasági fejlődés egyik jelképét, a Taipei World Trade Centert 1985-ben nyitották meg. A város modern pénzügyi központja a Xinyi negyedben található, irodaházakkal, szállodákkal, konferenciaközpontokkal. Ma a világ több mint 100 vezető tajvani és multinacionális cégének helyi vagy regionális központja a városban található.

Népesség

Közlekedés 250px|bélyegkép|A tajpeji metróhálózat 250px|bélyegkép|A Ximen metróállomás

A nemzetközi repülőjáratokat a Taoyuan International Airport fogadja, míg a város középső részén fekvő Songshan Airport jórészt a belföldi járatokat. Tajpej tömegközlekedésének gerince a Metro Taipei (más néven Mass Rapid Transit, MRT). A nagyrészt föld alatt futó hálózat kétfajta vonalból áll: hagyományos metróvonalakból és – szintén a jórészt a föld alatt futó – villamosvonalakból. A városi gyorsmetró (Taipei Rapid Transit System, TRTS) a valaha megépített egyik legdrágább tömegközlekedési konstrukció, melynek csak a kezdeti szakasza 18 milliárd amerikai dollárba került. Ezért cserébe a metropolisz egyik végéből a másikba történő utazás korábbi több mint három órás időtartama hatvan perc alá csökkent. Segítségével csökkent a zsúfoltság is, a megállók hatására egész városrészek születtek újjá és a turisták felfedezték az olyan, Tajpej szélein fekvő városokat is, mint például Danshui. A hálózat 2007-re már 7 vonalból állt, ami összesen 77 km-nyi alagutat és 69 állomást jelent, napi 1 099 468 utassal. A Tajvani Főpályaudvarnál (Taipei Main Station) fut össze a városi buszközlekedés, a metró, a tajvani vasút és a Tajvani nagysebességű vasút, ezzel a város egyik meghatározó tömegközlekedési csomópontja. A Tajvani nagysebességű vasút 2007-ben indult útjára, az expresszvonal végigfut az egész országon, 60%-kal csökkentve a menetidőt a hagyományos vonatokhoz képest. A városi buszhálózat Tajpej azon részeit fedi le, melyeket a földalatti nem érint. Egyes buszokon felszálláskor, másokon leszálláskor kell fizetni. A helyi bérletet, mely érvényes a buszokra és a földalattira is, ellenőrzésre elő sem kell venni, elég áthaladni velük az állomások kapuin, vagy a buszok ellenőrző szenzorai előtt. A városi rendszer része a 2007. július 4-én átadott Maokong Gondola, a panorámás kabinokból álló felvonó a Tajpeji Állatkertet köti össze a Zhinan templommal és Maokonggal. Tajpejben mindenütt találkozhatunk motoros robogókkal (mint ahogyan egész Tajvanon). Ezekre nem vonatkozik a tajvani közlekedési szabályzat, sőt, egy mai napig élő joghézag miatt egy robogó és egy másik jármű közötti balesetnél automatikusan a másik jármű vezetője a vétkes.

Nevezetességek és látnivalók

bélyegkép|200px|A Taipei 101 este

A városi gyorsmetróval (Metro Rapid Transit System, MRT) szinte minden fontosabb nevezetesség könnyedén elérhető. Mind a földalatti, mind a felszíni tömegközlekedés turistabarát, a megállók nevét angolul és kínaiul is feltüntetik, valamint mindkét nyelven bemondják. A városi hálózat jól szervezett, jól kiépített, és olcsónak mondható. A város rendelkezik a világ legnagyobb internet-lefedettségével, Tajpejben több mint 20 000 Wi-Fi hot spot található.

A Taipei 101

A felhőkarcoló 2009-ig a világ legmagasabb befejezett felhőkarcolója volt, amely a város jelképévé vált a maga 101 emeletével (magasság tekintetében 2007. július 21-én megelőzte az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Dubajban található Burdzs Kalifa).

A 449 méter magas épület büszkélkedhet a világ leggyorsabb toronyházi liftjével is, melynek sebessége 60,4 km/h.

A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok

A Csang Kaj-sek-emlékcsarnok a Kínai Köztársaság (ROC) korábbi elnöke, Csang Kaj-sek előtt tisztelgő emlékmű. Hosszas viták és tiltakozások után nevezte át 2007. május 19-én a hivatalban lévő tajvani elnök, Chen Shui-bian. Új neve National Taiwan Democracy Memorian Hall. Az emlékmű óriási parkjában, illetve a hozzá tartozó hatalmas téren található a Tajvani Nemzeti Színház, valamint a Nemzeti Koncertcsarnok.

Az Elnöki Palota

A Zhongzhen negyedben található Elnöki Palota (korábbi nevén Chieh Shou Hall) 1950 óta a mindenkori államelnök székhelye. A japán megszállás alatt (1895-1945) a szigetet irányító kormányzó lakta.

A Szun Jat-szen-emlékcsarnok

Szun Jat-szent tartják a köztársaság megteremtőjének, ő a „forradalom atyja”, a Csing-dinasztia bukása utáni első ideiglenes elnök. Az emlékére emelt épületet 1972. május 16-án adták át. Napjainkra többcélú intézménnyé vált, a tajvaniak egyik kulturális, oktatási és közösségi központja. Rövid sétára található a Taipei 101-től.

Éjszakai piacok és a bevásárlónegyed bélyegkép|250px|A Shilin éjszakai piac Tajpejben sok az úgynevezett éjszakai piac, ezek közül is a leghíresebb a Shilin. A Shilin piac estére zsúfolásig megtelik. Tajvanon az éjszakai piacok rendszerint délután 4 körül nyitnak, amikor az iskolások indulnak hazafelé, a piaci csúcsidő este 8 és 11 között van.

Az üzletek hajnali 1 és 2 között zárnak.

A Shilin piac a legnagyobb és leghíresebb éjszakai piac, annak köszönhetően, hogy ez az éjszakai élet egyik közép- és kiindulási pontja mind a helyiek, mind a turisták körében. Számtalan vendéglátóhely és kis kifőzde adja a hely hangulatát. A piac a Jiantan metrómegálló közelében fekszik. A híres Ximending utcában található a legtöbb színház, a szórakozó-negyed az 1930-as évektől népszerű.

A Shilin mellett a nagyobb piacok közé tartozik a Taipei Underground Market, a Zhongshan Metro Mall, a Dihua és a Guanghua bazár.

Múzeumok

250px|bélyegkép|A Tajvani Nemzeti Múzeum

A Tajvani Nemzeti Múzeum az ország legrégebbi múzeuma, melynek létrehozását a japán gyarmati kormányzat rendelte el. 1908. október 24-én nyitotta meg kapuit, eredetileg azzal a céllal, hogy emléket állítson az országot átszelő vasútvonal megépítésének. Az akkor még Kormányzói Múzeumnak keresztelt épület 10 000 darabból álló gyűjteménye hamar kinőtte a rendelkezésre álló helyet, helyette 1915-ben emelték a ma is látható palotát. A Tajvani Szépművészeti Múzeumot 1983. december 24-én adták át, amely az ország első, a modern művészetnek szentelt gyűjteményét mutatja be. A gyűjtemény több mint 3000 műalkotást tartalmaz, többségében tajvani művészektől származó darabokat.