Cserge család egy Verebély széki egyházi nemesi család.
A cserge közszó lópokróc értelemben ismert elsősorban a székelyeknél (balkáni eredetű),Szinnyei József: Magyar tájszótár 1, 297; Magyar etimológiai szótár de feltételezhetően korai török eredetű jövevényszó.Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár. p. 125; Révai Nagy Lexikona V, 65. Már legalább a 14. században felbukkant.Gombocz Zoltán - Melich János: Magyar Etymologiai Szótár. p. 981-983; Zichy Okmánytár V, 479; DLDF 25933; Teleki: Hunyadiak XII, 69. Családnévként is több helyen előfordult.
Nagysarlóska nemesi község képviseletében Cserge András bíróként szerepelt 1591-ben.ŠA Nitra, Uzovich de Könyök, 2. doboz, fasc. 1/d; Peter Keresteš 2013: Lužianky - Dejiny obce. Nitra, 61. 1664-ben Lapásgyarmaton Lőrinc és Gergely szerepel a török adóösszeírásban.Blaskovics 1993, 305
1700-ban egy nemespanni tanúkihallgatás során a körülbelül 25 éves Cserge István szerepelt mint tanú.ŠA Nitra, ŽN I, Szánthó, 1. doboz, No. 32. 1720-ban egy tanúkihallgatásban említik, hogy Pallya Sándor fia Péter Érsekújvárott lelőtte Cserge Pétert. Tanúként Cserge András is szerepelt.ŠA Nitra, SAP, 43. doboz, No. 424. 1732-ben Bogyó István fia András a nyitrai káptalan előtt örökössen bevallotta, hogy atyja és Cserge András anyja néhai Bogyó Ilona, illetve Bogyó Jánosné Nemespannon az Alsó Osztályra kapott Kollonich Lipót érsek féle új adományban (1699) osztályos atyafiak voltak, s segítettek, de az adományba csak Istvánt írták be, ezért az adományozott birtok harmad részét Cserge András és férfiágon lévő örökösei bírhassák.ŠA Nitra, SAP, 75. doboz 1747-ben Cserge András és hugának Cserge Katalinnak Czibula István fia (és lánya Czibula Erzsébet nevében is) megosztoztak Bogyó Ilonától (Csergék anyja) származott nemespanni örökségükön. 1764-ben Czibula István e részét Bogyó Ferencre íratta.SAP 21, acta 801
1755-ben Csáky Miklós esztergomi érsektől többekkel Cserge András is kapott adományt nemespanni birtokrészeire,ŠA Nitra, ŽN I, vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek, 28. doboz 1780-1782, p. 238-240; ŽN I, Nobilitaria, XV/1160 Varsányi akkoron az 50-es éveiben járhatott.Vö. ŠA Nitra, SAP, 41. doboz, No. 149 (1752) 1755-ben vizsgálták a Bogyó, Pallya és Cserge rokonságot.ŠA Nitra, SAP, 40. doboz, No. 123 1763-ban Cserge András egyezséget kötött leánytestvére Katalin gyermekeivel Prazinka Mártonnal, Macskalik Teréziával és Maskalin Istvánnal.ŠA Nitra, SAP, 75. doboz; Vö. SAP, 3b. doboz 1832-1833, fasc. 4 1784-ben Nemespannon az Alsó Osztályban volt a család birtokos.ŠA Nitra, SAP, fasc. 3, C, No. 1; Vö. Ethey 1942 VIII, 189
1792-ben Nemespannon Cserge Pétert és fiát Ferencet, illetve Jánost és fiát András igazolták a Nyitra vármegyei nemesi összeírásban.ŠA Nitra, ŽN I, Nobilitaria, 2. doboz, No. 36 1809-ben ugyanott igazolták a 25 éves Cserge Andrást, és özv. Szabó Andrásné Cserge Máriát fiával együtt.ŠA Nitra, ŽN I, Nobilitaria, 3. doboz, No. 29 Cserge András 1831-ben és 1832-ben Nemespann hadnagya volt.ŠA Nitra, Zbierka Ethey, kr. 10, No. 85; Ethey Gyula 1941 IX, 210. 1844-ben ugyanott Cserghe Andrást és Flórist igazolták.ŠA Nitra, ŽN I, Nobilitaria, 6. doboz, No. 21. 1847-ben Nemespannon Cserge András és fia János nemességét igazolták, utóbbiét Behinczen, illetve Cserge Flóris egyházi személy nemességét, aki Bécsben tartózkodott.ŠA Nitra, NŽ I, Súpis šľachty, 7. doboz, fasc. 19 Alsó járás
Neves családtagok Csergeő Flóris (1823-1879) katolikus pap, nyelvész, költő.
Források Magyarország címeres könyve I. (Liber armorum Hungariae) p. 144 (hibásan Cserge de Varsány) Ethey Gyula 1941-1942: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nemespanni családok