Revenik () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 47, közúton 53 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 3, közúton 4 km-re nyugatra, az Osječenica alatt, Kolunić falutól nyugatra, Bosanski Petrovac közvetlen közelében fekszik. A falu mellett található a Petrovac-mező leghosszabb víznyelője, a Japaga, melynek merülési pontja Kadinjačától (727 m) északra, Rastova glavicától (680 m) délre található. Az innen származó víz az Unac-kanyonban jelenik meg, amit festéssel határoztak meg. A Žuta glavicán 720 m magasságban található a Manastirka-barlang, mely egy egyszerű csatornabarlang. A barlang vízszintes és függőleges repedések metszéspontjában, vastag rétegű jura mészkövekben jött létre. A bejárat körül sok víznyelő található.Rade Davidović, Novi Sad, 1981 - PETROVAČKO POLJE
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb14045Bosnyák013Horvát00Jugoszláv50Egyéb01Összesen14559
Története
Revenikben a Žuta glavicán van egy kis vár, habarccsal rakott falakkal és kúttal.Vejsil Ćurčić, Glasnik Zemaljskog muzeja u Sarajevu, godina 1902 -Starine iz okoline Bosanskog Petrovca. Itt egy nagyon domináns helyen található a Kadinjača nevű várrom is. 1960 körül B. Gavela és B. Raunig feltárta az itt található épületek alapjait, amelyek a Hallstatt kultúra C fázisához (kora vaskor) tartoznak. Ez volt az az időszak, amikor ezt a vidéket illírek lakták. A rómaiak érkezésével a törzsi közösség társadalmi berendezkedése lényegesen nem változott. Az illírek továbbra is területi közösségük (civitas) keretein belül éltek, vagyis vezéreik (principes, praepositil) vezetése alatt, de a többi illír törzshöz hasonlóan a római prefektusok felügyelete alatt éltek. A Petrovac polje peregrine civitas központja Kolunić és Revenik környékén volt (Gradina in Kolunić, Gradić na Žutoja glavica és Kadinjač).Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 -Bosna i Hercegovina u antičko doba.
Nevezetességei Gradić - Žuta Glavica, kis méretű késő középkori vár maradványai. Kadinjača – ókori erőd maradványai. B. Gavela és B. Raunig 1959-ben végzett itt szondázó ásatásokat. Az erőd szabálytalan alaprajzú, 125 méteres hosszúságú és 65 méter szélességű, kelet-nyugati tájolású volt. Nyugatról és délnyugatról kettős sánc, az északi oldal kivételével a többi oldalom kőfal védte. A főbejárat a déli oldal közepén, egy mellékbejárat pedig a délkeleti sarok közelében volt. A platón a kultúrréteg mintegy 1,30 méter mélységig nyúlik le. A falakon belül a házak nagyméretű kövekből épültek. Az itt talált régészeti leletek a vaskorból valók.
Híres emberek Revenik községben született a nagy jugoszláv festő, Jovan Bijelić. Több mint 1800 műalkotás alkotója volt, amelyekért számos díjat kapott. Műalkotásokból és személyes tárgyakból, ingó vagyonból álló gyűjteményét Bosznia-Hercegovina nemzeti örökségévé nyilvánították.Pokretno dobro – Zbirka umjetničkih djela i ličnih predmeta Jovana Bijelića proglašava se nacionalnim spomenikom Bosne i Hercegovine - "Službeni glasnik BiH", broj 36/09.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Bosanski Petrovac község hivatalos oldala
Kategória:Una-Szanai kanton települései