A Teatro San Angelo (velencei nyelven vagy egy 1677–1803 működött velencei színház volt.
Ez volt az utolsó nagy színház, amely az 1650-es és '60-as évek operaépítő lázában épült Velencében a Teatro Santi Giovanni e Paolo (1654), a Teatro San Samuele (1655), a Teatro San Salvatore (1661) és a Teatro San Giovanni Crisostomo (1667) után.
A Teatro San Angelo a Campo San(t') Angelóban, a Canal Grande és a Rialto híd felé néző, két lebontott palota helyén állt, amelyek a Marcello és a Capello családokhoz tartoztak.Margaret L. King: The death of the child Valerio Marcello University of Glasgow A projektet 1676-ban fejezte be Francesco Santorini, és 1677-ben nyitotta meg Benedetto Marcello és a Capello család.
A házat Domenico Freschi: Helena rapita da Paride című operájával (1677) nyitották meg, majd Freschi, Francesco Gasparini, Tomaso Albinoni és Bononcini operáival folytatódott az előadások sora. 1715 körül a ház Antonio Vivaldi számos operájának helyszíne volt.John Booth: Vivaldi 1989 "On 4 February 1715 he [Von Uffenbach] returned, as he reports in his diary: I went with several acquaintances to the Teatro San Angelo, which was smaller but also not so costly as the one I have described above. Its impresario was the famous Vivaldi, ..." Vivaldi alatt az operaház egyre populárisabb és kommerszebb lett. Hamarosan a színház adott otthont Baldassare Galuppi operáinak (Argenide, 1733) és Carlo Goldoni drámáinak.
Az 1790-es években Pietro Chiari apát írt darabokat a színház számára, 1797-ben pedig Giacomo Casanova írt egy támadást Chiari ellen, amely Antonio Condulmer, a színház társtulajdonosa és a Tízek Tanácsának tagja ellenségeskedését váltotta ki. Ezen a ponton a színház végleges hanyatlásnak indult.
1803-ban a többi velencei színházhoz hasonlóan a napóleoni megszállás alatt bezárták, raktárnak használták, majd felújítás után Palazzo Barocci lett (ma négycsillagos szálloda).
Válogatott premierek
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Olaszország színházai Kategória:Velence kulturális élete