Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése (Cooperation between China and Central and Eastern European Countries (China-CEE, China-CEEC, illetve 14+1; majd 17+1 2019 és 2021 között és 16+1 2021 és 2022 között) nevű transzregionális szervezet kínai kezdeményezésre jött létre a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére Kína és néhány közép- illetve kelet-európai ország között Varsóban, 2012-ben. Tagjai Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország voltak.Introduction of the Secretariat for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries, on the china-ceec.org web (2013/11/20) 2022-ben Lettország, Litvánia és Észtország elhagyták a csoportosulást.

Az együttműködés Kína grandiózus geopolitikai terve, az „Egy övezet, egy út” (BRI) kezdeményezés régióspecifikus intézményének tekinthető. Hasonló transzregionális együttműködés a Kína–Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC).

Tagállamok Az alábbi adatok a 14 kelet-közép-európai ország Kínához fűződő kereskedelmi kapcsolatát illusztrálják 2017-es adatok alapján. Az elérhető adatokból kitűnik, hogy mind export, mind import oldalon kiemelkednek a Visegrádi Négyek a régió országai közül a kereskedelem értékét figyelembe véve, így kijelenthető hogy ők Kína legfontosabb partnerországai a térségben. Lengyelország és Csehország kínai importja a leginkább kiemelkedő, míg export oldalon Magyarország termékei kerülnek legnagyobb értékben a távol keleti országba. Az egyes országok összesített exportját vizsgálva megállapítható, hogy legnagyobb részedése Montenegróban (11%) és Albániában (7,4%) van Kínának, így e két délszláv ország életében jelenti a legfontosabb partnert export oldalon Kína. Megemlítendő itt még Bulgária (3%), Magyarország (2,9%) és Szlovákia (2,4%). Import oldalon Lengyelországban, Csehországban (egyaránt 12%) és Montenegróban (10%) van a legnagyobb részesedése Kínának, de kiemelkedően fontos partner ország Szlovénia (8,7%), Észtország (8,5%), Albánia (7,4%) és Szlovákia (7,3%) számára is.

Magyarország Kínába irányuló export (2017): 3,14 milliárd USD – az összes export 2,9%-a; Kínából származó import (2017): 5,78 milliárd USD – az összes import 5,9%-a

Albánia Kínába irányuló export (2017): 177 millió USD – az összes export 7,4 %-a; Kínából származó import (2017): 312 millió USD – az összes import 7,4%-a

Bosznia-Hercegovina Kínába irányuló export értéke (2017): 43,5 millió USD – az összes export 0,7%-a; Kínából származó import értéke (2017): 673 millió USD – az összes import 6,7%-a

Horvátország Kínába irányuló export értéke (2017): 91,7 millió USD – az összes export 1,1%-a; Kínából származó import értéke (2017): 680 millió USD – az összes import 4,7%-a

Macedónia Kínába irányuló export értéke (2017): 73,9 millió USD – az összes export 1,2%-a; Kínából származó import értéke (2017): 434 millió USD – az összes import 5,6%-a

Montenegró Kínába irányuló export értéke (2017): 58 millió USD – az összes export 11%-a; Kínából származó import értéke (2017): 283 millió USD – az összes import 10%-a

Szerbia Kínába irányuló export értéke (2017): 128 millió USD – az összes export 0,76%-a; Kínából származó import értéke (2017): 1,41 milliárd USD – az összes import 7%-a

Szlovénia Kínába irányuló export értéke (2017): 478 millió USD – az összes export 1,7%-a; Kínából származó import értéke (2017): 2,87 milliárd USD – az összes import 8,7%-a

Bulgária Kínába irányuló export értéke (2017): 936 millió USD – az összes export 3%-a; Kínából származó import értéke (2017): 1,31 milliárd USD – az összes import 3,8%-a

Románia Kínába irányuló export értéke (2017): 1,26 milliárd USD – az összes export 1,8%-a; Kínából származó import értéke (2017): 4,26 milliárd USD – az összes import 5,2%-a

Csehország Kínába irányuló export értéke (2017): 2,68 milliárd USD – az összes export 1,6%-a; Kínából származó import értéke (2017): 19,9 milliárd USD – az összes import 12%-a

Lengyelország Kínába irányuló export értéke (2017): 2,59 milliárd USD – az összes export 1,2%-a; Kínából származó import értéke (2017): 25,9 milliárd USD – az összes import 12%-a

Szlovákia Kínába irányuló export értéke (2017): 1,84 milliárd USD – az összes export 2,4%-a; Kínából származó import értéke (2017): 5,69 milliárd USD – az összes import 7,3%-a

Lettország Kínába irányuló export értéke (2017): 175 millió USD – az összes export 1,4%-a; Kínából származó import értéke (2017): 576 millió USD – az összes import 3,5%-a

Litvánia Kínába iráyuló export értéke (2017): 262 millió USD – az összes export 1%-a; Kínából származó import értéke (2017): 999 millió USD – az összes import 3,2%-a

Észtország Kínába irányuló export értéke (2017): 291 millió USD – az összes export 2%-a; Kínából származó import értéke (2017): 1,46 milliárd USD – az összes import 8,5%-a +Táblázat 1. – Az európai tagállamok exportja KínábaOrszágok – Export Kínába (2017)Érték (milliárd USD)% az összes exportból (%)Magyarország3,142,9Csehország2,681,6Lengyelország2,591,2Szlovákia1,842,4Szlovénia0,481,7Horvátország0,091,1Bosznia és Hercegovina0,040,7Montenegró0,0611Szerbia0,130,8Albánia0,187,4Macedónia0,071,2Románia1,261,8Bulgária0,943Lettország0,181,4Litvánia0,261Észtország0,292 +Táblázat 2. – Az európai tagállamok importja KínábólOrszágok – Import Kínából (2017)Érték (milliárd USD)% az összes importból (%)Magyarország5,785,9Csehország19,912Lengyelország25,912Szlovákia5,697,3Szlovénia2,878,7Horvátország0,694,7Bosznia és Hercegovina0,676,7Montenegró0,2810Szerbia1,417Albánia0,317,4Macedónia0,435,6Románia4,265,2Bulgária1,313,8Lettország0,583,5Litvánia13,2Észtország1,468,5

Csúcstalálkozók Varsó (2012): Az alapítással egyidejűleg Kína és a 14 KKE állam miniszterelnökei elfogadták a „Tizenkét intézkedést” (Twelve Measures). Ez a dokumentum határozza meg az együttműködés formáját és fő céljait. A tizenkét intézkedés kiemelt pontja a Titkárság (Secretariat) létrehozása, amelynek székhelye Peking és a Kínai Külügyminisztériumnak van alárendelve. A kínai fél ekkor jelentette be, hogy létrehoz egy 10 milliárd dolláros hitelkeretet, amelynek egy részét kölcsönök formájában hívhatnak le a KKE országok, a közös projektek finanszírozására. Ilyen közös projektek lehetnek többek között az infrastruktúra és a zöld gazdaság területén. Az európai tagállamok ezekre a hitelekre kínai bankoknál pályázhatnak. Varsóban továbbá megállapodtak egy 500 millió dolláros fejlesztési alap létrehozásában, illetve együttműködést írtak elő a turisztika, a pénzügy, a tudomány és a kultúra területén.

Bukarest (2013): Románia fővárosában a felek megegyeztek, hogy a tagországok kormányfői évente találkoznak az eredmények kiértékelésének és a fejlődési pályák meghatározásának céljából.  A felek megállapodtak a kereskedelmi kamara felállításáról, amelybe a tagok önkéntes alapon csatlakozhatnak. Ezentúl befektetői és tudományos fórumok megtartásáról született döntés 2013 novemberében. Kína ezen a csúcstalálkozón jelentette be az együttműködés első nagyszabású infrastrukturális projektjét, a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítását Magyarország és Szerbia közreműködésével.

Belgrád (2014): Szerbiában a felek megállapodtak, hogy az együttműködés alapjának az „EU – Kína 2020 stratégiai együttműködési menetrend” dokumentumot és az EU jogszabályait tekintik. A tagok támogatásukat fejezték ki a Kína – KKE Üzleti Tanács (China-CEEC Business Council) létrehozásában, illetve aláírták a Budapest – Belgrád vasútvonal felújításának projektjét. Ugyanezen a találkozón döntöttek az első ágazati koordinációs központok megalapításáról, így a Kína-KKE Turisztikai Koordinációs Központról és a Kína-KEE Befektetési Koordinációs Központról. Az előbbi Budapesten létesült, az utóbbi Varsóban és Pekingben.

Suzhou (2015): A „Suzhou irányelvek” az EU-val való kapcsolat megerősítését célozzák, így megalapították a Kína – EU összeköttetési platformot (China-EU Connectivity Platform). A kereskedelem élénkítése érdekében a felek megállapodtak, hogy fejlesztik a vasúti kapcsolatot a két régió között (a már működő Łódź és Csengtu közötti áruszállítás mintájára). A tagállamok lépéseket tettek (tervek formájában) annak érdekében, hogy az Adriai-, Balti- és Fekete-tengeri kikötők és ipari parkok összeműködjenek és jobban kapcsolódjanak a gazdasági folyosókhoz. Továbbá elfogadták az együttműködés „Középtávú Menetrendjét” (Medium-term Agenda), amely rögzítette az intézmény területeit:

-         gazdaság

-         összeköttetés és infrastruktúra

-         ipar és feldolgozóipar

-         pénzügy

-         mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

-         tudomány

-         kutatás és környezetvédelem

-         kultúra, oktatás, fiatalok cseréje, sport és turizmus

-         egészségügy

-         helyi szintű együttműködés.

Riga (2016): A tagországok megalapították a Kína – KKE Befektetési Alapot (China-CEEC Investment Cooperation Fund) és megegyeztek, hogy az infrastrukturális fejlesztések tervét egyeztetik az EU TEN-T útvonalaival. A résztvevők támogatásukat fejezték ki a Belgrád – Bar vasútvonal felújításában, amely a második nagy infrastrukturális projekt a „14 + 1 együttműködés” életében.

Az együttműködés jellemzői Az együttműködésre laza intézményesülés jellemző, a mechanizmusba jellemzően önkéntes alapon döntenek a tagországok. Három szintet különböztethetünk meg a mechanizmusban:

1.      Állami vezetők fóruma

2.      Szakértői egyeztetések és ágazati szint

3.      Az országok nagykövetségeivel folyamatos kapcsolatot ápoló pekingi Titkárság

Ez a laza intézményesülés rugalmasabbá és eredményorientáltabbá teszi az együttműködést. Az egyezmény tiszteletben tartja a KKE országok heterogenitását, hiszen eltérő földrajzi adottságokkal, történelmi tapasztalatokkal és kulturális hagyományokkal rendelkezik a 14 ország. A homogenitásra kényszerítés elkerülése hatékonyabbá teszi az együttműködést. Az intézmény közös fórumot jelent a kelet-közép európai országok számára, amely közelebb hozza egymáshoz ezen országokat, így akár egy regionális identitást is eredményezhet.

Az együttműködés a kapcsolatok több területére is kiterjed, ám egyértelműen a gazdaság dominál. Ezen belül a pénzügyi együttműködés és az infrastruktúra-támogatások e legjellemzőbbek. Kína effajta pragmatikus – és nem értékalapú – külpolitikája az EU szemében is elfogadhatóbbá teszi a transzregionális intézményt. Kínával ellentétben a KKE országok nem tudnak egységes álláspontot képviselni. Bár Kína figyel a kisebb országok érdekeire, nagy versengés jellemzi a tagállamokat a kínai hitelek reményében. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy bár gazdasági túlsúlyú együttműködésről beszélhetünk, az intézmény az „Egy övezet, egy út” nagyszabású geopolitikai terv részét képezi és politikai érdekek motiválják!

Tizenkét intézkedés 1.     Titkárság felállítása Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködésének érdekében. A Titkárság a Kínai Külügyminisztériumban kap helyet, és fő megbízatása a kapcsolattartás és a közös ügyek – mint együttműködés, vezetői találkozók, üzleti tárgyalások és végrehajtás – összehangolása. Minden kelet-közép-európai ország kijelöl egy társ intézményt és egy koordinátort hogy részt vegyen a Titkárság munkájában.

2.     Létrehozni egy 10 milliárd dolláros (USD) hitelkeretet, amely bizonyos arányban kedvezményes hitelekből áll és az infrastruktúra, a magas hozzáadott értékű, új technológiák és a zöld gazdaság területén végrehajtandó projektekre fókuszál. A 16 KKE ország a National Development Bank of China, Export and Import Bank of China, Industrial and Commercial Bank of China, Construction Bank of China, Bank of China or China Citic Bank pénzintézeteknél pályázhatnak projektjeikkel.

3.     Egy közös alap felállítása Kína és a KKE országok között, amelynek első célkerete 500 millió dollár (USD)