Kiskéri Veres család (Veöreös) Bars-, Borsod-, Komárom vármegyei és Verebélyi széki család.
Az 1503-ban és 1504-ben szerepelt nagyemőkei Weres Miklós családhoz való tartozása egyelőre nem igazolható.DLDF 95448-95449; monasterium.net Hasonlóan ismeretlen a Sopron vármegyei farádi Veres család eredete, melynek őse Pál Érsekújvárott szolgált közvitézként 20 évet, majd az "esztergomi érsek lovasainak hadnagya" volt. Vörös Pál 1659-ben szerzett armálist.Madzsar Imre 1927: Farádi Vörös Ignác visszaemlékezései az 1778-1822. évekről. Budapest, 3
Veres András, felesége Katalin, testvére: János és lányai: Orsolya, Ilona, Katalin 1609-ben kaptak címeres nemeslevelet,Borsod vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei III, 767; Borovszky Samu 1909: Borsod vármegye története. Budapest, 205; Vö. Kempelen XI, Veres (kiskéri) melyet Veres András tatai alkapitány 1651-ben hirdettetett ki Komárom vármegyében.Fényes: Komárom vármegye. p. 65;
1612 előtt Veres Jakab Néveren élhetett.Ethey 1942, 93. 1664-ben Nagykéren Veres Máté és Verös Pál legény, Lehotkagyarmaton Verös András és fia István legény, illetve Márton szerepelt a török defterben.Blaskovics 1993, 164, 333. Vö. 303 Nagyemőke
Az 1699-es adományokat megelőzően Vörös Farkas volt érdekelt Nagykéren.Családban marad 2010/1, 72. 1711-ben Kiskéren Vörös Farkas és Mihály voltak birtokosok.Családban marad 2011/1, 133; Vö. ŠA Nitra, SAP, 93a. doboz, No. 17. A 18. század elején Vörös Istvánnak voltak érdekeltségei Tardoskedden és Naszvadon.Ethey 1942, 190. Szigetgyarmaton élő Csuthy Jánosné Veres Erzsébet férje halála után 1730-ban Zsitvagyarmatra ment feleségül Huszár Jánoshoz.Családban marad 2009/1, 7. 1734-ben és 1739-ben Vörös István pereskedett.Családban marad 2009/2, 21, 23-24. 1752-ben Csáky Miklós esztergomi érsek beiktatására küldött verebély széki lovasságban Veres Ferenc kapitány, Veres István káplár, Vöröss Pál közvitéz volt.Ethey 1941, 132 A 18. században Zsitvagyarmaton volt birtokos Veres Mihály.Ethey 1942, 143. 1776-ban a csöpönyi Nagy család perelte a Veress és Bogyó családtagokat. 1780-ban és 1781-ben Szörényi József pereskedett id. Veress Ferenccel.Családban marad 2009/2, 19-20 1797-ben Kiskéren Veres Ferenc özvegyét, Tardoskedden id. és ifj. Vörös Pált írták össze.Családban marad 2011/1, 146.
A család idővel elszármazott Bars, Borsod vármegyékbe is. Borsod vármegyében Veres László, Mihály és István fordultak elő az 1754-1755. évi országos nemesi összeírásban.
1890-1895 között a zsitvagyarmati Veress Lipót az Egyesült Államokban dolgozott.Gaál, T. - Matušková, E. - Reško, A. 2015: Žitavce. p. 146
Címerük kékben, hármas zöld halmon álló, vörös attilás, kék nadrágos, sárga csizmás, vörös kucsmás magyar vitéz oldalán karddal, mindkét kezében nyílvesszőt tartva. Sisakdísz: kinövő arany oroszlán jobb előlábával kardot, baljában levágott török főt tartva. Takarók: kékarany-vörösarany.
Neves személyek
Veres Márton verebély széki esküdt 1645-benSAP 121, fasc. Ferenczy (új rendezés) Vörös Mihály verebély széki esküdt 1713-banSAP 4a, acta 158 és 1719-benSAP, acta 263; ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, kr. 1, p. 90 Veres Ferenc verebély széki szolgabíró 1740-ben,ŠA Nitra, SAP 9a, acta 328 1741-ben, 1752-ben és 1755-benSAP, 121. doboz (új rendezés), fasc. Vass Vörös Sándor (1847-1918) a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója, királyi tanácsos Veres Pál a kassai gazdasági intézet tanára
Források Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony Ethey Gyula 1941-1942: A Verebélyi Érseki Nemesi Szék. Magyar Családtörténeti Szemle Reiszig Ede: Komárom vármegye nemes családai. In: Borovszky
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok Kategória:Nagykéri családok