A Cionista Világszervezet (), eredeti nevén Cionista Szervezet (1960-ig) a cionista mozgalom világszervezete, amelyet Herzl Tivadar kezdeményezésére alapítottak 1897. szeptember 3-án, az első cionista kongresszuson Bázelben, Svájcban. A Cionista Világszervezetet ernyőszervezetként alapították a világ cionista szervezeteinek egyesítésére.
Története Herzl Tivadar Der Judenstaat (A zsidó állam) című, német nyelvű munkájában adta meg a cionista mozgalom végcélját; a munkában arról értekezik, hogy a zsidóság nemzet, amelynek nemzetállamra van szüksége, mégpedig Palesztinában, a zsidóság ősi földjén. A zsidó nacionalista cionista mozgalom és a Cionista Világszervezet kitűzött célja ezzel összhangban egy zsidó nemzetállam létrehozása volt Palesztinában, a zsidóság hajdani ősi földjén.
A Cionista Világszervezet tagsága nyitva állt minden olyan zsidó előtt, aki egyetértett céljaival és megvásárolta a "shekel" nevű tagsági igazolványt.Naor Mordechai, Az épület, ahol az állam született, A Nemzeti Intézmények Háza, Jehuda Dekel Könyvtár, 2020.
Kezdetben a Cionista Világszervezet a Palesztinában létrehozott zsidó telepek és a bevándorolt telepesek érdekképviseleteként lépett fel az Oszmán Birodalommal szemben, miközben A Cionista Világszervezet képviselői számos kísérletet tettek, hogy uralkodóknál és kormányoknál kijárják elképzeléseik támogatását, Palesztina cionista zsidók általi gyarmatosítását, a zsidó nemzetállam létrehozását.
Háim Weizmann és Náchum Szokolov végül az első világháború alatt járta ki a brit kormánynál, hogy az nyíltan támogassa a cionisták elképzeléseit. Abban az időben körülbelül 700 000 arab és 60 000 zsidó élt Palesztinában. De még ez a kis kisebbség sem volt cionista, és biztosan nem volt még „nép”. A brit kormány 1917. november másodikán adta ki a Balfour-nyilatkozatot, amelyben támogatásáról biztosította a cionista zsidó szervezetek abbéli szándékát, hogy Palesztinában zsidó nemzetállamot hozzanak létre. Bár a nyilatkozat szövege meglehetős eufemizmussal „egy zsidó nemzeti haza” (az eredeti angol szövegben „a national home for the Jewish people”) megteremtéséről beszél, minden fél számára egyértelmű volt, hogy ez egy zsidó állam létrehozását jelenti. A nyilatkozat megszületésében jelentős szerepet játszott a cionista zsidó politikus Herbert Samuel, korábbi kormánytag, belügyminiszter is.
A nyilatkozat kiadása és Palesztina brit megszállása nyomán megindult a zsidók tömeges bevándorlása Palesztinába. A zsidó bevándorlás hamar feszültséget szült és elégedetlenséghez vezetett az arab lakosság körében. A háború után az antant hatalmai felosztották maguk közt az Oszmán Birodalom területeit. A Levante területe mandátumként került francia és brit fennhatóság alá. Ezt a fennhatóságot a világháború után létrehozott Népszövetség törvényesítette a mandátumrendszer keretében. A népszövetségi mandátumok rendszerét az 1919. június 28-án hatályba lépett Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányának 22. cikkelye hozta létre. Így került a terület brit fennhatóság alá, Brit Palesztin Mandátum néven. A brit igazgatás 1920 júliusában kezdődött, a mandátum pedig 1923. szeptember 29-től volt hatályos. A nyilatkozat megszületése körül lelkesen bábáskodó Herbert Samuel lett az ekkor hivatalosan még nem létező Brit Palesztin Mandátum első főbiztosa (high commissioner) 1920. június 1-től. Hivatalát 1925. július 31-ig töltötte be. A tömeges zsidó bevándorlás kiváltotta feszültségek miatt az általa 1922-ben kidolgozott fehér könyv javaslatai alapján a brit kormány korlátozta a zsidó bevándorlást „az ország akkori gazdasági kapacitásának megfelelően, hogy be tudja fogadni az újonnan érkezőket", elutasította Weizmann formuláját, miszerint „Palesztina olyan zsidó, mint Anglia angol”, és kifejezetten kijelentette, hogy a brit kormány nem azt tervezi, hogy a Palesztin mandátum egész területét zsidó nemzeti otthonná alakítsák, hanem hogy egy ilyen otthont alapítsanak Palesztinában.
1929-ben a Cionista Világszervezet ügyvivő tevékenységét a Zsidó Ügynökség vette át, a Cionista Világszervezet pedig politikai irányvonalat meghatározó testület maradt.A megbízólevél 4. pontja
"Megfelelő zsidó ügynökséget fognak elismerni, mint nyilvános szervet, amelynek célja, hogy tanácsokat adjon és együttműködjön a palesztinai kormányzattal a zsidó nemzeti otthon létrehozásával és a palesztinai zsidó lakosság ügyeivel kapcsolatos gazdasági, társadalmi és egyéb kérdésekben, mindezt a kormányzat folyamatos felügyelete mellett, valamint hogy segítse és részt vegyen az ország fejlődésében. Amennyiben a cionista szervezet intézményei és alkotmánya megfelelőnek minősül a mandátum hatóságai szerint, a szervezetet fogják ügynökségként elismerni. Lépéseket fog tenni a Brit Királyi Kormánnyal történő konzultáció útján, annak érdekében, hogy biztosítsa valamennyi olyan zsidó részvételét, aki hozzá kíván járulni a zsidó nemzeti otthon létrehozásához, a brit mandátum kormányzata előtt."
A '30-as és '40-es évekre állandósult a feszült, polgárháborúhoz közeli helyzet palesztin arabok és zsidók közt egész Palesztinában. A második világháború után a britek visszaadták a mandátumot az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a kezelhetetlen politikai helyzetre hivatkozva. A konfliktus rendezésének szándékával 1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése Palesztinát zsidó és palesztin államra osztotta. Bár a számukra rendkívül előnytelen tervet az arabok elutasították, a cionista zsidó szervezetek 1948. május 14-én egyoldalúan kikiáltották Izrael állam megalakulását.
bélyegkép|260px|1929-ben Lvovban kiadott cionista világszervezeti tagsági igazolvány (Lengyelország)
Az 1951-ben Jeruzsálemben megtartott 23. Cionista Kongresszuson újradefiniálták a Cionista Világszervezet céljait, miután addigi fő célját, a zsidó állam megalapítását elérte. A Cionista Világszervezet folytatta tevékenységét, ezentúl az alija ösztönzésére, Izrael állam és a diaszpóra zsidóságának kapcsolatának elmélyítésére, cionista nevelésre a diaszpórában és az antiszemitizmus elleni küzdelemre összpontosítva.
A Cionista Világszervezet nemzetközi központja a jeruzsálemi Nemzeti Intézmények Házában, a 48 King George Street címen található, közös épületben a Zsidó Ügynökséggel, a Keren Kajemet Lejiszraellel és a Keren Hajeszóddal.
Izrael állam megalapítását követően a Cionista Világszervezet és a Zsidó Ügynökség státuszát Izraelben a Cionista Világszervezetről és a Zsidó Palesztina Ügynökségről szóló törvény rendezte.
További információk
A Cionista Világszervezet honlapja (angolul) A Cionista Világszervezet alapszabálya 2019 november (angolul) A Cionista Világszervezet alapszabálya 1960 január, valamint Dr. Nachum Goldmann, Zvi Lurie és Aryeh Pinkus beszéde (angolul)
Jegyzetek
Kategória:Zsidó szervezetek, intézmények Kategória:Nemzetközi szervezetek Kategória:1897-ben alapított szervezetek