bélyegkép|jobbra|180px|A BDS mozgalom logója A BDS, vagy teljes nevén Boycott, Divestment and Sanctions nevű nemzetközi kampányt palesztin civil szervezetek indították el 2005. július 9-én. A mozgalom célja, hogy Izrael államot erőszakmentes eszközökkel, polgári kezdeményezésekkel (bojkottokkal, sztrájkokkal, tüntetésekkel) rákényszerítse a nemzetközi jog betartására, és az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán az évtizedek során született ENSZ-határozatok teljesítésére. A mozgalom előképéül a Dél-afrikai Köztársaság apartheid-rendszerének bukásához vezető nemzetközi kezdeményezés szolgált.
A mozgalom alapítása, követelései
A BDS mozgalmat a második intifáda után, 2005. július 9-én indította útjára 170 palesztin civil szervezet, hogy nemzetközi segítséget és támogatást szerezzen a palesztinok ügyének rendezéséhez. Két évvel később, 2007 novemberében tartották az első palesztin BDS konferenciát Rámalláh városában. A konferencia nyomán alakult meg a Nemzeti BDS Bizottság (BDS National Committee) a világméretű BDS kampány palesztin összehangoló testületeként.
A mozgalom követelései a következők:
A palesztin területek megszállásának és gyarmatosításának beszüntetése, a határzár elbontása. Izrael arab/palesztin állampolgárainak teljes jogegyenlősége. A szülőföldjükről elűzött palesztin menekülteknek a 194 számú ENSZ-határozatban rögzített visszatéréshez való jogának tiszteletben tartása. Palestinian Civil Society Call for BDS – BDSmovement.net, 2005. július 9.
A bojkott (boycott) az egyén eszköze; senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy izraeli árukat vásároljon, vagy izraeli cégek szolgáltatásait vegye igénybe. A tőkekivonás (divestment) a vállalkozások, cégek és intézmények eszköze; a befektetők dönthetnek úgy, hogy nem kívánnak részesei, pénzelői lenni az izraeli megszállásnak és következményeinek. A szankciók (sanctions) államok és nemzetközi szervezetek eszközei arra, hogy jelezzék, nem értenek egyet azzal, amit Izrael a megszállt palesztin területeken tesz.
Támogatottsága, hatása
A mozgalom hamar támogatókra talált a nemzetközi színtéren, amit segített, hogy a világ számos országában élnek népes arab és palesztin arab közösségek. Emellett nagy számban csatlakoztak a kezdeményezéshez szakszervezeti mozgalmak és baloldali pártok is.
A mozgalom működése első éveinek sikerei közé tartozik többek közt az izraeli AHAVA kozmetikai vállalat, a szintúgy izraeli SodaStream vállalat, a francia Orange mobilszolgáltató és a brit G4S biztonsági cég elleni fellépés, aminek eredményeként az említett vállalatok kivonultak a megszállt palesztin területekről, vagy a teljes izraeli piacról.
2018 februárjában Bjørnar Moxnes, a norvég országgyűlés tagja hivatalosan jelölte a BDS-mozgalmat a Nobel-békedíjra.BDS Nominated for Nobel Peace Prize 2018. február 2. Bjørnar Moxnes. thumb|right|220px|Sharon Perry törzsőrmester, az izraeli hadsereg első női Caterpillar D-9 páncélozott katonai talajgyalu-kezelője, Gázában. 2024. január 25. A 2023-as Izrael–Hamász-háború és az azt kísérő humanitárius katasztrófa nyomán megnőtt a mozgalom iránti nemzetközi érdeklődés. Már a háború első hetei után jelentős társadalmi nyomás nehezedett a dán pénzügyi szervezetekre, aminek következtében a dán nyugdíjalapok sorra kivonták tőkéjüket a palesztin területek megszállásában, illetve a gázai háborúban közvetlenül vagy közvetve szerepet játszó vállalatokból. A különböző dán alapok olyan cégekből vonták ki tőkéjüket, mint az izraeli Bank Hapoalim, Bank Leumi, Bank of Jerusalem, First International, Mizrahi Tefahot Bank, The Shlomo Group, Bezeq Telecommunications, Secom, Electra, az amerikai Booking.com, Airbnb és Expedia Group. A norvég Nemzeti Nyugdíjalap Kölcsönös Biztosító Társaság (KLP), amely Norvégia legnagyobb nyugdíjpénztára, 2024-ben kivonta tőkéjét a Caterpillarból, annak az izraeli hadsereg által a megszállt palesztin területeken elkövetett háborús bűnök és jogsértések elkövetését segítő szerepe miatt (a Caterpillar szállítja Izraelnek azokat a nehéz munkagépeket, amelyekkel az évtizedek óta tervszerűen rombolja szét a megszállt palesztin területek infrastruktúráját, pusztítja el a mezőgazdasági művelés alatt álló palesztin földeket), majd 2025 nyarán kivonta tőkéjét az amerikai Oshkosh Corporationból és a német Thyssenkrupp AG-ból, mivel azok fegyvereket és harcjárműveket adtak el Izraelnek. A helyi szakszervezetek és a BDS helyi támogatói fellépésükkel elérték, hogy 2025 nyarán a spanyol acélipari cég, a Sidenor Holdings Europa bejelentette, hogy leállít minden Izraelbe történő értékesítést. 2025-ben a Norvég Állami Nyugdíjalap úgy döntött, hogy etikai megfontolások alapján, a megszállt palesztin területeken a palesztin lakosság ellen annak termékeivel elkövetett jogsértések miatt kivonja a Caterpillarba fektetett tőkéjét. Egyúttal kivonta tőkéjét több izraeli bankból (Hapoalim, Bank Leumi, Mizrahi Tefahot Bank, First International Bank of Israel és FIBI Holdings) is, mivel e pénzintézetek szolgáltatásaikkal hozzájárultak a megszállt Ciszjordániában létesült és létesülő illegális zsidó telepek építéséhez és fenntartásához.
Az Izrael által Gázában elkövetett népirtás miatt több ország közszolgálati médiaszolgáltatója kezdeményezte, hogy Izraelt tiltsák ki az Eurovíziós Dalfesztiválról. Miután ez nem történt meg Hollandia, Írország, Izland, Spanyolország és Szlovénia közszolgálati médiaszolgáltatója is bejelentette, hogy nem vesz részt a 2026-os bécsi versenyen és nem is közvetíti azt.
Jegyzetek
Kategória:Izraeli–palesztin konfliktus Kategória:Civil szervezetek