jobbra|bélyegkép|A Chronica Hungarorum kolofonja: „Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” bélyegkép|Razi orvosi könyvének kolofonja
A kolofon görög eredetű szó ( [kolophón], ); jelentése: csúcs, vég.
A régi könyvek, kódexek, középkori kéziratok, sőt modern könyvek végén elhelyezett hosszabb impresszum, amely az alábbi adatokat tartalmazhatja: a másoló (scriptor)/nyomdász/kiadó neve a másolás/nyomtatás/kiadás helye a másolás/nyomtatás/kiadás ideje a megrendelő neve a másoló (scriptor)/nyomdász/kiadó egyéb megjegyzései.
Többnyire tölcsér alakban szedték; belőle alakult ki a könyvcím. A könyvtörténet fontos forrása is, hiszen ezek alapján közel 220 könyvmásolót ismerünk név szerint a középkori Magyarországról.
A modern könyvben a szövegtől elkülönült adatközlő rész a címlap hátoldalán vagy a könyv végén. Adattartalmát szabvány írja elő.
Források Magyar katolikus lexikon
Nyomdászati lexikon (szerk.: Biró Miklós, Kertész Árpád, Novák László), Budapest, Biró Miklós Kiadása, 1936 Révai nagy lexikona
További információk
Kategória:Tipográfia