A görög nyelv (újgörögül ελληνική γλώσσα elinikí glósza) az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv. Közvetlen rokona nincsen. Görögországban 10 millióan beszélnek görögül, amely a világ görögségének fele. A világon 20 millióan beszélik a görögöt.

Története Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nyelve; 3000 év távlatában lehet nyomon követni fejlődését. Rokona volt a makedón nyelv, amely tulajdonképpen az ógöröggel áll közvetlen rokonságban. Ógörög (i. e. 800 – i. sz. 300) Archaikus görög (kb. i. e. 800 – i. e. 500) Klasszikus görög (kb. i. e. 500 – i. e. 300) Hellénisztikus görög (koiné) (kb. i. e. 300 – i. sz. 300) ezen belül időszámításunk kezdetétől az Újszövetség nyelve Középgörög (kb. 300 – kb. 1453) Újgörög (kb. 1453 óta) Katharevusza Dimotiki Újgörög köznyelv

Az újgörög két változatban létezett, egyrészről a népi görög (δημοτική dimotikí), másrészről a mesterségesen létrehozott (καθαρέυουσα katharévusza, azaz tisztított) hivatalos nyelv, amely a klasszikus görög felújításaként a hivatalos nyelv volt a 19. századtól. A katharévusza folyamatosan vesztett a jelentőségéből, és végül 1976-ban a dimothikí változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének. A katharévusza öröksége azonban még ma is jelen van.

A görögnek van néhány változata, így a Krétán, Rodoszon és Cipruson beszélt változatok. Ezenkívül Görögország területén kívül beszélt dialektusok az olaszországi griko és a pontoszi görög nyelv. A ciprusi görög (Kypriaka) az, ami jobban különbözik a görögországi nyelvtől; ez sok elemet kölcsönzött a törökből és annak – Cipruson beszélt – másik nyelvváltozatából, a ciprusi törökből.

A jelenlegi újgörög nyelv és az előbb felsorolt dialektusok az ógörög nyelv attikai nyelvjárásából fejlődtek ki. Kivételt képez a cakóni nyelv, ami a dór dialektusból alakult ki.

Betűk

Újgörög nyelvtani jelenségek Főnevek Hím-, nő- és semlegesnemű főnevek vannak, melyek ragozása különböző. Ismeri az alany-, tárgy-, birtokos és megszólító (vokatívusz) esetet. A többes szám jele nemenként változik. A hangsúly változhat a különböző esetekben.

Példa néhány főnév ragozására (ο άνθρωπως – o ánthroposz, az ember; η γυναίκα – i jinéka, a nő; το νερό – to neró, a víz): hímnem nőnem semlegesnemegyestöbbesegyestöbbesegyestöbbesalany ο άνθρωποςo ánthroposzA magyar nyelvű átírás a Wikipédia átírási irányelvei szerint van megadva. Ez nagyjából a kiejtést követi: az ékezetek azonban hangsúlyt jelölnek. οι άνθρωποιi ánthropi η γυναίκαi jinéka οι γυναίκεςi jinékesz το νερόto neró τα νεράta nerábirtokos του ανθρώπουtu anthrópu των ανθρώπωνton anthrópon της γυναίκαςtisz jinékasz των γυναικώνton jinekón του νερούtu nerú των νερώνton neróntárgy τον άνθρωποton ánthropo τους ανθρώπουςtusz anthrópusz την γυναίκαtin jinéka τις γυναίκεςtisz jinékesz το νερόto neró τά νεράta nerámegszólító άνθρωπεánthrope άνθρωποιánthropi γυναίκαjinéka γυναίκεςjinékesz νερόneró νεράnerá

Igék Minden szám és személy különböző, ezért általában nem teszi ki a névmást („írok”, nem pedig „én írok”). Van múlt, jelen, jövő ideje, elbeszélő formája („azt mondta, hogy ír”), aktív („beírtam”) és passzív („engem beírtak”) alakja. Nem ismeri (elvesztette) a főnévi igenévi formát. A hangsúly a ragozáskor változik.

Példa igeragozásra (μένω ’lakom, élek’). Érdekessége, hogy múlt időben a hangsúly mindig hátulról a harmadik szótagra kerül: ha nincs, a szótő kiegészül egy plusz szótaggal.

szám/személy jelen múlt egyes szám többes szám egyes szám többes szám első (εγώ) μένω(egó) méno (εμείς) μένουμε(emísz) ménume (εγώ) έμενα(egó) émena (εμείς) μέναμε(emísz) méname második (εσύ) μένεις(eszí) ménisz (εσείς) μένετε(eszísz) ménete (εσύ) έμενες(eszí) émenesz (εσείς) μένατε(eszísz) ménate harmadik (αυτό/αυτή) μένει(aftó/aftí) méni (αυτά/αυτές) μένουν(aftá/aftész) ménun (αυτό/αυτή) έμενε(aftó/aftí) émene (αυτά/αυτές) έμεναν(aftá/aftész) émenan

Melléknevek Fölveszik a főnév ragozását, tehát például „szépek virágok”.

Példaszöveg Όλοι οι άνθρωποι γεννιούνται ελεύθεροι και ίσοι στην αξιοπρέπεια και τα δικαιώματα. Είναι προικισμένοι με λογική και συνείδηση, και οφείλουν να συμπεριφέρονται μεταξύ τους με πνεύμα αδελφοσύνης. (Újgörög köznyelv, 1976-tól) Betűkövető latin betűs átírásban: Óloi oi ánthrōpoi gennioúntai eleútheroi kai ísoi stēn axioprépeia kai ta dikaiṓmata. Eínai proikisménoi me logikḗ kai syneídēsē, kai ofeíloun na symperiférontai metaxý tous me pneúma adelfosýnēs. Hivatalos, az újgörög kiejtést követő átírásban: Óli i ánthropi jeniúnte eléftheri ke íszi sztin axioprépia ke ta dikeómata. Íne prikizméni me lojikí ke szinídiszi, ke ofílun na szimberiféronte metaxí tusz me pnévma adelfoszínisz. Ὅλοι οἱ ἄνθρωποι γεννῶνται ἐλεύθεροι καὶ ἴσοι εἰς ἀξιοπρέπεια καὶ δικαιώματα. Εἶναι προικισμένοι μὲ λογικὸν καὶ συνειδηση καὶ ὀφείλουν νὰ συμπεριφέρωνται πρὸς ἀλλήλους μὲ πνεῦμα ἀδελφοσύνης. (Katharevusza, 1976-ig) Magyar fordításban: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

Lásd még Kappadókiai görög nyelv Pontoszi görög nyelv Görög ábécé

Jegyzetek

További információk

Klasszikus görög teszt-wikipédia

A Pallas nagy lexikona – görög nyelv Tanuljunk ógörögül! Bolonyai–Forró–Kulin: Istenek beszélgetései – ógörög nyelvkönyv Szegedi Görög Kisebbségi Önk.: Görög nyelv lépésről lépésre Görög miniszótár

Kategória:Indoeurópai nyelvek