bélyegkép|jobbra|Apponyi Albert 1900-ban A Lex Apponyi két, egymással összefüggő 1907-es magyarországi népiskolai törvény népszerű közös elnevezése. Nevét gróf Apponyi Albertről kapta, aki Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere volt 1906. április 8. és 1910. január 17. között.
Az Apponyi-féle törvény kimondta, hogy minden iskolában, attól függetlenül, hogy állami-e vagy sem, tanítani kell a magyar nyelvet.
Előzményei 1868-ban született meg a nemzetiségiek számára széles körű anyanyelvhasználatot biztosító nemzetiségi törvény, Eötvös József jóvoltából. Az 1868-as népiskolai törvény úgy intézkedett, hogy "Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást." A nemzetiségi törvény ezt kiegészítette azzal, hogy az állam köteles olyan alsó- és középfokú iskolákat felállítani, amelyekben az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén folyik.
Később ezt a törvényt a magyar kormányok nem tartották be teljes mértékben és az ország nemzetiségi politikáját egyre inkább a magyarosító törekvések jellemezték. Ez főként Bánffy Dezső politikáján érhető tetten, aki szorgalmazta a nem magyar nevet viselő helységnevek, illetve családnevek magyarosítását is. A helységneveknél később csak a hivatalos, vagyis magyar nevet lehetett használni. Az oktatás államosítására törekedtek, ahol a magyar nyelv és a magyar történelemszemlélet dominált. A magyar államnyelvet a nem magyar oktatási nyelvű elemi iskolákban az 1880-as évek elejéig tantárgyként sem kellett oktatni.https://rubicon.hu/cikkek/a-lex-apponyi
A sokat hangoztatott un. "magyarosítási törekvések" ellenére 1910-es népszámláláskor kiderült, hogy a Magyar Királyság kisebbségeinek körülbelül 87%-a (kerekítve 8,9 millió állampolgár) egyáltalán nem tudott magyarul.
Főbb rendelkezései
Ennek a rendelkezésnek az előterjesztő általi indokolása tartalmazta következőket:
Következményei, megítélése
Miután bevezették az új iskoláztatási törvényt, az alapfokú tanintézményekben is tanították a magyar nyelvet, és egyes megállapítások szerint, a magyar tanárok igyekeztek kinevelni a gyerekekből a nemzetiségi tudatot.Gondolatok a könyvtárból – Lex ApponyiKardos József: Apponyi Albert válaszai a nemzetiségi kérdésreKozár Mária-Gyurácz Ferenc: Felsőszölnök, Száz magyar falu könyvesháza Kht. ; 103–108. old.
A törvény megítélése azóta is számos vita tárgya. Míg külföldön és a magyarországi nemzetiségek körében számos kritikát váltott ki azóta is, mint a magyarosítás egyik megnyilvánulása, mások viszont a magyar nyelv védelmének és primátusának eszközét látták és látják benne ma is.
Jegyzetek
Források 1907. évi XXVI. törvénycikk Az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről 1907. évi XXVI. törvénycikk indokolása az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről 1907. évi XXVII. törvénycikk a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanitók járandóságairól
Kapcsolódó szócikkek Nemzetiségi politika a dualizmus korában 1907 a jogalkotásban Magyarosítás Burgenlandi horvátok
További információk Kéri Katalin (1997) Szarka László:A Lex Apponyi oktatás- és nemzetiségpolitikai olvasatai. Korunk, 2007.
Kategória:Magyar jogszabályok Kategória:Magyarországi oktatásügy