A Līvi lett hard rock és heavy metal együttes, amely nagy hatást fejtett ki a helyi rockkultúra kialakulására. Költői szövegeikről és gitárszólóikról voltak ismertek.

A zenekart Ēriks Ķiģelis és Juris Pavītols alapította 1976-ban a Szovjetunióban, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban, Liepajaban.

Pop-rock stílusú zenekarként indultak, és Lettországban több helyen is felléptek. 1977 és 1985 között az együttes többféle stílusban is zenélt, miközben megpróbálta megtalálni a saját hangját. Ennek eredményeképpen a poptól a rockig terjedő széles skálán születtek meg a dalaik. A zenekar ebben az időszakban végig a hazaszeretet és a szovjetellenesség mellett foglalt állást.

Ķiģelis 1986-os halála után Ainars Virga csatlakozott a zenekarhoz, ami a himnikus balladák, a heavy rock és a lázadó témák új korszakához vezetett. Virga komponálta a legismertebb lett hard rock dalokat.

A Līvi 2019-ig kilenc stúdióalbumot és 3 koncertfelvételt rögzített. Dalaik között szerepel a "Zimtā valoda", "Zzelgriezēs", "Meitene zeltene", "Saldus saule", "Pipodos man", "Zīlīte", "Tikai tev un man" és "Pāri visam".

Története 1976–1985 A zenekar 1976-ban jött létre, bár előtte rövid ideig létezett egy másik Līvi nevű zenekar is, amelyet szintén Juris Pavītols, az 1970-es években ismert gitáros alapított. Az „új” Līvi-t Pavītols és a fiatal saldusi gitáros Ēriks Ķiģelis hozta létre. Mindketten elhatározták, hogy sajátos hangzást teremtenek a lett rockhoz.

Pavītols a feleségével, Ingrīdával, Andris Krūmiņš dobossal és a „rock dinoszauruszával”, Jānis Grodums-szal együtt zenéltek, Pavītols első zenekarának a nevét vették fel. A „līvi” elnevezés a Liepāja környékén élő, mára már majdnem kihalt etnikai csoportra utal, amely legendák szerint kalózkodásból és külföldi elnyomókkal való harcból élt. A zenekar a kezdeti években kis létszámú koncerteken játszott, többnyire a Pavītols által írt és a felesége által énekelt szomorú dalokat játszottak. Előadtak néhány gyorsabb, keményebb, Ķiģelis által komponált számot is.

1978-ban Ķiģelis kilépett a zenekarból, és kijelentette, hogy az ő és Pavītols művészi különbségeit lehetetlen leküzdeni. Ezután megalapította saját zenekarát, a Corpust, és megpróbált elhatárolódni korábbi zenei partnereitől. A helyére Modris Šterns került. 1980-ban Ķiģelis három új taggal: a 17 éves Rodrigo Fomins énekessel, Vilnis Krieviņš dobossal és a zenekar hangmérnökével, Juris Jakovļevsszel egészült ki, mivel Krūmiņš és Šterns ekkoriban hagyta el az együttest. Ķiģelis azonnal visszatért a dalszerzéshez, és a Līvi népszerűsége megnőtt, aminek eredményeként számos zenei fesztiválon szerepeltek, és felvették első albumukat, amely 1983-ban jelent meg.

Lettország akkoriban a Szovjetunió része volt, és a rockzenekarokat a kommunista párt cenzúrázta. A szovjet rezsim potenciális ellenséget látott a lázadó lett rockerekben, és 1981-ben megtiltotta a Līvinek a koncertezést. Līvi 1982-ben egy új slágerrel, a „Zīlīte”-vel válaszolt.

1984-ben Līvi szerepelt a Rigai Filmstúdió zenés vígjátékában, a Vajadzīga soliste (Szólistára van szükség) című és az Amors Superstars című dallal.Archiválva:Ghostarchive és a A filmben a korszak lettországi pop- és rockéletének számos zenekara is szerepelt.

Šterns később visszatért a zenekarhoz, de Pavītols és Ķiģelis továbbra is viszálykodtak, ami miatt előbbi örökre elhagyta az együttest. Felesége követte, nem illett bele a zenekar keményebb zenéjébe. Ennek ellenére továbbra is részt vett a Līvi második albumának, az Aprīļa pilieni-nek (Április esőcseppek) felvételén. A zenekarhoz rövid időre csatlakozott a billentyűs, Tālis Pusbarnieks. Együtt sikeresen rögzítettek egy újabb albumot – az Iedomu pilsēta (A képzelet városa) címűt, és akkoriban az egyik legnépszerűbb zenekarrá váltak.

Pusbarnieks, Fomins, Šterns és Kreiviņš 1984-ben hagyták el a zenekart, hogy saját zenei projektjeiket folytassák. Ķiģelis megmentette a csapatot, amikor szerződtette Aivars Brīze énekest (később „a lett rock hangjaként” vált ismertté), Guntars Mucenieks billentyűst és Valdis Štarks dobost. 1985-ben azonban Ķiģelis egy koncert után autóbalesetben váratlanul meghalt.

1986–2010 bélyegkép|jobbra|260px|Szellemfa, a Līvi rockegyüttesnek Liepajaban

Ķiģelis pártfogoltja, Ainars Virga lett 1986-ban az együttes új vezetője. Virga olyan heavy metal zenekarok rajongója volt, mint a Black Sabbath, a Scorpions, a Deep Purple és a Led Zeppelin. Ezért elhatározta, hogy a Līvi-t is hasonlóvá teszi, keményebb hangzásúvá, gitárszólókkal és lázadó attitűdökkel. Első dala a Dzimtā valoda volt, egy érzelmes ballada, és a lett nyelv és kultúra értékelése.

1987-ben Štarks helyét Ainars öccse, Dainis vette át, 1989-ben pedig Tomass Kleins került a zenekarhoz állandó gitárosként. A Szovjetunió bukása idején a Līvi több tucat slágert rögzített, és a legstabilabb felállást mutatta be: Brīze, Ainars Virga, Kleins, Grodums és Dainis Virga.

1988-ban a Līvi kiadta második stúdióalbumát (LIVI). A dalok fele Ķigelis utolsó szerzeményei voltak, a másik fele új szerzők dalai.

1994-ben Līvi kiadta a Karogi (Zászlók) című stúdióalbumot, amely Ķiģelis 1985-ös halála óta a második felvétel volt. Az album dupla platinalemez lett. A zenekar bejárta Észak-Európát és Lettországot, hogy népszerűsítse a Karogit. 1994 decemberében megjelent a Spoku Koks (A szellemfa) című lemezük. Egy éjszaka alatt rögzítették, kivágták, összekeverték és a boltokba szállították.

Két évvel később megjelent a KMKVP-t vagy a Kas Mums Var Ko Padarīt (Bárki bármit megtehet velünk). A kapcsolódó kislemezek között szerepelt a "Meitene", a "Bize" és a "Dzelsgriezējs" régi slágerük dzsessz verziója. 1997-ben felvették a Bailes par ziņģēm (Félelem a daloktól) című bestsellert, amelyet Ķiģelis emlékének ajánlottak. Nem sokkal a lemez megjelenése után Aivars Brīze elhagyta a csoportot. Két évvel később a Līvi felvette hetedik albumát, a Vivát.

2000-ben megjelent a 2001 című lemez. 2001-ben Virga az USA-ba ment, és az együttes nélküle játszott majdnem 2 évig.

2003-ban Virga visszatért az Egyesült Államokból. Brize is visszatért a zenekarba. Nagy terveik voltak, de 2003. július 26-án, az Oldies Rock fesztiválról Daugavpilsből visszafelé autózva balesetet szenvedett a Virga által vezetett autó. Dainis dobos és Juris Jakovļevs hangmérnök belehaltak a sérüléseikbe. A Līvi ezt követően új albumot vett fel, Pāri visam (Minden felett) címmel, és minden balesetben meghalt rockzenésznek ajánlotta.

2010. június 15-én a csoport legidősebb tagja, Jānis Grodums meghalt, és a zenekar feloszlott.

2013 nyarán még adtak néhány koncertet együtt.

2017-től 2017-ben azonban Aivars Virga bejelentette, hogy a csoport újjáalakul. Ezután új albumot adtak ki Bez stepšeļiem címmel. 2019-ben újabb lemezzel jelentkeztek: a Pluss mīnuss-sal. Azóta továbbra is tartanak alkalmi koncerteket.

Jelenlegi tagok Ainars Virga Guntars Mucenieks Jānis Buķelis Henrijs Mucenieks Edgars Silacērps Ilvars Manfelds Aleksejs Balinskis (Alex)

Korábbi tagok bélyegkép|jobbra||250px|A Līvi együttes emléktáblája Liepajaban Mārtiņš Bērtulis: gitár Aivars Brīze: ének Rodrigo Fomins: ének Jānis Grodums: basszusgitár, ének Ēriks Ķiģelis: gitár, ének Tomass Kleins: gitár Vilnis Krieviņš: dob Andris Krūmiņš: dob Guntars Mucenieks: billentyűs hangszerek, ének Ingrīda Pavītola: ének Juris Pavītols: gitár, ének Tālis Pusbarnieks: billentyűs hangszerek Valdis Skujiņš: gitár Edijs Šnipke: gitár Valdis Štarks: dob Ainars Virga: ének, gitár Dainis Virga (elhunyt): dob Māris Zīlmanis: dob Edgars Silacērps: gitár

Diszkográfia Aprīļa pilieni, EP (1985) Iedomu pilsēta (1986) Līvi aka Kurzemei – saules ceļš (1988) Karogi (1994) Spoku koks (1994) K.M.K.V.P. (1996) Bailes par ziņģēm (1997) Viva (1998) 2001 (2000) Līvi Zelts 1 (2002) Pāri visam (2004) Līvi 1995-2005 (2005) Mēs nešķirsimies (2007) Nezāles neiznīkst (2010) Bez štepseļiem (2018)

Videók Līvi & Liepājas simfoniskais orķestris: Koncerts bildēs 2004 DVD (2005) Līvi & Sinfoniskais orķestris: Nacionālajā operā 2006 DVD (2010)

Jegyzetek

Fordítás

Források Hivatalos weboldal Enciklopēdiju ārējās saites Līvi Music Brainz Līvi Discogs

Kategória:1976-ban alakult együttesek Kategória:2010-ben feloszlott együttesek Kategória:Lett zenészek