A (pinjin: xiǎo'érjīng/xiǎo'érjǐng, saját betűivel: شِيَوْ عَر دٍ, egyszerűsített kínai: 小儿经 vagy 小儿锦, hagyományos kínai: 小兒經 vagy 小兒錦), rövidített alakjában (kínai írással: 小经 vagy 消经, pinjin: xiǎojīng/xiāojīng, hagyományos: 小經 vagy 消經) a mandarin nyelvjárások és a dungan nyelv írására használt arab írásváltozat. A kínai anyanyelvűek közül a muszlim kisebbségek tagjai használják, mint például a hujok, tunghszianok stb. A dunganok manapság már csak Kína területén használják, a Szovjetunió utódállamaiban a cirill írást alkalmazzák, amelyre a 20. század első felében álltak át (lásd: dungan ábécé).
A jobbról balra íródik, akárcsak más, arab íráson alapuló változatok. Az írásrendszer hasonlít az ujgur ábécére, mert mindkettő minden esetben jelöli a magánhangzókat, ezzel szemben a többi arab írásváltozat nem jelöli a rövid magánhangzókat.
Eredet A 7. században, a Tang-dinasztia idején számos arab vagy perzsa nyelvű nép érkezett Kínába. Ezekből a népekből, félig-meddig asszimilálódva a hanokkal, kialakult a huj kisebbség. E muszlim nép elsősorban klasszikus arabot és a Koránt tanulmányozták a madraszákban, így kevéssé ismerték a kínai írásjegyeket, viszont jól ismerték az arab írást. Ebből kifolyólag kialakult több, az arab íráson alapuló, de a kínai nyelv lejegyzését szolgáló írás. Ezekből az írásokból alakult ki a ma már standardizált .
Használat bélyegkép|360px|A Kínai–arab– szótár a Kínai Népköztársaság korai idejéből A et kétféle változatban használják. Az egyik változata a „mecset-rendszer”, melyet főként vallási intézményekben használnak. Sok arab és perzsa vallási elemet tartalmaz, nem használ kínai jeleket. Meglehetősen standardizált.
A másik változata a „mindennapi rendszer”. Ez alig vagy egyáltalán nem használ vallási elemeket, viszont gyakori a kínai írásjegyek használata. Ezek mennyisége a használótól függ, tehát nem mondható standardizáltnak.
Napjainkban a használata egyre inkább visszaszorulóban van, ami a kínai gazdaság növekedésében és az oktatás vidéki kiterjesztésének köszönhető. Emellett versenytársa is akadt, a pinjin alakjában.
Az ábécé A 36 betűt tartalmaz, melyból 4 magánhangzót jelöl. A 36 betűből 28 az arabból származik, 4 a perzsából (2 módosított), és 4 betű csak a ben található meg.
Szótagkezdők és mássalhangzók BetűVégső-Középső-KezdőStandard MandarinkiejtésPinjinArabkiejtésPerzsakiejtésPéldaMegjegyzés130px30px, a, a-, -a, -a-, , , , اَ(阿ā)magánhangzó230px100px|-b-بَا(爸bà)330px100px-p-–پﹾ(婆pó)perzsa kölcsönzés430px100px-t-تَا(塔tǎ)530px100px-, -q-, x-ثِئ(些xiē)megváltozott hangértékkel630px100px-q-––ﭤْﻮ(穷qióng)egyedi Xiao’erjing-betű730px100px-zh-ﺟﹾ(这zhè)megváltozott hangértékkel830px100px-ch-–ﭼﹾ(车ché)perzsa kölcsönzés930px100px-h-ﺣﹾ(河hé)csak -e, -ei, -en, -eng végű szótagrész előtt1030px100px-h-ﺧﹸ(湖hú)csak -u, -ua, -uai, -uan, -uang, -ui, -un, -uo végű szótagrész előtt1130px30px|-, -d-, j-دٍْ(钉dīng)néhány szótagban a pinjin szókezdő j- helyett is1230px30px-z-ذَىْ(在zài)1330px30px--rلِر(粒儿lìr)szó végi -r jelölésére1430px30px––زَكَاة(zakat)csak arab eredetű szavakban1530px30px|-r-–ژﹾ(热rè)perzsa kölcsönzés1630px100px-, -s-, x-سٍ(信xìn)néhány szótagban a pinjin szókezdő s- és sh- helyett is1730px100px-s-––60px(思sī)egyedi Xiao’erjing-betű, tónusjelölésre1830px100px-, -sh-, x-شِ(是shì)néhány szótagban a pinjin szókezdő x- helyett is1930px100px-s-|صْ(色sè)2030px100px––|الْضَّاد(az Arab világ)csak arab kölcsönzésekben2130px100px-c-––ڞْ(册cè)egyedi Xiao’erjing betű2230px100px-z-|طٌ(遵zūn)megváltozott hangértékkel2330px100px-z-|ظْ(作zuò)megváltozott hangértékkel2430px100pxe, e-, -e, -e-ﻋﹶ(恶è)kínai szavakban magánhangzó, arab, perzsa szavakban mássalhangzó2530px100px––|, , , غَبْن(csalás)csak arab kölcsönzésekben2630px100px-f-فِ(废fèi)2730px100px|-g-, قَ(个ge)megváltozott hangértékkel2830px100px–––كَلِمَة(közmondás)csak arab kölcsönzésekben2830px100px-k-–ﮎْ(可kě)perzsa kölcsönzés2930px100px–––گنج(kincs)perzsa kölcsönzés, csak perzsa kölcsönszavakban3030px100px-, -ng-, gn-––ﮜْﺎ(仰ngǎng)ritka, a nyelvjárási [ŋ] és [ɲ] jelölésére szolgál3130px100px-l-|لِ(里lǐ)3230px100px|-m-, n-مِ(秘mì)3330px100px-n-نِ(你nǐ)3430px100px-h-, , هَا(哈hā)csak -a, -ai, -an, -ang, -ao végű szótagrész előtt, valamint arab kölcsönszavakban 3530px30px, wu, u-, -u, -u-, , , , , ءُ(无wú)magánhangzó3630px100px––, –يَوْم(Feltámadás Napja)magánhangzó, arab kölcsönzés3630px100px, yi, i-, -i, -i-–, , يَا(呀ya)magánhangzó, perzsa kölcsönzés
Szótagzárók és magánhangzók BetűStandard MandarinkiejtésPinjinPéldaMegjegyzés160px vagy 60pxaاَ(阿ā)260px--aدَا(大dà)360pxyaيَا(呀ya)460px--iaكِا(家jiā)csak pinjin j-, q-, x-, l- után560pxwaوَ(娃wá)660px--uaقُوَ(刮guā)7–o–nincs Xiao’erjing-megfelelője8–|wo–nincs Xiao’erjing-megfelelője960px|eﻋﹶ(恶è)1060px vagy 60px-|-eدْ(德dé)1160pxwoوْ(我wǒ)1260px--uoقُوَع(国guó)1360pxerعَر(儿ér)1460px--rلِر(粒儿lìr)szóvégi -r jelölésére15–ê–nincs Xiao’erjing-megfelelője1660pxyeاِئ(耶yē)1760px--ieكِئ(解jiě)1860pxyueيُؤ(约yuē)1960px--üe, -ueكُؤ(决jué)csak pinjin j-, q-, x-, l-, n- után2060px vagy 60pxyiءِ(意yì)2160px--iﭼﹺ(其qí)2260px-[15px]-iذِ(子zǐ)csak pinjin z-, c-, s- után2360px--iﺟﹺ(知zhī)csak pinjin zh-, ch-, sh-, r- után2460pxaiاَىْ(爱ài)2560px--aiكَىْ(凯kǎi)26–ei–nincs Xiao’erjing-megfelelője2760px vagy 60px--eiدِؤ(得děi)2860pxwaiوَىْ(歪wāi)2960px--uaiكُوَىْ(块kuài)3060pxweiوِ(为wèi)3160px--uiحُوِ(回huí)3260px vagy 60pxwuءُ(无wú)3360px vagy 60px--uكُو(苦kǔ)3460pxaoاَوْ(奥ào)3560px--aoقَوْ(高gāo)3660px|ouعِوْ(偶ǒu)3760px-|-ouكِوْ(口kǒu)3860pxyaoيَوْ(要yào)3960px--iaoكِيَوْ(教jiào)4060px|youيِوْ(有yǒu)4160px-|-iuنِيِوْ(牛niú)4260pxyuىُ(与yǔ)4360px és 60px--ü, -uنُوُ(女nǚ)csak pinjin j-, q-, x-, l-, n- után4460pxanءًا(安ān)4560px--anدًا(但dàn)4660px vagy 60px vagy 60pxenءٌ(恩ēn)4760px vagy 60px--enقٍ(根gēn)4860px vagy 60pxyinءٍ(因yīn)4960px--inٿٍ(勤qín)5060pxyunىٌ(孕yùn)5160px--unکﹲ(均jūn)csak pinjin j-, q-, x- után5260pxyanيًا(严yán)5360px--ianلِيًا(练liàn)5460px|wanوًا(万wàn)5560px--uanكُوًا(宽kuān)5660pxyuanيُوًا(源yuán)5760px--uanكُوًا(捐juān)csak pinjin j-, q-, x- után5860px|wenوٌ(问wèn)5960px--unکﹲ(困kùn)6060pxangءْا(昂áng)6160px--angقْا(刚gāng)62–eng–nincs Xiao’erjing-megfelelője6360px vagy 60px--engقْع(更gèng)6460pxyingىٍْ(应yīng)6560px--ingلٍْ(另lìng)6660px--ongخْو(宏hóng)6760px vagy 60pxyongيْو(用yòng)6860px vagy 60px--iongﭤْﻮ(穷qióng)csak pinjin j-, q-, x- után6960pxyangيْا(羊yáng)7060px--iangلِيْا(良liáng)7160px|wangوْا(忘wàng)7260px--uangكُوْا(况kuàng)7360px|wengوْع(翁wēng)
Arab és perzsa szavakban csak a hosszú magánhangzókat jelölik, a rövidek jelöletlenek.
Arab és perzsa kölcsönszavakban a sukuun (30px) jelöletlen, de kínai szavakban általában jelölik, ez alól csak néhány gyakran használt szó a kivétel. Például a hangsúlyozott "的" () és "和" () írása "دِ" és " ﺣَ"; egyébként sukuunnal "دْ" és " ﺣْ", vagy sukuun nélkül "د" és " ﺣ".
A sukuun jelölheti a kínai szóvégi - végződést, de ezt helyettesítheti fatHatan (30px) vagy kasratan (30px) vagy dammatan (30px) is.
Többszótagú szavakban a záró 'alif ( ﺎ), amely a hosszú -ā hangot jelöli, helyettesíthető fatHahval (30px|FatHah), ami rövid -ă-t jelöl.
Kínai szavakban a shaddah a teljes szótag kettőzését jelöli, hasonlóan a kínai "々" írásjegyhez.
A Xiao’erjing az arab írásjeleket használja, mint punktuációs jeleket.
Példa Xiao’erjing:750px Egyszerűsített kínai:“人人生而自由，在尊严和权利上一律平等。他们赋有理性和良心，并应以兄弟关系的精神互相对待。” Tradicionális kínai::「人人生而自由，在尊嚴和權利上一律平等。他們賦有理性和良心，並應以兄弟關係的精神互相對待。」 Átírás: "." Magyar: "Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek."
Jegyzetek
További információk Tokyo University of Foreign Studies Xiao-Er-Jin Corpus Collection and Digitization Project
Kategória:Ábécék Kategória:Kínai nyelv