António Lobo Antunes (Lisszabon, 1942. szeptember 1. – 2026. március 5.) portugál regényíró és orvos. Az irodalmi Nobel-díj esélyesének nevezték.
Élete és munkássága António Lobo Antunes Lisszabonban született João Alfredo de Figueiredo Lobo Antunes (született 1915) hat fia közül a legidősebb neurológus és professzor, a fiziológiai Nobel-díjas Egas Moniz közeli munkatársaként és felesége, Maria Margarida Machado de Almeida Lima ( 1917-ben született). João Lobo AntunesJoão Lobo Antunes (1944. június 4. – 2016. október 27.) portugál idegsebész. és Manuel Lobo AntunesManuel Lobo Antunes (1958. június 27. –) diplomata és volt politikus, aki jelenleg Portugália egyesült királyságbeli nagykövete. testvére. Lobo Antunes szerint apja révén német, anyai nagyapja révén pedig zsidó származású volt. Az egyik interjúban azt állította, hogy anyja családja Brazíliából származik; egy másikban azt állította, hogy apja volt brazil származású. A Lisszaboni Egyetemen tanult. 1969-ben szerzett orvosi diplomát, később pszichiátriára szakosodott. Lobo Antunes 1973-ban tért vissza Afrikából. Afrikában szerzett tapasztalatai meghatározták irodalmi karrierjét – a New York Times szerint „feltérképezte Portugália akadozó kilábalását Dr. António de Oliveira Salazar bénító diktatúrájából 1932 és 1968 között, valamint a kudarcot vallott afrikai gyarmati háborúkat”.
13 vagy 14 évesen kezdett írni. Első regényét több mint 3 évig elutasították a különböző kiadók. 1979-ben Lobo Antunes kiadta első regényeit, a Memória de Elefante-t (Az elefánt emléke) és az Os Cus de Judas-t; 1980-ban pedig egy másik regényét, a Conhecimento do Inferno-t. Pszichiátriai gyakorlatot is folytatott, főként a lisszaboni Miguel Bombarda Kórházban, majd 1985-ben otthagyta, hogy az irodalomnak szentelje magát.
Tanulmányai végére Lobo Antunesnak a portugál hadseregben kellett szolgálnia, hogy részt vegyen a portugál gyarmati háborúban (1961–1974). Egy angolai katonai kórházban érdeklődni kezdett a halál és a „másik” témái iránt.
1973-ban tért vissza Afrikából. Az angolai függetlenségi háborúról számos regényében írt. Hosszú hónapokig dolgozott Németországban és Belgiumban.
1979-ben kiadta első regényét, a Memória de Elefante-t, amelyben elmesélte elválásának történetét. Első regényének sikere miatt Lobo Antunes úgy döntött, hogy estéit az írásnak szenteli. Pszichiátriai gyakorlatot is folytatott, főleg a lisszaboni Miguel Bombarda Kórház járóbeteg osztályán.
Stílusát nagyon tömörnek tartják, William Faulkner és Louis-Ferdinand Céline nagy hatást gyakorolt rá, és a könyvei is általában hosszúak.
Több mint húsz regénye jelent meg, ezek közül a legfontosabbak a Fado Alexandrino (1983), az As Naus (1988) és az O Manual dos Inquisidores (1996). Műveit több mint harminc nyelvre fordították le.Antonio Lobo Antunes Literaturfestival Berlin
Kéthetente újságrovatot írt a Visão portugál magazin számára.
Megkapta a Kard Szent Jakab-rendA Kard Szent Jakab Katonai Rend (portugálul: Ordem Militar de Sant'Iago da Espada) egy portugál lovagrend. nagykeresztjét.
Magánélete és halála Kapcsolatok Lobo Antunes háromszor volt házas. Első feleségét, Maria José Xavier da Fonseca e Costát 1970-ben vette feleségül, akitől két lánya született: Maria José Lobo Antunes és Joana Lobo Antunes. Második felesége Maria João Espírito Santo Bustorff Silva volt, akitől egy lánya született, Maria Isabel Bustorff Lobo Antunes. 2010-ben feleségül vette Cristina Ferreira de Almeidát.
Egészsége 2007-ben Lobo Antunes elárulta, hogy bélrák miatt operálták meg. Progresszív demenciában szenvedett, ami arra kényszerítette, hogy felhagyjon régóta fennálló dohányzásával és írásával. 2026. március 5-én, 83 éves korában hunyt el, március 7-én nemzeti gyásznapot hirdettek.António Lobo Antunes, one of the great authors of Portuguese literature, has died. Retrieved 5 March 2026. Temetésére március 7-én került sor a Szent Jeromos-kolostorban. Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök posztumusz Camões-renddel tüntette ki.
Díjai
Művei
Regények
Krónikák könyvei Korábban folyóiratokban megjelent szövegeket tartalmazó összeállítások. Livro de Crónicas (1998) Segundo Livro de Crónicas (2002) Terceiro Livro de Crónicas (2006) Quarto Livro de Crónicas (2011) Quinto Livro de Crónicas (2013)
Angol nyelvű összeállítások The Fat Man and Infinity & Other Writings (2009), fordította Margaret Jull Costa
Nem kanonikus művek A História do hidroavião (1994), illusztrálta Vitorino Letrinhas das Cantigas (Limited Edition, 2002) D'este viver aqui neste papel descripto: cartas da guerra ("Cartas da Guerra") (2005) – Ez a könyv Lobo Antunes hadileveleinek gyűjteménye angolai katonai szolgálata közben. akkor-feleség. A lányaik szervezték át őket, a szerző semmilyen beavatkozása nélkül. A levélgyűjteményre épül a 2016-os Háborús levelekCartas da Guerra (film) című film, amelyet Ivo M. Ferreira rendezett.
Magyarul megjelent És visszatérnek a karavellák (As Naus) – Európa, Budapest, 2008 (Modern könyvtár)· · Fordította: Pál Ferenc Az inkvizítor kézikönyve (O Manual dos Inquisidores) – Park, Budapest, 2000 · · Fordította: Lukács Laura, utószó: Benyhe János
Jegyzetek
Fordítás
További információk António Lobo Antunes honlapja
Kategória:1942-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Portugál költők, írók Kategória:Lisszaboniak