Kopjenica () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 71, közúton 87 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 7, közúton 8 km-re északnyugatra fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb45833Bosnyák03Horvát00Jugoszláv60Egyéb41Összesen46837
Története A határában található régészeti lelőhelyek tanúsága szerint területe már az őskortól fogva lakott volt. A Kopjenica 1 számú lelőhely egy őskori halomsír, mely a bronzkorból vagy a vaskorból származik. A Kopjenica 2 (Han Glišo) lelőhelyen egy római temető és település nyomai találhatók. A temető sírjai közül többen téglatöredékeket találtak. Korukat az 1. és 3. század közötti időre teszik. A római korban itt vezetett át a Claudius útjának nevezett római kereskedelmi út, mely az itt talált mérföldkőből ítélve 47-48-ban épült és haladt át Bosznia északnyugati részén. Amint azt a salonai felirat is jelzi a császárkori építkezés Augustus császár úthálózat kiépítési terveit valósította meg. Az út a Szana folyó folyását követve kötötte össze a Bosznia északnyugati részén található bányavidéket délen Salona, északon pedig Siscia városával.
A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Kopjenicán 37 házat és 224 ortodox szerb lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 1910-ben a településen 80 házat és 477 szerb lakost számláltak, valamennyien ortodoxok voltak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 253. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Kopjenica településen 75 házat és 454 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924.
A második világháború idején 1941. július 31. és augusztus 1 között a falu szörnyű napokat élt át, amikor az usztasák lerohanták és teljesen felégették a települést. A falu lakosait részben megölték, részben a közeli Ključra hajtották. A ključi általános iskola és a közeli erdészeti igazgatóság épülete mellett az usztasa összesen 542 embert gyilkolt meg, amelynek legnagyobb része kopjenicai szerb volt.
1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1995-ben a Sana hadművelet során szerb lakossága a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült. A falut elfoglaló bosznia-hercegovinai hadsereg templomával együtt felgyújtotta és lerombolta. A háború után száznál kevesebb ember, többségében idős ember tért vissza a faluba. A többség Szerbiába, Ausztriába, Németországba vagy a Boszniai Szerb Köztársaság valamelyik városába költözött.Мјештанин села Копјеница, 3.6.2018. 2013-ban 37 állandó lakosa volt.
Nevezetességei A település Szentháromság tiszteletére szentelt pravoszláv templomát a boszniai háború előtt és alatt újították fel, de 1995-ben a falut elfoglaló bosznia-hercegovinai hadsereg felgyújtotta. A helyiek többször próbálták helyreállítani ezt a templomot, de nem volt elég ereje hozzá. A helyreállítási munkák 2011-ben kezdődtek. A Kopjenicához tartozó ramići ortodox temploma 1859-ben épült, és a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelték fel. A templom fából készült. 1941-ben ezt a régi templomot lebontották. Csak a harangtorony egy része maradt meg, amelyet 1968/69-ben újjáépítettek. A harangtornyot 1995 őszén lerombolták. 2023-ban kezdték meg újjáépítését.
Jegyzetek
További információk Ključ község hivatalos oldala
Kategória:Una-Szanai kanton települései