Donji Dubovik () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 68, közúton 112 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 35, közúton 63 km-re délnyugatra fekszik. A Vojskova-patak átfolyik Donji Dubovikon, majd Novi Grad településen Rudicében ömlik bele az Una folyóba. A terület dombos, mérsékelt kontinentális éghajlatú. A lakosság főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. Itt található az egész község egyetlen iskolája, a "Branko Ćopić" általános iskola.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb337215Bosnyák00Horvát12Jugoszláv00Egyéb00Összesen338217
Története Dubovik területe a régmúltban is több részre oszlott. A mai Srednji Dubovikot egykor Malićbeg Duboviknak, Mali Dubovikot Alajbeg Duboviknak, Donji Dubovikot pedig az egykori híres harcos, Alibeg Krupić után Alibeg Duboviknak hívták. (A mai Donja Suvaja a Hashimbeg Suhaja, Gornja Suvaja pedig Mahmutbeg Suhaja volt.) Ezeken a helyeken Krupa bégeinek voltak udvarházai, tornyai és csardakjai.
Donji Dubovik, Dubovik Alibegov néven 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar uralom érkezésével szerbek kezdték betelepíteni a Krupa környéki falvakat. Többnyire Likáról érkeztek Podgrmeč területére, és jobbágyként művelték a krupai bégek földjét. Idővel megvették ezeket az ingatlanokat, mert a gazdagabb krupaiak elkezdtek Törökországba költözni, A falvakból úgy távoztak a muszlimok, mintha a végítélet utolsó napja jönne. Tömegesen távoztak, és értéküknél akár 70%-kal olcsóbban adtak el ingatlanokat. A törökök pedig, mint ügyes keleti kufárok, saját céljaikra használták a kivándorlókat: a balkáni határok őrzésére és Bithynia egészségtelen és kietlen pusztáinak lecsapolására. Senkinek sem jutott eszébe segíteni rajtuk a nehéz helyzetükben.
1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 45 házat és 234 ortodox szerb lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o. 1910-ben Baline Bare, Krupica Kosa és Mraova Kosa településrészekkel 69 háza és 464 ortodox szerb lakosa volt.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 232. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 70 házat és 441 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 119. o. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt.
Oktatás Branko Ćopić általános iskola
Jegyzetek
További információk Krupa na Uni község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései