A Panzerfaust hadművelet () vagy Mickey Mouse hadművelet a katonai művelete volt 1944 októberében. Célja a Magyar Királyság német-szövetséges politikájának megőrzése a második világháború alatt. Amikor Adolf Hitler német diktátor értesült arról, hogy Magyarország kormányzója, Horthy Miklós titokban országa feladásáról tárgyal az előrenyomuló Vörös Hadsereggel, Magyarországra küldte Otto Skorzenyt, a Waffen-SS vezetőjét és Adrian von Fölkersamot, a különleges erők parancsnokát. Hitler tartott attól, hogy Magyarország átállása a front teljes összeomlásához vezetne, ugyanis Románia éppen csatlakozott a szovjetekhez, és elvágta volna az egymillió fős német balkáni hadsereget az utánpótlástól, amelyik még mindig a szovjet előrenyomulás ellen harcolt a Balkánon. A hadműveletet a Margarethe hadművelet előzte meg 1944 márciusában, amely Magyarország német csapatok általi megszállása volt, és Hitler azt remélte, hogy ezzel biztosítja Magyarország helyét a tengelyhatalmak között.Earl F. Ziemke, Stalingrad to Berlin: The German Defeat in the East, U.S. Government Printing Office, 1968 Ez lehetővé tette a magyar zsidók többségének deportálását is, amely korábban a nácik hatókörén kívül volt, és a kormányzó ellenállt a nácik nyomásának ezen a téren.
Előzmények Skorzeny, miután tudomást szerzett Horthy tervéről, miszerint a kormányzó fia, ifjabb Horthy Miklós a szovjet hadsereg képviselőivel tárgyalt a fegyverszünetről, utasítást kapott Horthy lemondatására. Ifjabb Horthyt a Német Biztonsági Szolgálat közvetítőkön keresztül tájékoztatta, hogy Tito jugoszláv marsall emberei találkoznának vele. A találkozót október 15-re tűzték ki Bornemisza Felix, a magyar dunai kikötők igazgatójának irodájában. Remélte, hogy a jugoszláv képviselőknek fontos híreik lesznek, azonban az épületbe belépve Skorzeny és emberei megtámadták és letartóztatták. Ezután elrabolták, egy szőnyegbe csavarták, és egy repülőtérre szállították, végül Bécsbe vitték a kormányzó fiát. Innen a mauthauseni koncentrációs táborba szállították.
Horthy fegyverszüneti nyilatkozata A kelet-magyarországi szovjet haderővel kapcsolatban álló Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka kezdett tárgyalni a fegyverszünetről. Bár Horthy meggyőződéses antikommunista volt, a nácikkal való kapcsolata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szovjetek a "kisebbik rossz". A szovjetek készségesen megígérték, hogy Magyarország autonóm és szuverén marad, ha szembefordulnak korábbi szövetségesükkel.
Horthy a Budai Várból kormányzott, ami egy jól őrzött erődítmény volt. A kormányzó a németeket hibáztatta Magyarország háborúba sodródásáért, és a Koronatanács ülésén kijelentette:
1944. október 15-én délután két órakor Horthy országos rádióbeszédében bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet kötött a szovjetekkel. A németek azonban tudtában voltak Horthy mesterkedéseinek, és már megkezdték a terv megvalósítását, miszerint egy nácibarát kormányzatot ültessenek a kormányba. A Nyilaskeresztes Párt náci segítséggel röviddel Horthy lemondatása után elfoglalta a rádiót. Egy párttag ellenkiáltványt írt a Magyar Honvédség vezérkari főnökének, Vörös János tábornoknak a nevében. A Budapesten állomásozó két honvéd hadsereg parancsnokát és helyettesét letartóztatták, a parancsokat innentől a nyilaskeresztesek adták.Horthy, Admiral Miklós (2000). Admiral Nicholas Horthy Memoirs. Nicholas Horthy, Miklós Horthy, Andrew L. Simon, Nicholas Roosevelt (illustrated ed.). Simon Publications LLC. p. 348. ISBN 0-9665734-3-9.
Skorzeny ezután német csapatokból és négy Tiger II tankból álló konvojt indított a Budai Vár bécsi kapujához. Horthy felismerte, hogy nincs elég egysége szembeszállni a német páncélosokkal. Parancsot adott ki, hogy "nem szabad ellenállást tanúsítani".Horthy, Admiral Miklós (2000). Admiral Nicholas Horthy Memoirs. Nicholas Horthy, Miklós Horthy, Andrew L. Simon, Nicholas Roosevelt (illustrated ed.). Simon Publications LLC. p. 348. ISBN 0-9665734-3-9. Az egyik egység nem kapta meg ezeket a parancsokat, és körülbelül 30 percig harcolt a németekkel.
Horthy lemondatása Horthyt később, október 15-én Edmund Veesenmayer és emberei őrizetbe vették. Egy éjszakát a Waffen-SS irodájában töltött, majd visszatért a palotába, hogy összeszedje személyes holmijait. Ott szembesült azzal a követeléssel, hogy írja alá a Lakatos Géza miniszterelnök által benyújtott, géppel írt nyilatkozatot. A közlemény szerint Horthy visszavonja a fegyverszüneti nyilatkozatot, lemond, és átadja a hatalmat a nyilas Szálasi Ferencnek. Horthyt meglepte, hogy hűséges barátja személyesen biztatja a dokumentum aláírására. Lakatos azonban közölte, hogy fia élete forog kockán, és nincs választása. Amikor Horthy megkérdezte Veesenmayert, hogy ez igaz-e, Veesenmayer megerősítette a fenyegetést. A kormányzó megértette, hogy ezzel a nyilas puccsra akarták rányomni tekintélyének bélyegét, azonban engedett, és aláírta.Horthy, Admiral Miklós (2000). Admiral Nicholas Horthy Memoirs. Nicholas Horthy, Miklós Horthy, Andrew L. Simon, Nicholas Roosevelt (illustrated ed.). Simon Publications LLC. p. 348. ISBN 0-9665734-3-9.
Horthy később így magyarázta kapitulációját: „Sem nem mondtam le, se nem neveztem ki Szálasi miniszterelnököt, csupán az aláírásomat cseréltem a fiam életére. Egy férfitól gépfegyvernél kicsavart aláírásnak aligha lehet törvényessége.”Horthy, Admiral Miklós (2000). Admiral Nicholas Horthy Memoirs. Nicholas Horthy, Miklós Horthy, Andrew L. Simon, Nicholas Roosevelt (illustrated ed.). Simon Publications LLC. p. 348. ISBN 0-9665734-3-9.
Annak ellenére, hogy Veesenmayer ünnepélyesen megígérte Horthy fiának a német koncentrációs táborból való szabadulását, ifjabb Miklós a háború végéig, 1945. május 8-ig fogságban maradt. Horthyt a németországi Weilheim melletti Schloss Hirschbergbe szállították, és egy Waffen-SS egység őrizte. 1945. május 1-jén Alexander Patch altábornagy, az amerikai 7. hadsereg parancsnoka meglátogatta Horthyt várbörtönében. Mivel Magyarország a végsőkig harcolt Németország mellett, Horthyt hadifogolynak tekintették. Hét hónappal később, 1945. december 17-én kiengedték a nürnbergi büntetés-végrehajtási intézetből, és családjával egy weilheimi magánházban találkozhatott.Horthy, Admiral Miklós (2000). Admiral Nicholas Horthy Memoirs. Nicholas Horthy, Miklós Horthy, Andrew L. Simon, Nicholas Roosevelt (illustrated ed.). Simon Publications LLC. p. 348. ISBN 0-9665734-3-9.
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó oldalak Margarethe hadművelet
Kategória:Budapest a második világháborúban Kategória:Magyar–német kapcsolatok Kategória:Magyarország csatái a második világháborúban