Gara Zoltán (eredeti neve: Guttmann Zoltán) (Budapest, 1901. június 6. – Zürich, 1969. május 27.) magyar építész, színházi díszlettervező.
Életpályája Szülei: Guttmann Fülöp és Hirschmann Rita voltak.Születése bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami születési akv. 3385/1901. folyószám alatt. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte el. 1923-tól Málnai Béla műtermében asszisztensként dolgozott. Több fővárosi színháznak készített díszletterveket. 1933–1945 között a Belvárosi Színháznak volt állandó tervezője. 1945–1957 között a Madách Színháznak tervezett. 1957–1969 között Zürichben élt építészként. 1956 után a magyar színházi élettől teljesen megvált, csak alkalmanként tervezett díszleteket.
Munkássága Sokat foglalkoztatták különböző fővárosi zenés színházak, kisszínházak (vidám színpadok, kabarék) is, mindezek során sokat tett a szórakoztató színházak szcenikai-szcenográfiai színvonalának emeléséért. Szilárd szerkezetű színpadi térépítkezés, a darabok stílusa, környezete, kora iránti nagyfokú érzékenység és berendezési készség volt jellemző tervezőművészetére.
Túlélte a holokausztot.Holocaust Survivors and Victims DatabaseKasztner Memorial
Színházi díszlettervei
Zerkovitz Béla: Eltörött a hegedűm (1928) Kemény Egon: Kikelet utca 3. (1929) Emőd Tamás: Fizessen nagysád (1932) Meller Rózsi: Vallomás (1935) Molnár Ferenc: A cukrászné (1935) Gáspár Miklós: Mindennek ára van (1936) Eisemann Mihály: Meseáruház (1936) Shaw: Az ördög cimborája (1936) Bókay János: Megvédtem egy asszonyt (1936) Scribe: Egy pohár víz (1937, 1954) Molnár Ferenc: Liliom. Egy csirkefogó élete és halála (1937) Hicks: Az örökifjú (1937) Shaw: Barbara őrnagy (1937) Priestley: A Conway család (1938, 1946) Éri-Halász Imre: Örökké? (1938) Meller Rózsi: Egy bála rizs (1947) Mándi Éva: Vetés (1948) Tabi László: Végállomás, kiszállni! (1949) Fehér Klára: Idézés bűnügyben (1949) Szofronov: Moszkvai jellem (1949) Mándi Éva: Hétköznapok hősei (1949) Offenbach: Gerolsteini nagyhercegnő (1950) Földes Mihály: Mélyszántás (1950) Mágori Erzsébet: Diplomaták (1950) Burjakovszkij: Üzenet az élőknek (1951) Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás (1951) Bródy Tamás: Palotaszálló (1951) Urbán Ernő: Gál Anna diadala (1951) Hunyady József: Bányászbecsület (1951) Csiky Gergely: A kaviár (1951) Tolsztoj: Ki vagytok értékelve (1951) Dunajevszkij: Szabad szél (1951) Osztrovszkij: Farkasok és bárányok (1951, 1956) Kellér Andor: Tessék hozzászólni (1952) Sarkadi Imre: Út a tanyákról (1952) Szurov: Hajnal Moszkva felett (1952) Lope de Vega: A hős falu (1952) Nádasi László: Pesti tüskék (1953) Benedek András: A körtvélyesi csíny (1953) William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1953) Nádasi László: Nem a tükör görbe (1953) Iszajev: Nem magánügy (1953) Hubay Miklós: Egy magyar nyár (1954) Karinthy Frigyes: Hogy volt! (1954) Csehov: Három nővér (1954) Heltai Jenő: Hol szorít a cipő? (1954) Shaw: Caesar és Cleopatra (1955) Fényes Szabolcs: Szerencsés flótás (1955) Ilf-Petrov: Tavaszi ügyek (1955) Karinthy Frigyes: Könnyű pesti sértés (1955) Hubay Miklós: István napja (1955) Pogogyin: A Kreml toronyórája (1955) Csizmarek Mátyás: Bukfenc (1955) Gorkij: Éjjeli menedékhely (1956) Victor Hugo: Királyasszony lovagja (1956) Molnár Ferenc: Ibolya (1956) Csanak Béla: Torkig vagyok a szerelemmel (1956) Shaw: Sose lehet tudni (1956) Móricz Zsigmond: Sári bíró (1956) Molnár Ferenc: A doktor úr (1957)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:A holokauszt magyar túlélői