A Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt., egy ideig Budapesti Kénsavgyár, majd Budapesti Vegyiművek Kén utcai telephely egy nagy múltú budapesti vegyipari üzem volt Budapest IX. kerületében.

Története A gyárat 1890-ben alapították Magyar Általános Kénsav és Műtrágya és Vegyipar Rt. néven a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kezdeményezésére a Kén utca mentén, a régi Lóversenytér helyén (a mai Kén utca – Gubacsi út – külső Mester utca által határolt telken, a Magyar Petróleumipar Rt. Kén utcai finomítója szomszédságában). 1892-ben neve Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt.-re változott. A telep a maga nemében Budapesten kívül az egész Osztrák–Magyar Monarchia az egyik legnagyobb üzem volt a legkorszerűbb berendezésekkel (pl. 400 lóerős gőzgéppel működtetett gépek). Gyártmányai kénsav, sósav, salétromsav, folyékony szénsav, műtrágyák, szuperfoszfát, csontliszt, hamuliszt, ammóniák voltak.Edvi Illés, i. m., 599. o.

1895 körül 500-600 főt foglalkoztatott. A gyár ekkoriban fiókgyárral rendelkezett Zsolnán és Pápán.ld. alább a fényképet 1928-ban hozzácsatolták az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt.-t.

1936-ban épült fel az Illatos úti telephelye.

A második világháború végén a telep 85%-a elpusztult. 1949-ben államosították, ekkor különválasztották Budapesti Kénsavgyár néven a telephelyeitől. (Az 1936-tól az Illatos úton épült telep lett a Hungária Vegyiművek, a nagytétényi telep a Metallochemia.) 1948-ban DDT, 1948-ban HCH üzem épült hozzá.

1962-ben Budapesti Vegyiművek (BVM) néven összeolvasztották az Illatos úti vegyipari gyárral (Budapesti Vegyiművek Kén utcai telephely). Ezt követően a telephelyen elkezdtek növényvédő szereket is gyártani.sites.greenpeace.hu 1969-ben Hidason új gyáregysége épült. Budapesten kutatóállomást is kialakítottak. 1980-tól klórozó, fluorozó, nitráló üzemeket létesítettek hozzá, azonban az 1980-as évek végén több termékének gyártását környezetvédelmi okokból megszűntették (1987: tetraklórbenzol, 1990: klórszulfonsav, kénsav).

Ezt követően, az 1990-es években az üzem szervetlen vegyipari termékeket és azokkal kapcsolatos szolgáltatásokat (trinátrium-foszfát, kénsavtárolás, kén-dioxid-kiszerelés), műtrágyát (pl. szuperfoszfát, folisol) és növényvédőszer-gyártást (a termékek 75%-a ekkoriban) folytatott az üzem. Termékei között szerepelt még hypo, marónátron, klór, sósav, enyvvek, ásványi sók (termékei az ilyen vegyipari jellegű országos szükséglet 30-35%-át fedezték.)

1996-tól 2003-ig a telephely több részletben eladásra került a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft.-nek (CF Pharma).

Napjainkban az épületek egy részében termelés folyik, más részük üres.

A telep kiterjedt iparvágányhálózattal rendelkezett. Az összekötő vágány a 20. század elején a telep északi részén, a mai Külső Mester utca nyomvonalát keresztezve jött be a Ferencvárosi rendező pályaudvar felől.1908-as térkép Később ugyancsak a Külső Mester utca nyomvonalát keresztezve, de a telep déli részére tették át (ráadásul két vágányt, ld. a helyszínrajzot, illetve a Google utcaképet).

Érdekesség Érdekesség, hogy a gyár iparvágányhálózatán szolgált 1955-től 1966-os leselejtezésééig az a MÁV 381,001 számú gőzmozdony (gyártva: 1882), amelyet később, 1968 és 2015 között a Közlekedési Múzeum mögött lehetett kiállítva megtekinteni. A gépet 2015-ben átköltöztették Gyál felső megállóhelyre.Elviszik az első mozdonyt a Közlekedési Múzeum elől (autoszektor.hu, 2015. aug. 24.)

Képtár

Jegyzetek

Források

A Budapest Vegyiművek volt Kén utcai telephelye (sites.greenpeace.hu) 1908-as térkép

Egyéb irodalom Koczkás Márta: A budapesti vegyiművek 100 éve, k. n., Budapest, 1976,

Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája

Kategória:Vegyipar Kategória:Budapest IX. kerülete Kategória:Budapest megszűnt vállalatai, üzemei