Szeged belvárosának őse a „Palánk” volt, mely a Tisza mellékágai közül kiemelkedő egyik szigeten alakult ki. A város magját és a vár körüli területet sokáig palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített árkolt földsánc védte.
Itt voltak a jobb módú polgárok házai. Ezen a szigeten sóházak is voltak. Itt búza- és halpiacot és hetivásárt is tartottak.
A mai térképekre nézve nagyjából a nagykörút és a Tisza által határolt terület. A Belváros Szeged város közigazgatási, és kulturális központja. A Kárász utcát már az 1980-as években sétálóutcává alakították. A belváros komolyabb rekonstrukciója 1998-2003 között zajlott.Egedy Tamás - A TÖRTÉNELMI BELVÁROSOK REHABILITÁCIÓJA VIDÉKI NAGYVÁROSAINKBAN / GYŐR ÉS SZEGED (varosrehabilitacio.net)
Főbb épületek, építmények Ebben a városrészben található: a városháza és a Széchenyi tér, a Csongrád-Csanád vármegyei önkormányzat épülete, a Fogadalmi templom (Szegedi dóm) a Dóm térrel, a Fekete ház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Móra Ferenc Múzeum, a Református palota, az Ungár–Mayer-palota, a Reök-palota, a Schäffer-palota, a Gróf palota, a Tóth Péter-ház, a Belvárosi Mozi, a fő sétálóutca, a Kárász utca, a Klauzál tér, a Virág Cukrászda és Kávéház, a Schulek Frigyes tervezte „kakasos” református templom, a Szegedi Tudományegyetem, a MÁV Rt. területi igazgatóságának épülete, mely Pfaff Ferenc tervei alapján készült 1894-ben, a Beregi-ház, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, az Anna fürdő, az Anna-kút, szobrok, pl. Dankó Pista márványszobra,
Története
Képek
Jegyzetek
További információk Szeged honlapja Szegedi séták – útikalauz képekkel A régi Szeged képei
Kategória:Szeged városrészei Szeged