bélyegkép|jobbra|300px|A magyarországi bolgárok temploma Ferencvárosban

A magyarországi bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségének egyike.

Története A bolgárok magyarországi jelenléte a magyar honfoglalás előtti időszakra tehető, ugyanis Erdély területe Árpád bejövetele előtt Bulgária határvidékéhez tartozott.

A későbbi betelepedés 1365-tel kezdődik, amikor Nagy Lajos egy időre elfoglalta Vidint. Ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor Szentendréig jutottak el.

A következő betelepedési hullám az 1688-as csiprovci felkelés bukásával indult, a Bánság térségébe. Ők a bánáti bolgárok, akik a bánáti bolgár nyelvet beszélik ma is, ráadásul római katolikus vallásúak. Később néhány bánáti bolgár család áttelepült más nagyvárosokba, mint például Pécs. Itt a ma Bolgárkert, Ispitaalján települtek le, ahol kertészkedéssel foglalkoztak, ők látták el a várost zöldséggel. Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc a Temes vármegyei Vinga községnek. Ezen bolgárok ma már kizárólag Románia és Szerbia területén élnek.

A legnagyobb betelepedési hullám pedig a 19. század második felétől a II. világháborúig tartott, elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc térségébe.

1914 Megalakul a Magyarországi Bolgárok Egyesülete 1916 Megalakul a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 1918 Bolgár általános iskola Budapesten 1918 Az első bolgár ortodox istentisztelet Magyarországon 1924 Bolgár általános iskola Miskolcon (1950-ben megszűnt) 1931 A budapesti bolgár ortodox templom építése 1954 Bolgár általános iskola Pécsen (1970-ben megszűnt) 1957 Bolgár Kultúrház felavatása 1981 Bolgár középiskola Budapesten 1995 Bolgár Országos Önkormányzat megalakulása

Fontosabb magyarországi bolgár kisebbségi intézmények Bolgár önkormányzat a következő településeken található: Budapest (fővárosi szinten, ill. a XVI. kivételével az összes kerületben), Debrecen, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőzsolca, Halásztelek, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Szentendre, Szigetszentmiklós.Bolgár önkormányzatok

Magyarországi Bolgárok Egyesülete Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Bolgár Országos Önkormányzat Hriszto Botev Bolgár–Magyar Általános Iskola és Gimnázium (2011-ben megszűnt) Bolgár Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola (2004) Bolgár Kétnyelvű Nemzetiségi Óvoda (2008) Malko Teatro

Híres emberek Jordan Bocskov (1894–1978) a bolgárkertészet egyik meghonosítója Magyarországon Dobrev Klára (1972) politikus Mazsaroff Miklós (1929–1997) festőművész Nikolaeva Mária szemészorvos, a Miskolci Bolgár Önkormányzat elnöke Varga Szimeon (1971) művelődésszervező, a Bolgár Országos Önkormányzat alelnöke, az Országgyűlés első nemzetiségi szószólója

Jegyzetek

További információk Hargitainé Szimeonova Rajna. A bolgárkertészek magyarországi működése és kertkultúrája. Харгитаи, Райна. Градинарската култура и дейност на българските градинари в Унгария. Budapest: Bolgár Országos Önkormányzat, 2004. Menyhárt Krisztina. A magyarországi bolgár közösség nyelvi helyzete. In: Kisebbségkutatás 2007/1. Pejkovszka, Penka. A budapesti bolgár közösség történelmi demográfiai jellemzői / Историко-демографска характеристика на българската общност в Будапеща. – Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin nemzetiség néprajzából. 2. Ed. Eperjessy E. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság, 19–41. 1998 Toma Visanov és kora. Тома Вишанов и неговата епоха 2009. Ред.: Тошо Дончев, Кристина Менхарт. Будапеща: Български културен форум. 90 години Дружество на българите в Унгария 2005. Български календар 2005. Ред.: Иван Русков, Светла Кьосева. Будапеща: Българско републиканско самоуправление. Българи в Унгария 1999. Материали от научната конференция, проведена в Будапеща на 9-10 ноември 1997 година. Ред.: д-р Лилия Пенева-Винце, Адриана Петкова Пападопулос. Будапеща: Българско републиканско самоуправление, Изследователски институт на българите в Унгария. Българи и унгарци 1000 години заедно 2002. Bolgárok és magyarok 1000 éve együtt. Съставител: Ленке Чикхейи. Будапеща: Изследователски институт на българите в Унгария, Българско републиканско самоуправление. Българите в Средна и Източна Европа 1995. Научна конференция, посветена на 80-годишнината на Дружеството на българите в Унгария, 20-21октомври 1994 г. София: Университетско издателство „Св. Климент Охридски”. Vatova, Penka. Gyökér és korona. Ватова, Пенка. Корените и короната. Списание „Хемус” – между емблемите на малцинството и белзите на приобщаването. Будапеща, 2001. Българско републиканско самоуправление. Budapest, 2001. Гърдев, Костадин 1988. България и Унгария 1923-1941. София: Наука и изкуство. Гюров, Александър 2001.Единадесетвековно българско присъствие в Унгария. Будапеща: Българско републиканско самоуправление. Гюров, Александър 2002. Две истини няма (последната българска царска династия – унгарски извори и родствени връзки). Будапеща: Българско републиканско самоуправление. Динолова, Диана и др.1998. Български портрети. Будапеща: Българско републиканско самоуправление. Дончев, Тошо 2000. Българи от ново време. Студии и есета. Литературен форум. Нягулов, Благовест. „Банатските българи. Историята на една малцинствена общност във времето на националните държави“, София 1999 г. Пападопулос, Адриана Петкова 2005. Разговори с българи от Унгария. Beszélgetések magyarországi bolgárokkal. Будапеща: Български културен форум. Budapest: Bolgár Kulturális Fórum. Пейковска, Пенка 2011. Българските общности в Унгария през ХІХ-ХХ век. Миграции и историко-демографска характеристика. София : ИИстИ при БАН, 400 с. Пенкова, Росица 1994, За изучаването на български език в унгарска среда.(A bolgár nyelv magyarországi tanításáról.) Haemus 2-3:38-40. Пенкова, Росица – Катуш, Елвира. Български език. 1999. Tankönyvkiadó Рашкова, Наталия Ганева - Райчева, Валентина. Българите в Унгария – проблеми на културната идентичност. С., Академично издателство „Марин Дринов”, 2004. Сотиров, Петър 2000. Език и живот. Социологично описание на българите в Унгария. Будапеща: Българско републиканско самоуправление. сп. „Хемус” 1992-2010. Будапеща: Българско републиканско самоуправление. Чангова-Менихарт, Пенка 1989.Под слънцето на Унгария. Очерк за стопанската дейност на българските градинари (1720-1980). София: Земиздат.