Gerzovo () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 84 km-re, községközpontjától légvonalban 14, közúton 33 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, 754 méteres magasságban található. Gerzovo a mérsékelt-kontinentális éghajlati övezetben található, hideg telek és meleg nyár jellemzi. Az éves csapadékmennyiség 1000 és 1200 l/m2 között mozog. A falu egy része a Šipovo és Barać közötti síkságon, a többi a környező dombokon található. A falu keleti oldalán folyik a Sokočnica, amelyen néhány vízimalom is található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb673268Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb60Összesen679268
Története A település területe már a középkorban is lakott volt. Ezt igazolják az itt található két középkori temető maradványai 5, illetve 52 db fennmaradt stećak sírkővel.
A néphit szerint Gerzovo Gerzeles török bégről kapta a nevét, akit itt ölt meg a híres szerb felkelővezér, Stojan Janković. A községben 1991/92-ig állt a török hős emlékműve, vagy, ahogy a nép nevezte türbéje. Van olyan elmélet is, hogy a falu neve a latin „gerza” szóból ered, ami bronzércnek felel meg, és mint ismeretes, ezek a területek ma is gazdagok bentonit- és bauxitércekben. A falu egyik korábbi neve „Prhovo” volt.
Bosznia török hódítása után 1528-ban alakult meg Sokol vagy más néven a Gerzovoi náhije, amely a Plivától a Szana folyóig terjedő területet foglalta magában. Ebben az időszakban említik először a közeli Pecka és Vrbljani településeket is. A török defterekben az időközi névváltoztatások miatt nehezen azonosítható a település, bizonyos azonban, hogy Gerzovo település Prhovo, míg Pecka település Kozara néven szerepelt. Megerősíthető, hogy a Baraći környéki települések mindegyike a Sokol náhije része volt. A Gerzovói náhije fennállásának idején Sokograd volt a náhije közigazgatási központja.
Gerzovo község 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a községben 144 házat és 1124 ortodox szerb lakost számláltak. A község Brdo, Gromile, Podkraj és Podgorje településeket foglalta magában.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o. 1910-ben a községben 281 házat, 1917 ortodox szerb, 5 muszlim és 12 katolikus lakost számláltak. Ekkor Brdo, Gromile, Podkraj és Podgorje falvak tartoztak ide.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1921-ben 297 házat és 1783 lakost számláltak itt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 139. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A Boszniai Szerb Köztársaság és Bosznia-Hercegovina egyik legrégebbi iskolája Gerzovóban található. Az iskolát 1857-ben alapították, megnyitására Abdul Medzsid török szultán adott engedélyt, amelyről írásos dokumentum is van – egy ferman, amelyet 1995-ig a gerzovaci templomban őriztek (ekkor a falut elfoglaló horvát hadsereg Zárába vitte, ahol ma is található). Ez a kultúrtörténeti emlék a boszniai háborúban, 1995 őszén nagymértékben megsérült.Школа у Герзову
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 679-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Nevezetességei Az iskola műemlék épületének maradványai. A faluban van egy ortodox templom is, amelyet Jézus Krisztus megkeresztelkedésének, vagyis a Vízkereszt ünnepének szenteltek. A mai épület helyén eredetileg egy jóval kisebb alapterületű faházas templom állt, amelyet egy a Rudine és Veletovo hegyek alatt fekvő helyről költöztettek ide át. Ljutnik – középkori temető maradványai öt darab fennmaradt stećak sírkővel Pjanuša – egyedi kelta bronz lelet a bronzkorból Velika njiva – középkori temető maradványai 52 darab fennmaradt stećak sírkővel
Jegyzetek
Fordítás
További információk Mrkonjić Grad község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései