A tudományos rasszizmus olyan elméletek és elképzelések áltudományos összessége, amely az emberi „fajok” közötti különbségeket hivatott igazolni, elsősorban abból a célból, hogy alkalmazói az egyes fajok felsőbbrendűségét bizonyíthassák általa. Az elmélet követőinek az meggyőződése, hogy az emberiség biológiailag különálló taxonokra, úgynevezett „fajokra” osztható, és hogy empirikus bizonyítékok léteznek a fajok közötti alsóbbrendűség vagy felsőbbrendűség alátámasztására."Ostensibly scientific": cf. Theodore M. Porter, Dorothy Ross (eds.) 2003. The Cambridge History of Science: Volume 7, The Modern Social Sciences Cambridge University Press, p. 293 "Race has long played a powerful popular role in explaining social and cultural traits, often in ostensibly scientific terms"; Adam Kuper, Jessica Kuper (eds.), The Social Science Encyclopedia (1996), "Racism", p. 716: "This [scientific] racism entailed the use of 'scientific techniques', to sanction the belief in European and American racial Superiority"; Routledge Encyclopedia of Philosophy: Questions to Sociobiology (1998), "Race, theories of", p. 18: "Its exponents [sc. of scientific racism] tended to equate race with species and claimed that it constituted a scientific explanation of human history"; Terry Jay Ellingson, The myth of the noble savage (2001), 147ff. "In scientific racism, the racism was never very scientific; nor, it could at least be argued, was whatever met the qualifications of actual science ever very racist" (p. 151); Paul A. Erickson, Liam D. Murphy, A History of Anthropological Theory (2008), p. 152: "Scientific racism: Improper or incorrect science that actively or passively supports racism".Byron Kaldis (szerk.): Encyclopedia of Philosophy and the Social Sciences, SAGE Publications, 2013, 779. o. A 20. század közepe előtt a tudományos rasszizmust a tudományos közösség többsége elfogadta, mára azonban áltudománynak tekintik, mivel az alkalmazott módszertana eltér a mai tudományos módszerektől és összeegyeztethetetlen a modern genetikai kutatások eredményeivel.A. Templeton: EVOLUTION AND NOTIONS OF HUMAN RACE, In: J. Losos & R. Lenski (szerk.): How Evolution Shapes Our Lives: Essays on Biology and Society, Princeton University Press, Princeton, 346–361 o., , Templeton írása az amerikai antropológusok által elfogadott konszenzust tükrözi. Lásd:
.
A fajelméletet gyakran közvetlenül azonosítják a rasszizmussal.
A tudományos rasszizmus helytelenül alkalmazza és eltorzítja az antropológiát (nevezetesen a fizikai antropológiát), a koponyaelméletet, az evolúciós biológiát és más tudományágakat vagy nézeteket, hogy alátámaszthassa az emberi közösségek külsőségeken alapuló megkülönböztetését, emberi fajokba sorolását, és azok között az egyes fajok magasabb vagy alacsonyabb rendűvé minősítését.
A tudományos rasszizmus az 1600-as évektől kezdve a második világháború végéig volt jellemző, és különösen szembetűnő volt az európai és amerikai tudományos írásokban a 19. század közepétől a 20. század elejéig.
A 20. század közepe óta legtöbben elavultnak és tudománytalannak tekintik, de a rasszisták továbbra is használják, hogy egy faj felsőbb vagy alsóbbrendűségét igazolják ezzel.Cf. Patricia Hill Collins, Black feminist thought: knowledge, consciousness, and the politics of empowerment (2nd ed., 2000), Glossary, p. 300: "Scientific racism was designed to prove the inferiority of people of color"; Simon During, Cultural studies: a critical introduction (2005), p. 163: "It [sc. scientific racism] became such a powerful idea because ... it helped legitimate the domination of the globe by whites"; David Brown and Clive Webb, Race in the American South: From Slavery to Civil Rights (2007), p. 75: "...the idea of a hierarchy of races was driven by an influential, secular, scientific discourse in the second half of the eighteenth century and was rapidly disseminated during the nineteenth century".
A második világháború után a tudományos rasszizmust hivatalosan is elítélték, különösen az UNESCO korai antirasszista nyilatkozatában, a „The Race Question (Faji kérdés)” (1950) címmel: „A »faj« nem annyira biológiai jelenség, mint inkább társadalmi mítosz, amelynek rengeteg ember áldozatává vált és kimondhatatlan szenvedést okozott." UNESCO, The Race Question, p. 8 Azóta az emberi evolúciós genetika és a fizikai antropológia fejlődése új konszenzushoz vezetett az antropológusok között, miszerint az emberi faj inkább társadalompolitikai, mint biológiai jelenség.
Jegyzetek
Források Gould, Stephen Jay (1981). The Mismeasure of Man. New York: W W Norton and Co. .
Kategória:Áltudományok Kategória:Pszeudoarcheológia Kategória:Rasszizmus