Keleti Béla (építész)

Keleti Béla, született: Keller Béla, 1886-tól Keleti Béla , magyar építész, építőmester és vállalkozó.

Életrajz Születése, családja Keleti Béla 1867. február 17-én Keller Béla néven született Pesten Keller János és Liptay Sára gyermekeként.Orbán János: Istoricul casei Hirschmann şi începuturile stilului secession maghiar la Tărgu Mureş Édesapja Keller (Keleti) János Péter József (Nádudvar, 1837. július 2. – Hajdúsámson, 1913. február 20.), szabómester. Első felesége a sátoraljaújhelyi Paulina Prikli volt, akitől két gyermeke született: Mária (1864. – 1916. július 16.), férje (1887) Kádár Imre János (1865. – ?)

Paulina Prikli 1866. január 27-én 27 éves korában elhunyt tuberkulózisban. Ezt követően létesített kapcsolatot Keller János Liptay Sárával (Szatmárnémeti, 1844. április 28. – Kolozsvár, 1902. május 14.), de házasságot csak 1873. augusztus 4-én kötöttek, Kolozsvárott.

A házasságból a következő gyermekek születtek: Keleti Béla Keleti Kornélia (Kolozsvár, 1869. április – ?), férje, kovácsvágási Bodnár Antal patikus volt Vecsésen és mindketten ott haltak meg. Dr. Kelety Géza (Kolozsvár, 1874. szeptember 27. – Gyula, 1952. június 8., Magyar Királyi rendőrfőkapitány-helyettes, az Országos Bűnügyi Nyilvántartóhivatal Igazgatója, a Rendőrmúzeum megalapítója, később igazgatója.)

Keleti Béla dédszülei voltak Keller János (született Rakamazon 1781 évben), és felesége Kricska Mária (házasságot kötöttek Rakamazon 1799. május 26-án), nagyszülei Keller József (született Rakamazon 1803. március. 19., meghalt Rakamazon 1850. október. 8.), és felesége Dobé Mária.

Maga Keleti Béla nem nősült meg, gyermekei nem voltak.

Tanulmányai A család valamikor Keleti Béla születése után és húga, Kornélia születése előtt (1867/1869) Kolozsvárra költözött Pestről. Itt kezdte meg Keleti Béla középiskolai tanulmányait az 1870-es évek elején először a kolozsvári középiskolában. 1878-ban már a városi katolikus középiskolába járt, 1879-től pedig a református középiskolába. Szakmai ismeretekre 1884-től a budapesti Ipartanodában tett szert (1884–1887). Tanította Kolbenheyer Gyula, évfolyamtársa volt többek között Kápolnay Lajos, Tamás József, Rimanóczy Árpád későbbi építész.

Ezt követően Alpár Ignác irodájában dolgozott Budapesten 1888–1889-ben. Saját építészirodáját Alpár 1888-ban nyitotta meg, tehát Keleti valószínűleg első építésztársai között volt.

Munkássága

Keleti néhány évvel később visszament Erdélybe, és 1893-ban először Kolozsvárott hozott létre egy rövid életű vállalkozást Kiss Lajossal közösen. A későbbiekben országszerte (Kiskunfélegyháza, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Kecskemét) vállalt munkákat, de tevékenységének fő színhelye Marosvásárhely volt. 1899-ben részt vett a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) építésében. A műemléki védelem alatt álló szecessziós épület Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el.

1903-ban még Kolozsvárott, de 1904 májusától már Marosvásárhelyen mutatható ki a tevékenysége. A Széchenyi tér 38. szám alatt nyitott irodát, melyet később a Széchenyi tér 39. szám alatti telken említenek a levéltári források (?). Kezdetben egy kevésbé jelentős helybéli, iparengedéllyel rendelkező építőmesterrel, Nagy Lajossal dolgozott közösen. Egyik első marosvásárhelyi munkája 1905-ben a Hirschmann Adolfné számára emelt kis lakóház (Marosvásárhely, Rózsák tere 18.), amely a magyaros szecesszió egyik korai emlékének számít a városban. Ezt követően egy ideig ebben a házban működött építészeti irodája is, iparengedélyét ugyanis erre a házszámra bocsátották ki. Kevés munkáját ismerjük Marosvásárhelyen, ennek oka egyrészt az erős helyi konkurencia, ám heves természete sem segíthette érvényesülését (párbajokig fajuló nézeteltérései ismertek helybéli munkatársaival, mérnökökkel), ahogy vélhetően a Feigenbaum többszintes építkezésén bekövetkezett, műhibából fakadó munkabaleset sem. Főleg kisebb családi házakat és bérházakat tervezett, az 1900-as évek második felében egyértelműen a lechneri (Lechner Ödön) formavilág jegyében. Ezek közül említésre méltó a Feigenbaum család és a Marosi család számára épített házak. Ennek köszönhető, hogy főleg kisebb családi házakat és bérházakat tervezett, az 1900-as évek első felében egyértelműen a lechneri (Lechner Ödön) formavilág jegyében, kiemelkednek ezek közül a Feigenbaum és Marosi család számára építettek. Keleti emellett számos épület-bővítési és átalakítási munkában vett részt Marosvásárhelyen, melyek közül kiemelkedik 1910-ben a Korzó kávéház (Bissinger ház) átalakítása. 1914-ben még biztosan a városban tartózkodott, sógora, Bodnár Antal drogériája számára tervezett kirakatot.

Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített, ahonnan 1917-ben tért visszaDokumentum: 1917. évi november hó 17-én. Keleti Béla 22. honvéd gyalogezredbeli egyéves őrmester áthelyezéséről 4. Petróleumfinomítógyárak Hadikórházába [Budapest] V. ker., József-tér 1.; 1917. december 13. Királyi Magyar Tudományegyetem Elme és Idegkórtani Klinikára felvételi nyilvánításáról. Budapest.

Halála 1919. február 16-án hunyt el Budapesten egy nappal az ötvenkettedik születésnapja előtt. Budapesten temették el a Fiumei úti sírkert 40-6-65 parcellájába, sírhelye ma már jelöletlen.Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, , 286. o.

Építészeti munkássága A Magyar szecessziós építészet Keleti Béla korában

Fő tevékenysége Marosvásárhelyre kötődik. „Marosvásárhely ipari termelés és városfejlődés tekintetében első helyen állt Székelyföldön ugyanis 1900-ban a lakosság 36%-a élt kisipari tevékenységből. Ezek közül a lefejlettebb iparágak a cipész-csizmadia, asztalos, szabó, hentes- és mészárosipar voltak. A gazdasági fellendülésben a gyáripar megerősödése is közrejátszott. 1911-ben például harmincöt olyan jelentősebb vállalat működött a városban, amely legalább tíz munkást foglalkoztatott. Ide tartozik Keleti Béla, a Rózsák tere 18. szám alatt álló épület tervezőjének építési vállalata is, aki 1910-ben 25 főt alkalmazott.Debrődi Boglárka (Skanzem múzeum) segítségével: Fodor János: Marosvásárhely társadalmi– politikai viszonyai a 20. század elején. in:, Pál–Antal Sándor–Simon Zsolt (szerk.): A maros megyei magyarság történetéből, Mentor Könyvek, 2016. 64.; For és Stepanovits Csiszár Lajosnál, Gyéresi és Nagy Bustyánál, Szilágyi és Tamási Soós Pálnál, Páskuj Régenben Ferenczi Bélánál, Herbeth Károly pedig Keleti Bélánál kapott munkát. Értesítő 1908. évfolyam 28. száma.

Ismert munkáinak, épületeinek listája

+LeírásHelység, címÉpítés éveMegjegyzésKépTovábbi képek a Wikimédia Commonson Magyar Állami Földtani Intézet belsőépítészi munkái Budapest, Stefánia út 14. 1899 <center> Miskolc-Tiszai vasútállomás Miskolc, Kandó Kálmán tér 1–3. 1899–1901Pfaff Ferenc tervező mellett Léhne Henrik és Godnaucz Károly vállalkozók művezetője Weszelovszky Bélával.Szabadság, 1901/104. sz. <center> Vármegyeháza (ma: Városháza) Kolozsvár, Külmonostor utca (str. Moților) 1-3. 1903 Tervező: Alpár Ignác, Keleti kivitelező volt.Magyar Polgár, 1903/101. sz. <center> Rudolf-kórház bővítése sebészeti- és nőgyógyászati pavilonnalAz Ujság 1905/163. sz.Gazdasági Mérnök, 1905/25. sz. Kézdivásárhely, Str. Fabricii (Gyár utca) 2A. 1905Tervező: Bobula János.https://epiteszforum.hu/dinasztiak-szlavok-es-magyarok--ismert-es-ismeretlen-bobulak- <center> Fogházépület tatarozásaÉpítőipar Építőművészet 1905/27. sz. Marosvásárhely, Str. Justitiei 10. 1905 <center> Bissingen-palota bérházzá alakításaSzékely Ellenzék 1906/171. sz. Marosvásárhely, Str. Bartók Béla 1. 1905-1906 <center> Feigenbaum-palotaSzékely Lapok 1907/90. sz.Népújság 2018/102. sz. Marosvásárhely, Rózsák tere (Piata Trandafilior) 43. 1906-1907 Tervező és kivitelező. <center> Vámos-ház Marosvásárhely, Rózsák tere 18. 1905Itt működött 1906 és 1920 között Hirsch Mór nyomdája, papír- és könyvkereskedése. Jelenlegi tulajdonosa törekszik az épület teljes restaurálására. Szentendrei Skanzenben az eredeti pontos másolatában felépült 2022-ben. <center> Marosi-ház Marosvásárhely, Strada Cuza Voda 34. 1906 Közelmúltban homlokzata felújításra került. <center> Marosi-ház Marosvásárhely, Strada Cuza Voda 36. 1906 Közelmúltban homlokzata felújításra került. <center> tervpályázat a Református KollégiumraSzékely Lapok, 1908/43. sz. Marosvásárhely, (Ro Târgu Mureș), Str. bolyai 3. 1908Az épület végül Baumgarten Sándor tervei alapján, ifj. Csiszár Lajos kivitelezésében épült fel. Ikerház a Bissinger-palota kertjében Marosvásárhely, Fő tér – Bartók Béla u. sarka 1909 Pusztuló állapotban. Szerzőség kérdéses. <center> dr. Kovács-házMagyar Építőművészet 1986/2. sz. Marosvásárhely, Str. Retezatului sarok 1910 <center> Szecessziós házterv Budapest XI. kerület, Ménesi és Szüret u. sarka 1915 k. Kérdéses szerzőség. <center> földszintes lakóház és műhelyKeresztes Gyula, A szecessziós építészet képviselője Marosvásárhelyen, Népujság, 2009/286. sz. Marosvásárhely, Korzó köz nem ismert A helyi Nemzeti Színház építésekor lebontották. <center> családi házKeresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó, Marosvásárhely, 2000, 139. o. Marosvásárhely, Str. Papiu Ilarian 13. (volt Kálvária utca) nem ismert <center> családi ház Marosvásárhely, Str. Papiu Ilarian 15. (volt Kálvária utca) nem ismert <center> Vámos-ház pontos másolata Szentendre, Sztaravodai út 75. 2022 A másolat a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. <center>

Emlékezete Replika a Szentendrei Skanzenben Egyik első marosvásárhelyi munkája, a Hirschmann-ház (1905), ma Vámos-ház replikája 2022 óta a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Skanzen) található.

Bernády polgármester emlékkiállítás Marosvásárhelyen 2024-ben Marosvásárhelyen a Kúltúrpalotában nyílt állandó kiállítás Bernády György polgármester tevékenységéről (Viszonyrendszerek és kapcsolati hálók). A kiállításon bemutatásra került Keleti Béla építészeti munkássága is. A kiállítás főkurátora dr. Orbán János muzeológus így ír róla:A kiállítás tablójáról

Somogyi Botond előadása 2026. június 13-án Somogyi Botond Keleti Béla (1867–1919) építőmester életútjának és marosvásárhelyi kiteljesedésének vázlata címmel előadást tartott róla a Vakok Intézetében a szecesszió világnapján.https://www.epiteszetejszakaja.hu/event-details/a-szecesszio-vilagnapja-2026-unnepi-eloadas-sorozat

Jegyzetek

Források Fodor János: Marosvásárhely társadalmi-politikai viszonyai a 20. század elején. in:, Pál–Antal Sándor–Simon Zsolt (szerk.): A maros megyei magyarság történetéből, Mentor Könyvek, 2016. 64. Családi Biblia családfa bejegyzés Dr. Kelety Géza testvére által.

Keleti Géza dr.: Béla. Keleti Béla története, illetve kórtörténete. [Budapest], 1917. december 2.–1918. május 29. Orbán János: Istoricul casei Hirschmann și începuturile stilului secession maghiar la Târgu Mureș [A Hirschmann ház története és a magyaros stílus kezdetei Marosvásárhelyen] Marisia. Archaeologia, Historia, Patrimonium. I (2019) 163–188. [Keleti Béláról szóló fejezet: 177-183] Orbán János: Hirschmann Adolfné háza. Marosvásárhely, Rózsák tere 18 sz. Kézirat, 2019. Orbán János: Barokk házból kávéház. A marosvásárhelyi Bissingen-palota átalakításairól. In: Certamen VIII. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese, Weisz Attila. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2021, 321–351. Orbán János: Keleti Béla (1867–1919) élete és munkássága. Kézirat, Marosvásárhely, 2018-2021. Keleti Béla építőmesteri tevékenységének kutatására a Kormány 2020 táján ösztöndíjat biztosított. Orbán János: A marosvásárhelyi építőipari tanfolyam és a századforduló helyi építészeti fellendülése. Ars Hungarica, 46. 2020. 52–53.

Keleti Béla (építész)

Źródło i licencja