Az újonnan iparosodott ország vagy újonnan iparosodó ország, -gazdaság (angol: newly industrialized country, newly industrializing country -ecomony, NIC, NIE)Az újonnan iparosodó országok fogalma, sulinet.hu, hozzáférés: 2024. július 23.Az Európai Unió kereskedelempolitikai törekvései az elmúlt évtizedben, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, 2019 olyan társadalmi-gazdasági besorolás, amelyet a politológusok és közgazdászok a világ több országára használnak. Olyan országok, amelyek gazdasága még nem érte el a fejlett országok státuszát, de makrogazdasági értelemben felülmúlták a fejlődő országokat.

Az ilyen országokat továbbra is fejlődő országnak tekintik, csak abban különböznek a többi fejlődő nemzettől, hogy a növekedésük sokkal magasabb hozzájuk képest.Patrick H. O’Neil (2018). "Chapter 10: Developing Countries". Essentials of Comparative Politics (6th ed.). W. W. Norton & Company. pp. 304–337. . Továbbá itt az iparosodás társadalmi következményei, mint például az urbanizáció, átszervezik a társadalmat.

Az országok

A kifejezést 1970 körül kezdték használni, amikor az ún. ázsiai tigrisek, a tajvani, szingapúri, hongkongi és dél-koreai államok és területek a tudomány, a technológiai innováció és a gazdasági jólét, valamint az iparosodás terén globálisan versenyképessé váltak az 1970-es és 1980-as években. Ma már ezeket a fejlett országok közé sorolják.

Nincs hivatalos lista az újonnan iparosodott országokról.

A következőket gyakran sorolják közéjük: Az „öt ázsiai tigris”: Malajzia, Indonézia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Vietnám A „jaguárok”: Mexikó, Chile, Kolumbia, Argentína BRICS országok: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. Törökország.

Az alábbi táblázat azokat az országokat mutatja be, amelyeket a különböző szerzők és szakértők a 21. században következetesen újonnan iparosodott országnak tekintettek.

Megjegyzés: A táblázatban a zöld színű cellák a legmagasabb vagy legjobb értéket jelzik, míg a sárga színű cellák az ellenkezőjét, a legalacsonyabbat vagy legrosszabbat.

országgeopolitikai régió,kontinensGDP (nominális) (millió USD, 2024 IMF)GDP per fő (nominális)(USD, 2024 IMF)GDP (PPP) (millió Int$, 2024 IMF)GDP per fő (PPP) (Int$, 2024 IMF)Gini-index 2011–19emberi fejlettségi index (HDI, 2022)reál GDP növekedés 2022-benAfrika373,2335,9751,025,93016,42464 (2018)0.717 (magas)1.1Latin-Amerika2,331,39111,3524,273,66820,80944.9 (2019) 0.760 (magas)1.02,017,02515,2493,434,22425,96341.8 (2019)0.781 (magas)1.2 https://study.com/learn/lesson/newly-industrialized-countries-characteristics-examples.htmlÁzsia18,532,63313,13635,291,01525,01538.5 (2016)0.788 (magas)4.44,187,3562,93014,594,46010,12335.3 (2018)0.650 (közepes)7.5471,5164,1301,391,80012,19242.3 (2019)0.710 (magas)5.7445,51913,3151,305,94239,03041.1 (2019)0.807 (nagyon magas)4.41,475,6905,2714,720,54216,86138.2 (2018)0.713 (magas)5.0548,8907,8121,644,32223,40134.9 (2019)0.803 (nagyon magas)3.7Eurázsia1,113,56112,7653,831,53343,92141.9 (2019)0.855 (nagyon magas)2.1Ázsia1,113,56112,7653,831,53343,92141.9 (2019)0.855 (nagyon magas)2.2Latin-Amerika1,113,56112,7653,831,53343,92141.9 (2019)0.855 (nagyon magas)2.3Eurázsia1,113,56112,7653,831,53343,92141.9 (2019)0.855 (nagyon magas)2.4

Jegyzetek

Kategória:Társadalomföldrajz Kategória:Gazdaságföldrajz