Pacsay János Fidél OFM Cap (Nagyvárad, 1926. november 15. – Budapest, 2003. október 20.) magyar katolikus pap, esperes-plébános, kapucinus szerzetes.

Élete

Apai ágon Pacsay János Fidél nagyszülei első Pacsay János szabó és Nack Gizella voltak, akik 1900-ban házasodtak össze. Szülei második Pacsay János (1903–) jogász és Horváth Mária, akik 1926-ban kötöttek házasságot. Apai ágon a Pacsai család ősi zalai eredetű (Türje, Kisberzseny, Mihályfa). Anyai ágon Pacsay János Fidél dédapja Jellasics Alexander, a kolozsvári posta főigazgatója, nagyapja Jellasics József (Kolozsvár, 1870–), 1880-ban a család Horváth névre magyarosította a nevét. Horváth József nagyapa 1896-ban vette feleségül Brassóban Kölcze Máriát. Horváth Józsefet 1896-ban a brassói fűtőház és mozdonykarbantartó részleg vezetésével bízták meg. Kilenc gyermekük született, közülük Horváth Mária, Pacsay János Fidél édesanyja. 1918-ban a család Nagyváradra költözött. Pacsai Norbert. A rögös út. In.: „Az iskolateremtő Fidél atya Boldog Avianói Márk szolgálatában” 83-87. Szülei: Pacsay János (Nagyvárad, 1903. január 16. – Máriabesnyő, 1990. november 25.) jogi doktor és Horváth Mária (Brassó, 1904. április 17. – Keszthely, 1986. augusztus 25.) tanítónő. Elemi osztályait a Nagyvárad-Olaszi katolikus plébánia-iskolában végezte, majd a Szent László Gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, 17 évesen jelentkezett kispapnak a kapucinus rendbe. A II. világháború alatt katonaként került Budapestre és itt a Királyi Katolikus Gimnáziumban érettségizett 1945-ben. A kapucinusok Budai Szent Bonaventúra Főiskoláján teológiát a latin nyelven tanulta és ószövetségi szentírás szakos tanárnak készült. 1950-ben, amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950:34. sz. törvényerejű rendeletével a szerzetesrendek működési engedélye megszűnt, titokban szentelték pappá Máriabesnyőn.

Egyházi szolgálat helyett 13 évig fizikai munkát végzett, volt krampácsoló, tűzoltó, közben behívták katonának, majd figuráns, kántor, autószerelő, szakács, és sekrestyés a Fő utcai templomban. 1964-től lehetett káplán az alsóvizivárosi plébánián. Itt rendkívül sikeres hitoktatóként létrehozott egy 52 tagú ifjúsági énekkart. Mivel ez akkor rendszerellenes tevékenységnek minősült, az Egyházügyi Hivatal nyomására 1966-tól a Veszprémi egyházmegyéhez került. Ezt követően három év alatt hatszor helyezték át új egyházközségekbe. Kémkedéssel gyanúsították: azzal vádolták, hogy ő vitte ki Lengyelországba Stefan Wyszyński bíborosnak a püspökjelölt papok névsorát. Zalaapátiba került plébánosnak, ahol tizenegy évet töltött (1969 és 1980 között). 11 nyelvet tanult, de nem beszélte valamennyit. Héberül, arámul, görögül, szírül hivatalból kellett tudnia. Szír–magyar nyelvtant is írt. A latinon felül tanult még olaszul, németül, franciául, és természetesen románul és lengyel nyelven.

Tapolcára 1982-ben, György Lajos apátplébános halála után helyezték. Itt három éven át, 1985-ig szolgált. Hivatása gyakorlása mellett folyamatosan dolgozott a főiskola létrehozásán. 1988-ban Magyarországon minden megváltozott, a rendek visszakapták a templomaikat, a kolostoraikat. Végre kapucinusként, 62 évesen előkerült a régi terv. Újult erővel látott a munkának. Tárgyalások Rómában, Krakkóban és Budapesten olaszul, németül, lengyelül, több nyelven, lehetőleg mindenkinek az anyanyelvén. Lenyűgöző volt az a hit, felkészültség és diplomáciai érzék, ahogy mindent megtett a magyar kapucinus jövőért. Több mint 50 év tapasztalata, tudása tiszteletet parancsolt a tárgyaló feleknél. Hitt benne, hogy az általa képviselt út a helyes, s a járható út. Ezen járva majd a kapucinus közösség gyarapodik, s nemcsak szellemében, hanem létszámában is. Maradandó, történelmi korszakokat átívelő munkásságának eredménye az Árpád-házi Szent Erzsébet templom előtti szobor. A rendszerváltozáskor a rend máriabesnyői házába került, majd Budapesten látta el a Fő utcai rendház vezetését. Fidél atya kapucinus szerzetes 1943-tól 2003-ig éppen 60 éven át szolgálta a rendet. A sokat próbált, rendkívül művelt pap ott halt meg. A kapucinus rend máriabesnyői kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Az utókor számára azzal vált ismertté, hogy szorgalmazta Avianói Márk boldoggá avatását (2003), és a szobrának felállítását a budai Árpád-házi Szent Erzsébet-templom előtt (2006), amit kitartóan kezdeményezett: kiválasztotta Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászt, aki a szobrot készítette, ennek előkészítésében tárgyalt és szervezkedett. Fidél atya intézte a Röss Bertalan könyvének (Aviánói Márk pápai követsége és a török félhold alkonya Magyarországon. Írta Röss Bertalan. Kiadja a Magyar Kapucinus Tartományfőnökség. Budapest. 1936.) újrakiadását. Fidél atya fontosnak tartotta és támogatta a templomon belüli irodalomterjesztést: egy asztalon sokféle (egyházi-vallásos) könyv volt mindig megvásárolható.

Avianói Márknak nemcsak szobrot állíttatott a templom mellett, hanem a már rég elfeledett Röss Bertalan-féle könyvet is sajtó alá rendezte. A címlapon levő Márk-festmény igen hasonlít a szoborhoz. Avianói Márk sírját Thaler Tamás lefotózta Bécsben.

Emlékét őrzi a nagyváradi Posticum könyvtárában a Fidél emléksarok, a Budavárért Emlékérem (2003-ban), a posztumusz Zalaapáti díszpolgára cím és a 2024-ben közreadott könyv (Az iskolateremtő Fidél atya Boldog Avianói Márk szolgálatában – Pontus Kft.).

Pacsay János Fidélre vonatkozóan az ÁBTL-ben 20 irat van. Elsősorban azért figyelték, mert igen eredményesen működött a fiatalok között. A róla szóló jelentések 1954-1986 között készültek.

Lelkipásztori szolgálatok Káplán, Kisgörbő, 1966–1968 Káplán, Balatonboglár, 1968–1969 Káplán, Látrány, 1969–1969 Plébános, Zalaapáti, 1969–1980 Plébánoshelyettes, Nagykanizsa I., 1980–1982 Plébános, Nagykanizsa I., 1982–1982 Plébános, Tapolca, 1982–1985 Plébános, Keszthely I., 1985–1989 Kapucinus szerzetes, Máriabesnyő, 1989-1991 Plébános, Budapest, Fő utcai kapucinus templom, 1991-2003

Fontosabb művei Máriabesnyő, 1990

Videófelvételek

Jegyzetek

Források

A példaadó plébános húsvéti boldogsága. Péter B. Árpád. Könyv jelent meg Pacsay János Fidél atya életéről, szolgálatáról. Címe: „Az iskolateremtő Fidél atya Boldog Avianói Márk szolgálatában” – Pontus Kft., 2024. ZAOL. Zala Vármegyei Hírportál. 2024.03.29. Erdősi Gyula. Pacsay János Fidél. Blogger.com Fidél atya élete Pacsay János Fidél OFMCap (Fidél atya) oldala. Gyertyaláng.hu 2019. Pacsay János Fidél. Tapolcai Életrajzi Lexikon. Wass Albert Könyvtár és Múzeum. Pio atya a mosolygós szent. = Új Ember, 2002. szeptember. 22. Méterekkel a harcolók fölé magasodott. = Új Ember, 2003. április 27. Vincze Tibor polgármester szólt arról is, hogy Pacsay János Fidél életéről könyv jelenik meg november közepén, volt tanítványa Erdősi Gyula budapesti kiadó tulajdonos szerkesztésével, a szerzők közt zalaiak is szerepelnek. – Az írók sorában van Fliszár Károly, megtiszteltetés, hogy magam is a felkértek közt vagyok, „Azok a boldog zalaapáti évek” címmel emlékezek – mondta Vincze Tibor. HÍREK. A művészet, a hitélet őrzőinek becsülése Zalaapátiban. Zalaapáti 2023. október 18. szerda. Pacsay János kapucinus. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár Sematizmusa. Pacsay János Fidél az alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplom plébánosa. Ő az első és egyetlen Budavárért Emlékérem tulajdonosa, a kitüntetést 2003. szeptember 2-án Nagy Gábor Tamás polgármestertől vette át. Budapesti Nap, 2003-09-04 / 205. sz. Budapesten is váradi maradt 2003 október 20-án hajnalban Budapesten elhunyt Pacsay János Fidél kapucinus szerzetes. Türelemmel viselt szenvedés után, 77 éves korában érte a halál. Ő volt az utolsó azok közül, akik a váradi kapucinus rendházban kezdték meg szerzetesi életüket. Pacsay János 1926-ban született Váradon. Bihari Napló, 2003-10-29 / 254. sz. Pacsay János Fidél. In.: Sipos Béla. Lelkészek az Állambiztonság célkeresztjében. (1945-1989) ÁBTL iratok feldolgozása alapján. II. rész. Toll és Igazság. 2025.08.28. Belpolitika.

Kategória:1926-ban született személyek Kategória:2003-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Kapucinus szerzetesek