Bešnjevo () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 80 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2 km-re, közúton 3 km-re északra, a Harmani és a Branješće-hegység közötti völgyben, 620 méteres tengerszint feletti magasságban található. A völgyben több kis patak is átfolyik, melyek a Lubovačka bal oldali mellékvizei.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb12170Bosnyák24999Horvát01Jugoszláv50Egyéb21Összesen377171
Története A Krst lelőhelyen talált erődített település maradványai alapján itt már az i. e. 3. században is laktak emberek. Az itt talált leletek a vaskori késői La Tène-kultúrához tartoztak. A középkorból két temető maradványa is fennmaradt a település területén. A két középkori temető sírkövei arról tanúskodnak, hogy a középkorban itt a kereszténység eretnek irányzatának tekintett bogumilok települése állt. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén mintegy 3300 helyszínen körülbelül hetvenezer ilyen stećak található. A középkori település végét feltehetően a közeli Sokol várának 1518 körül bekövetkezett eleste jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Šipovo község részeként a faluban 37 házat 186 muszlim és 78 ortodox szerb lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o. 1910-ben a településen 72 házat, 134 ortodox szerb és 286 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 377-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került. Bešnjevo a község egyetlen muszlim többségű települése.
Nevezetességei Delijin Brijeg – középkori temető maradványai, melynek sírköveiből két, észak-déli tájolású stećak maradt fenn. Krst – őskori erődített település maradványai, melyek egy domináns magaslaton fekszenek. A kevésbé vedett északi oldalát mély árok védte. A kerámiatöredékek a vaskori késői La Tène-kultúrához tartoztak és az i. e. 3. és 2. század közötti időből valók. Lužine - késő középkori temető maradványai. A sírkövekből 7 db stećak maradt fenn, melyek nyugat-keleti tájolásúak.
Jegyzetek
További információk Šipovo község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései