Volari () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 79 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3 km-re, közúton 4 km-re keletre, a Pliva jobb partján, a Volarica-patak torkolatánál és a felette emelkedő hegyes területen, 450 - 500 méteres magasságban fekszik, de egyes részei ezer méter főlé is felnyúlnak. Két fő része a Pliva mellett fekvő Donji Volari és a hegyek között fekvő Gornji Volari.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb239134Bosnyák326112Horvát42Jugoszláv70Egyéb01Összesen576249
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskortól fogva lakott. Területe rendkívül gazdag a régészeti lelőhelyekben. A legrégibb leletek a bronzkorból származnak, a Selište nevű lelőhelyen bronzkori település maradványait találták és bronzkori az a szekerce is, amit a falu határában, a Volari I. lelőhelyen találtak. A település a római korban is lakott volt, azt igazolják a római település maradványai és a Pliva mellett talált római sírkő. A késő ókori templom falába is számos római tégla és gazdagon díszített kő volt beépítve. Ugyancsak a késő ókorból származik az a menedékvár, amely egy sziklán hegytetőn állt a település határában, a Veliki Kamen nevű magaslaton. A középkori települések meglétéről tanúskodik a határában levő két késő középkori temető maradványa. A sírkövek típusai arra utalnak, középkorban itt a kereszténység eretnek irányzatának tekintett bogumilok települése állt. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén mintegy 3300 helyszínen körülbelül hetvenezer ilyen stećak található. A középkori település végét feltehetően a közeli Sokol várának 1518 körül bekövetkezett eleste jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Volariban önálló községként 220 házat, 655 muszlim és 747 ortodox szerb lakost számláltak. Települései Čitluk, Dolnja Mahala, Gorica, Gornja Mahala, Krčevina, Maglić, Močila és Močioci voltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o. 1910-ben Volari községben 384 házat, 1778 ortodox szerb, 544 muszlim és 6 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1921-ben a községben 313 házat és 2271 lakost számláltak.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 143. o. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 576-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei Crkvina – késő ókori templom romjai. A nagy valószínűséggel templomként szolgált épület falai tört kövekből és vert téglákból épültek. A falakba számos római tégla és gazdagon díszített kő volt beépítve. Mellette falazott sírt találtak, benne három csontvázzal. A leletek korát az 5. – 6. századra becsülték. Potkučnica – középkori temető maradványai két fennmaradt stećak sírkővel. A sírkövek részben egy épület alapjaiba voltak beépítve, részben pedig megsemmisültek. Az egyik stećakot ló alakja díszíti. Selište – őskori település és középkori temető maradványai. A leletek főként kerámia töredékekből, egyéb háztartási hulladékból és égési végtermékből állnak, a késő bronzkorból és a kora vaskorból származnak. A középkori temetőből két stećak sírkő maradt fenn. Egyedi lelet volt egy vasból készült sarkantyú. A középkori leletek a 15. – 16. századból származnak. Veliki Kamen – késő ókori menedékvár maradványai. A szikla tetején mészhabarcsba rakott kőfalak maradványai láthatók. Korát a 4. – 6. századra teszik. Gornji Vakuf – római település maradványai. A 140x160 méteres nagyságú területen római építőanyag maradványok, faragott kövek, téglák és cserepek töredékei találhatók, sok kerámia töredékkel és egyéb hulladékkal az 1. – 3. századból. A Volari I. lelőhelyen késő bronzkori, nagyméretű bronz szekerce került elő. Kora az i. e. 10. – 9. század. Volari II. lelőhelyen, a Pliva jobb oldali mellékvize, a Han medrében római sírkő lelettel, rajta Silvanus isten ábrázolása. Kora a 2. – 3. század.
Jegyzetek
További információk Šipovo község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései