A névadás Magyarországon hosszú történelmi és kulturális hagyományokra tekint vissza. A magyar nevek általában két részből állnak: egy családnévből és egy utónévből (keresztnévből), ebben a sorrendben. Ez a gyakorlat eltér a legtöbb európai országétól, ahol az utónév megelőzi a családnevet.
Történelmi áttekintés
A magyar névadási szokások alakulása szorosan összefügg a magyar történelem és kultúra fejlődésével: A honfoglalás korában és az azt követő évszázadokban az egynevűség volt jellemző. A 13-14. századtól kezdve jelentek meg a kéttagú nevek, amelyek fokozatosan váltak általánossá. A 16-17. századra alakult ki a ma is használatos családnév + utónév szerkezet.
Családnevek
A magyar családnevek kialakulása a 14-15. századra tehető. A családnevek eredetük szerint több csoportba sorolhatók: Apanévi eredetű nevek (pl. Péter, Mihály) Foglalkozásnevek (pl. Szabó, Molnár) Tulajdonságra utaló nevek (pl. Nagy, Kis) Származási helyre utaló nevek (pl. Szegedi, Budai) Nemzetiségre utaló nevek (pl. Német, Horvát)Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. A családnevek öröklődése a 18. században vált törvényileg szabályozottá Magyarországon.
Utónevek (keresztnevek)
Az utónevek választása Magyarországon szabályozott folyamat. A szülők csak olyan nevet adhatnak gyermeküknek, amely szerepel a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított hivatalos utónévjegyzékben, vagy külön engedélyt kaptak a név használatára.Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete: Utónévkereső Az utónevek csoportosítása eredetük szerint: Magyar eredetű nevek (pl. Árpád, Csilla) Keresztény nevek (pl. János, Mária) Más nyelvekből átvett nevek (pl. Henrietta, Erik) Újkeletű nevek (pl. Míra, Nolen)
Névadási trendek
A névadási szokások folyamatosan változnak Magyarországon. Néhány jellemző trend: Régi magyar nevek újbóli népszerűsége (pl. Zalán, Csenge) Külföldi eredetű nevek terjedése (pl. Kevin, Kiara) Ritka és egyedi nevek keresése Második vagy harmadik keresztnév adásaFercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009.
Jogi szabályozás
A névadást Magyarországon törvények és rendeletek szabályozzák: A családi név öröklődését és az utónév választását az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény szabályozza. A hivatalos utónévjegyzéket a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete gondozza. Új név felvételét vagy névváltoztatást a belügyminisztérium engedélyezhet.2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
Jegyzetek
Kategória:Magyar kultúra Kategória:Névtan