Huszenicza Gyula (Miskolc, 1951. augusztus 17. – Budapest, 2010. október) magyar állatorvos, egyetemi tanár. Az állatorvostudományok kandidátusa (1987), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2004).
Életpályája Gyermekkorát Nyékládházán töltötte. 1965–1969 között a miskolci Kossuth Lajos Gimnáziumban tanult. 1969-ben az OKTV 2. helyezését érte el biológiából. 1969–1974 között az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója volt. 1974–1979 között a Hajdú-Bihar Megyei Állategészségügyi Állomás berettyóújfalui állatkórházának munkatársa és kórházvezető állatorvosa volt. 1979–1981 között a Közép-magyarországi Mesterséges Termékenyítő Főállomás kutató-állatorvosa volt. 1981–1986 között az Állatorvostudományi Egyetem illetve a Szent István Egyetem Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszékének tudományos segédmunkatársa, 1986–1991 között tudományos munkatársa volt. 1991–1994 között a Klinikai Endokrinológiai és Reprodukciós Patológiai Osztály osztályvezető egyetemi docense, 1994-től egyetemi tanára volt. 1993–1996 között, valamint 1999–2002 között a Magyar Tudományos Akadémia Állatorvos-tudományi Bizottsága tagja volt. 1994–1999 között az Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese volt. 1997–1999 között, valamint 2001–2002 között a Temesvári Mezőgazdasági Egyetem vendégprofesszora volt. 2000–2006 között a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara dékánhelyettese volt. 2001–2003 között a Pármai Egyetem vendégprofesszora volt. 2004-ben az Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. 2007-től a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola vezetője volt.
Kutatási területe a szülészet, a szaporodásbiológia, klinikai endokrinológia és a tőgyegészségügy volt.
Családja Szülei: id. Huszenicza Gyula (?–1969) az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság építésztechnikusa és Gyürék Anna voltak. Testvére: Huszenicza András, a balmazújvárosi Vörös Csillag Mgtsz. üzemi állatorvosa. Felesége; 1977-től Kulcsár Margit (1952–) kutató-állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tudományos munkatársa. Leánya: Huszenicza Zsuzsa (1984–) és Kovács-Pálffy (szül. Huszenicza) Anna Margit (1989–).
Művei Az oltógyomor jobb oldali helyzetváltozása és műtéti megoldása magyartarka szarvasmarhán (H. Kulcsár Margittal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1977) Az ellés megindítása szarvasmarhán Enzaprost F injekció felhasználásával (H. Kulcsár Margittal; Magyar Állatorvosok Lapja, 1980) Szérum-progeszteron meghatározás enzimimmun – EIA – módszerrel (Orvosi Hetilap, 1982. 46.) A prosztaglandin F2-alfa vetélést indukáló hatásának vizsgálata macskán (Magyar Állatorvosok Lapja, 1983) Gyakorlati tapasztalatok a szarvasmarha ún. zsírmájszindrómájának előrejelzéséről és megelőző gyógykezeléséről (Magyar Állatorvosok Lapja, 1984) Adatok a kutyák idült gennyes méhgyulladásának – pyometra – kórélettanához és klinikumához. 1–3. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1985) Tejhasznú szarvasmarhák petefészek-működése az ellés utáni időszakban (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1986) A húsmarhatenyésztés szaporodásbiológiai kérdései (Magyar Állatorvosok Lapja, 1986) Nagyüzemi holstein-fríz keresztezett szarvasmarhák petefészek-működése az ellés utáni időszakban. 1–5. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1986–1988) A hazai PGF2-alfa – Enzaprost F inj. alkalmazásával szerzett gyakorlati tapasztalatok a húsmarhatenyésztésben (Magyar Állatorvosok Lapja, 1988) Az ivari működés befolyásolásának élettani alapjai és gyakorlati lehetőségei kancán. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1989) A szarvasmarha vemhesülésének zavarai (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991) Antibiotikumot nem tartalmazó, új tőgyinfúzió hatékonysági és ártalmatlansági vizsgálatának tapasztalatai. 1–3. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1993) Gondolatok a kutya endokrin eredetű, szimmetrikus szőrhullásának megítéléséhez (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994) A mesterséges termékenyítés eredményességét befolyásoló ovarialis zavarok tej típusú szarvasmarhán (Magyar Állatorvosok Lapja, 1995) A kutya mellékvesekéreg-túlműködése. Canine Cushing’s Syndrome. A takarmányozás és a szaporodás összefüggései. Irodalmi áttekintés (Fekete Sándor Györggyel; Magyar Állatorvosok Lapja, 1996) A mellékvesekéreg működésének néhány diagnosztikai és kórtani vonatkozása szarvasmarhán (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997) Egyes, endotoxin mediálta betegségek endokrinológiai és szaporodásbiológiai következményei gazdasági haszonállatokban. Irodalmi áttekintés. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1998) A szarvasmarha Prototheca zopfii alga okozta tőgygyulladása (Magyar Állatorvosok Lapja, 1999) A különböző mikrobák okozta tőgygyulladások (Albert Mihállyal; Tőgyegészség és tejminőség. Szerkesztette: Merényi Imre, Simon Ferenc, Szita Géza; Budapest, 2000) Staphylococcus aureus tőgygyulladásban szenvedő tejelő tehenek spiramicinnel végzett szárazraállítási terápiája. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2001) A szarvasmarha tőgygyulladásra hajlamosító anyagcsere-rendellenességei és hiányállapota (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002) A nagy tejtermelésű tehén takarmányozásának, tejtermelésének és szaporodó képességének kapcsolata. 1–4. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002–2003) Szaporodásbiológia. A nem vemhes kanca szaporodásbiológiája. (Lóbetegségek. Egyetemi és főiskolai tankönyv; Budapest, 2003) Az ellés utáni időszak élettani jellemzői és kórtani vonatkozásai kancákban (Nagy Péterrel, Juhász Judittal; Magyar Állatorvosok Lapja, 2003) Adatok a petefészek-működés ellés utáni időszakban előforduló egyes zavarainak kórtanához és klinikumához kérődzőkben és lóban (Doktori értekezés; Budapest, 2003) A kanca petefészek-működése az ellés utáni időszakban (Állattenyésztés és Takarmányozás, 2004) Rendellenes agancsfejlődés előzetesen ivartalanított őzbakon (Magyar Állatorvosok Lapja, 2004) A szállítás és a pihentetés körülményeinek hatása a hízósertések egyes élettani és húsminőségi jellemzőire (Magyar Állatorvosok Lapja, 2005) Az involúció bakteriális eredetű szövődményei a szarvasmarhában. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2006–2007) A védett zsírokkal történő takarmánykiegészítés hatása a kérődzők szaporodásbiológiai jellemzőire. 1–2. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2007) Cefalosporinok alkalmazása puerperalis metritises és endometritises tejelő tehenek gyógykezelésére (Magyar Állatorvosok Lapja, 2009) Az apoptikus sejtek arányának csökkenése hyperketonaemiás tehenek endometriumában az involúció korai időszakában (Magyar Állatorvosok Lapja, 2010) A puerperalis metritis kialakulását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata tejelő teheneken (Magyar Állatorvosok Lapja, 2012)
Díjai Népköztársasági Ösztöndíj (1971-1974) Széchenyi professzor ösztöndíj (1997-2000) Hetzel-emlékérem (2005) Szent-Györgyi Albert-díj (2007) Nádaskay-Hagenlocher-emlékérem (2008)
Jegyzetek
Források
Magyar Állatorvosi Panteon https://huveta.hu/bitstream/handle/10832/1699/huszenicza_gyula1.pdf Névpont.hu
További információk Holló Ferenc: Huszenicza Gyula, dr. habil állatorvos (Magyar Állatorvosok Lapja, 1994) Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerkesztette: Balogh Margit. (Szekszárd, 1997) Solti László: Huszenicza Gyula (Magyar Állatorvosok Lapja, 2011)
Kategória:1951-ben született személyek Kategória:2010-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar állatorvosok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Szent-Györgyi Albert-díjasok