A 64. esztergom-komáromi honvéd zászlóalj a m. kir. honvédség önálló gyalogzászlóalja volt 1869 és 1886 között.
Története Az 1868. évi XLI. törvénnyel megalakult m. kir. honvédség. Egy erős, korszerű katonai erő helyett azonban ekkor egy rendfenntartó milíciának szánt szervezet jött létre, amely nélkülözte a tüzérséget, a műszaki csapatokat és a magasabb szintű katonai kötelékeket is.
Az 1869-ben megalakított 82 gyalogzászlóalj mindegyike a valóságban egy gyenge századAz úgynevezett "állandósított század" rendszeresített békelétszáma a honvédség megalakulásakor 103 fő volt. Ez az 1871-1886 közötti időszakban kb. 60-40 főre csökkent. létszámával rendelkezett, a 40 huszárszázad pedig csupán szakasz erejűA korabeli előírások szerint kb. 40 fő. volt.
A gyalogzászlóaljak egyikeként alakult meg a 64. esztergom-komáromi honvéd zászlóalj is, amelynek kiegészítési területe megalakulásakor a gesztesi, tatai, felső-bodajki, esztergomi járásokra és Esztergom városára terjedt ki. A beosztást később megváltoztatták, 1886-ban az önálló zászlóalj megszűnésekor a hadkiegészítési körzet a gesztesi és a tatai mellett a móri és a váli sorozójárásokat foglalta magában. Bár az alakulat már nem kapott kiegészítést Esztergom vármegyéből, az esztergom-komáromi megnevezés nem változott.
Az alakulatot Tatán, a város által építtetett laktanyában helyezték el, az építési költségek fedezésére a honvédelmi minisztérium 15 000 forintos, kamatmentes kölcsönt biztosított.A Honvéd. 1870. április 7. 99. oldal
1870 februárjában az alakulat altisztjei önképzési céllal "Honvéd altiszti olvasó kört" alakítottak, Takács László vezetésével, fővédnöknek a zászlóalj parancsnokát kérték fel.
1870. június 15-én a Tatára érkező József Károly főherceg, a honvédség parancsnoka megszemlélte a zászlóalj gyakorlatát és raktárait. A korabeli beszámoló szerint a magas rangú vendég elégedett volt a látottakkal. Ugyanezen év szeptember végén - október elején a 63.,64.,65. és 66. gyalogzászlóaljak, valamint a 23. és a 24. lovasszázadok hadgyakorlaton vettek részt Székesfehérvár környékén. A műveletet Ghczy Béla honvéd ezredes vezényelte, október 3-án a csapatokat József Károly főherceg megszemlélte.
Az alakulat a többi honvéd zászlóaljhoz hasonlóan saját csapatzászlót kapott, amelyet 1872. július 16-án szenteltek fel Tatán, az Esterházy Miklós parkja melletti téren.
Zászlóanyának orczi Orczy Mária bárónőt (1815-1895), nagykárolyi gróf Károlyi István nejét kérték fel.
A ceremónián Kis Gábor református lelkész mondott beszédet. Mivel a honvédségnek ekkor még nem voltak zenekarai, az ünnepségen a komáromi cs. kir. 12. gyalogezred zenekara működött közre.
A zászlóanya vörös-kék színű szalagot készíttetett, rajta Szűz Mária ábrázolással és az Orczy család címerével, valamint a következő felirattal: “Mennyeknek királynéja, Magyarország védasszonya, vezéreld győzelemre népedet / Hűség királyhoz és hazához, ád erőt és bátorságot / A 64-ik esztergom-komárommegyei honvédzászlóalj 1872 / Gróf Károlyi Istvánné, Orczy Mária bárónő”
1886-ban a honvédség gyalogságát átszervezték, az önálló zászlóaljakat úgynevezett féldandárokba vonták össze (ezeket 1890-től ezredeknek nevezték). Háború esetén a 64. gyalogzászlóalj a pozsonyi 13. féldandár alárendeltségébe került volna, ezt a szervezési formát most békeidőre alkalmazták. Innentől az alakulat a pozsonyi 13. féldandár 4. (komárom megyei) zászlóalja lett. 1912-ben a veszprémi 31. honvéd gyalogezred megalakításakor annak állományába került 4. zászlóaljként, a békehelyőrsége azonban továbbra is Tata maradt.
Parancsnokok A felsorolt tisztek a zászlóaljparancsnokként viselt legmagasabb rendfokozatukkal szerepelnek.
1869–1871 Schiffler Ferenc (1811–1882) alezredes 1871–1879 Rényi György (1829–1892) százados 1879–1885 Nagel Arnold (1834–1924) alezredes 1885–1888 fáji Fáy Ákos (1835–1909) őrnagy
Jegyzetek
Források
Bálint Ferenc: M. kir. honvéd zászlóaljak zászlóavatásai. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 21. Bp, 2022. ISSN 0238-4442 Berkó István (szerk.): A magyar királyi honvédség története 1868-1918. Bp. 1928.
Kategória:Katonai alakulatok