Öland () (régi latin nyelvű forrásokban Oelandia) sziget a Balti-tengeren, Småland tartomány partjai mellett. 1342 km²-es területével a második legnagyobb svéd sziget Gotland után. Götaland történelmi országrészhez tartozik. Öland egyben Svédország legkisebb történelmi tartománya (landskap), 1634 óta közigazgatásilag viszont Kalmar megye (Kalmar län) része, ami a maga részéről Småland történelmi tartományhoz tartozik. A sziget 1819 és 1824 között átmenetileg önálló megye volt. A szárazfölddel a Kalmarsund szoroson átívelő Ölandi híd köti össze, amit 1972-ben nyitottak meg.
Földrajza Svédország déli, Götaland nevű országrészéhez tartozik.
Földtani felépítése Geológiája alapvetően tér el a svéd szárazföldétől, mivel az ordovíciumban lerakódott mészkőből építi fel. Ez a kitűnő építőanyag szerte az országban népszerű.
A meszes talajon gazdag a növényvilág; többek között orchideafélék is élnek a szigeten.
Földrajzi adatok Legmagasabb pontja a Högsrum, 55 m. Legnagyobb tava a Möckelmossen Hossza 137 km. Legnagyobb szélessége 16 km.
Történelme bélyegkép|balra|160px|Fenyőerdő egy természetvédelmi területen Régészeti leletek alapján a sziget már nem sokkal a jégkorszak vége után, 8000 évvel ezelőtt lakott volt; vadászó-gyűjtögető emberek nyomait tárták fel. A telepesek azon a jéghídon érkezhettek, amely a Kalmar-szoroson át összekötötte a szigetet a szárazfölddel.
Sokáig a svéd királyok üdülőhelye volt.
1676-ban partjai előtt vívták az ölandi csatát, amelyben a Maarten Tromp admirális vezette dán–holland flotta döntő vereséget mért a Lorentz Creutz admirális svéd hajóhadára (amit az előző évben a teljesen alkalmatlan parancsnoknak bizonyuló Gustaf Otto Stenbock admirális szerencsétlenkedése alaposan meggyengített). 213–214. old. A csatában elesett maga Creutz és helyettese, Claes Uggla is.
Közigazgatási beosztása bélyegkép|balra|120px|Öland címere Öland a svéd kétszintű közigazgatási rendszer bevezetése óta, az 1970-es évektől Kalmar megye része, és két községre oszlik (Borgholm és Mörbylånga). A régi, tartományi rendszerű közigazgatásnak ma már adminisztratív jelentősége nincs, de bizonyos kulturális jelentősége megmaradt. Ebből a szempontból Öland önálló történelmi tartomány volt, a legkisebb az országban.
Települései bélyegkép|jobbra|400px|Öland közigazgatási beosztásai. Az ősi egyházközségek (socken) nevei kis betűvel, nagyobb betűvel a tengert jelző kék mezőben az 1970-es évek előtti községek nevei, keretben nagy betűvel a két mai község neve A 200 főnél több lakost számláló ölandi települések (tätort) a következők: Algutsrum Arontorp Björkviken BorgholmDegerhamn Färjestaden Grönhögen GårdbyKastlösa Köpingsvik Löttorp Mörbylånga Norra Möckleby RällaSkogsby Södvik Vickleby
Egykori járásai A svédországi járások (härad) a svéd közigazgatás kezdeteitől léteztek mint középszintű közigazgatási egységek egészen 1971-ig. Ölandon hat ilyen járás volt: Algutsrum járás Gräsgård járás Möckleby járás Runsten járás Slättbo járás Åkerbo járás Jegyzetek
Források
Kategória:Svédország szigetei Kategória:A Balti-tenger szigetei