Čerkazovići () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 51, közúton 73 km-re délre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délre, a Pliva jobb partján, az Otomalj-hegy délnyugati lábánál található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb8383Bosnyák13120Horvát00Jugoszláv00Egyéb60Összesen220103
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Jezero község része volt. 11 házat és 68 ortodox szerb lakost számláltak a településen.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o. 1910-ben a Jezero-Prisoje községhez tartozó településen 33 házat, 106 ortodox szerb, és 81 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 282. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 220-an éltek. 1992. október 9-én történt, hogy a Boszniai Szerb Hadsereg (VRS) tagjai összegyűjtötték Ljoljići és Čerkazovići falubelieket, és Tisovac városába vitték őket, ahol kegyetlenül lelőtték őket. A tragédia 23 életet követelt, négyen pedig megsérültek. Az áldozatok között gyerekek is voltak, a legfiatalabb áldozat a kilenc éves Adis Zobić, míg a legidősebb az 1918-as születésű Faza Balešić volt. E szörnyű esemény után 1999. május 12-én Vinacban közös temetést tartottak az áldozatok számára, ahol 19 holttestet temettek el. Három ember – Adnan, Adam és Selvedin Karahodžić – maradványait azonban még nem találták meg. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal elválasztotta Jajcától. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett. Ma már nem él számottevő muszlim lakosság a településen.
Jegyzetek
További információk Jezero község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései