A szájfedősök (Phylactolaemata) a mohaállatok (Bryozoa) törzsének egyik osztálya mintegy 69 fajjal.
Származásuk, elterjedésük
A szájfedősök a mohaállatok egyik legősibb csoportját alkotják. A tengerekből kihaltak, ezért mind a 69 fajuk édesvizekben él. Az Ó- és Újvilágban egyaránt megtalálhatók. Európában 17 fajuk honos, ezen belül Magyarországon tíz. Hazánkban ismertebb fajok: ágbogas mohaállat (Fredericella sultana), kérgező mohaállat (Plumatella repens), kocsonyás mohaállat (Lophopus crystallinus). A 2010-es években Észak-Amerikából települt be és fokozatosan terjeszkedik az óriási mohaállat (Pectinatella magnifica)).
Megjelenésük, felépítésük
Nevük arra utal, hogy szájnyílásuk fedővel zárható (nem tévesztendő össze a tokfedővel). Ezt a szájnyílásukat (a szűrőszervet) a többi mohaállathoz hasonlóan csillós tapogatókoszorú veszi körül és egy rövid nyúlvány, a szájfedő (episztóma) zárja le. A telep egyedeinek testüregei összeköttetésben állnak egymással.Tokfalukban (külvázukban) nem rakódik le mész, az zselatinszerű anyagból és proteinből épül fel.
Életmódjuk, élőhelyük
A tiszta vizeket kedvelik; feltűnésük az egészséges ökoszisztéma és a jó vízminőség fontos indikátora. Hermafrodita egyedeik ivarosan szaporodnak egymással. Telepeiket egy-egy ilyen magányos utód hozza létre; a telep többi, ivartalanul létrehozott tagja az ő klónjainak tekintendő.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Dudich-Loksa: Állatrendszertan Urania Állatvilág I. - Alsóbbrendű állatok Fazekas-Szerényi: Biológia I. (Molekulák, élőlények, életműködések) Reményik László: KÉREG(MOHAÁLLAT)
Virágzó vidékünk: Óriási mohaállat jelent meg a Duna egyik mellékágán Sokszínű vidék: Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban
Kategória:Állatosztályok