Donji Agići (, korábban Agići Srpski), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 61, közúton 90 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 21 km-re délkeletre, a Japra jobb partján fekvő dombvidéken, 150 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kisebb faluból áll. A település a Majdan-hegy nyugati peremén, a Japra folyó (a Szana bal oldali mellékfolyója a Száva-medencében) völgyének keleti oldalán épült. Egy kis része a völgyben és annak nyugati oldalán található. A település szórvány jellegű, nagy területet foglal el a Japra-völgy délkeleti területén. Jelentős távolságra épült kis házcsoportokból áll, a 20. század 60-as éveiről azonban elnéptelenedés sújtja. A központi részen (Agića-hegy) található az ortodox templom és az általános iskola. A házak nagyobb koncentrációja a Japra-völgyében (Celopek településrész) van, ahol általános iskola és mecset is található. A közelben van egy kis vasbánya.Српскa енциклопедијa (2011) - Доњи Агићи
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb647493Bosnyák270153Horvát74Jugoszláv60Egyéb54Összesen935654
Története A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként az egységes Agići településnek 152 háztartása, 459 muszlim és 426 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o. 1910-ben Novi község részeként Agići Srpski faluban 136 házat, 774 ortodox szerb és 28 katolikus horvát lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o..A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Agići Srpski falunak 130 háza és 803 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság A településen az „Agrojapra” Mezőgazdasági Szövetkezet működik. 2012-ben a Szerb Köztársaság harmadik szövetkezeti vásárát Donji Agićiben tartották.
Oktatás „Branko Ćopić” általános iskola
Jegyzetek
További információk Novi Grad község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései