Frederic Littman (Hidegszamos, Kolozs vármegye, Osztrák–Magyar Monarchia, 1907 – Portland, Oregon, Amerikai Egyesült Államok, 1979) magyar-amerikai szobrász, Oregon művészeti oktatásának jelentős alakja. Legtöbbször Pietro Belluschi olasz építésszel együtt dolgozott.
Élete Budapesten a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, majd a párizsi Julian Akadémián tanult. 1931-ben a Salon d’Automne kiállítója volt; kezdetben a Beaux-Arts de Paris, majd 1934-től Charles Malfray alatt az Académie Ranson oktatója lett. Itt ismerte meg feleségét, Marianne Gold szobrászt.
Zsidóként 1940-ben feleségével az USA-ba menekültek, ahol az ohiói Antioch Egyetem, majd az oregoni Reed Főiskola oktatói lettek. Később elváltak, de barátok maradtak.
Littman később a Portlandi Művészeti Múzeum Múzeumi Művészeti Intézetének (ma Északnyugat-csendes-óceáni Művészeti Főiskola), majd 1973-tól nyugdíjba vonulásáig a Portlandi Állami Egyetem oktatója volt. Nevezetes diákjai között volt Manuel Izquierdo.
Munkái Nyolc darab, Oregon iparágait ábrázoló márványmatrica a salemi Első Nemzeti Bank épületén (Belluschival; 1947-ben készült, 2017-ben felújították) A portlandi Sioni evangélikus templom rézteteje (Belluschival, 1950) I. világháborús emlékmű a Marion megyei Törvényszék épületén (Belluschival, 1954-ben felavatva) Pioneer Woman, portlandi bronzszobor (1956) Sedes Sapientiae (A bölcsesség széke), ólom dombormű (Portlandi Egyetem, 1958) A portlandi Izrael háza zsinagóga rózsaablakai és bronzajtói (1960) Farewell to Orpheus, bronzszökőkút (Portlandi Állami Egyetem, 1968)
Jegyzetek
Fordítás
További információk Művei a Portlandi Közösségi Főiskola honlapján
Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Amerikai szobrászok Kategória:Amerikai egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Oregoniak Kategória:1907-ben született személyek Kategória:1979-ben elhunyt személyek