Koptik Odó (Klattau, 1692. október 18. – Göttweig, 1755. október 24.) bencés szerzetes, egyetemi tanár, dömölki apát, a magyar barokk katolikus lelkiség egyik jellegzetes képviselője.

Élete Koptik Iván 1692-ben született a csehországi Klattauban, egy jómódú polgári családból. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1713-ban az salzburgi egyetem hallgatója lett, melynek elvégzése után az ausztriai Sankt Lambrecht monostorában belépett a bencés rendbe, ahol az Odó nevet kapta.

1717-ben Grazban szentelték pappá, majd tanulmányait folytatva jogi és bölcseleti doktorátust szerzett. Ezután lelkipásztori szolgálatba lépett, és Máriacellbe került, ahol elkészítette ötkötetes Regio Mariana című munkáját. 1733-ban a salzburgi egyetem tanára lett, ahol egy évig bölcseletet, majd hat éven át teológia tanára, és egy nemesi konviktust is alapított. Rendi elöljárói megbízásából 1736-ban külföldi gyűjtésbe kezdett egy bencés missziós rendház alapítása érdekében. Így jutott el Magyarországra és találkozott Sajghó Benedek pannonhalmi főapáttal, akitől anyagi támogatást és apáti címet kért.

Magyarországi tevékenysége Koptik 1739-ben a sanktlambrechti apát jóváhagyásával a pannonhalmi bencések közé lépett, és ismét Győrbe utazott, ahol a győri püspök dömölki apáttá benedikálta. Innen a Vas vármegye keleti szélén fekvő apáti székhelyére utazott, ahol szerény körülmények között élő három szerzetest talált. Az egyik első dolga volt, hogy a Stájerországból magával hozott máriacelli kegyszobor másolatának kápolnát építsen. Átmenetileg a Ság-hegyen állította fel a szobrot, majd a dömölki határban, a pápai országút mellett épített neki egy fakápolnát és mellette egy remetekunyhót. A kegyszoborhoz sok környékbeli zarándok érkezett imádkozni, akik között számos csodálatos gyógyulás történt, ami megteremtette a későbbi zarándokhely alapját.

Az 1740-es évek elején ismét egy körutazásra indult, megfordult Bécsben, Salzburgban és Rómában is. A kiscelli kegytemplom építése 1747 tavaszán vette kezdetét, ahová 1748. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között vitték át a kegyszobrot. Római útja során pápai búcsúengedélyt szerzett az új kegyhely számára, engedélyt kapott egy Szent István királyról nevezett lovagrend és a helyi szentolvasótársulat megszervezésére. Mindeközben számos lelkiségi kézirat elkészítése is köthető a nevéhez. Nagyszabású tervei között szerepelt, hogy a dömölki apátságban a bencés növendékképzés mellett egy magyar akadémiát és egy nemesi konviktust is létesítsen. Bár ezeket az elképzeléseit nem sikerült valóra váltania, később Mária Terézia a Collegium Theresianum és a Szent István-rend megalapításával megvalósította Koptik korábbi elképzeléseit.

Száműzetés Sajghó Benedek nem pártolta Koptik ambiciózus terveit, nem hitt a csodák valódiságában, nem vett részt a nagyszabású barokk ünnepségeken, és híveit is eltiltotta tőle. Az apát nagy utazásai és építkezései pedig anyagi nehézségeket okoztak a rendnek, egyházjogi szempontból pedig azt sérelmezte a főapát, hogy engedély nélkül kezdett növendékképzésbe. Ennek következtében Sajghó Benedek panaszára 1750-ben az uralkodó a göttweigi bencés kolostorba száműzte Koptik Odót, ahol 1755-ben halt meg.

Források

Kategória:Magyar bencés szerzetesek Kategória:1692-ben született személyek Kategória:1755-ben elhunyt személyek