bélyegkép|jobbra|300px|Arcmása 1923-ból, Vicente Bañuls alkotása Óscar Esplá (teljes nevén Óscar Esplá y Triay; (Alicante, 1886. augusztus 5. – Madrid, 1976. január 6.) spanyol zeneszerző, Manuel de Falla mellett az új spanyol zene legjelentősebb művelője. .
Életpályája Esplá Párizsban végezte tanulmányait Saint-Saens-nál, majd Münchenben Max Reger volt a mestere. A madridi konzervatórium igazgatója lett 1936-ban. A spanyol polgárháború alatt Brüsszelbe emigrált, ahonnan csak 1951-ben tért haza.
Művei El sueño de Eros (1910), szimfónikus költemény Suite levantina (1911, átdolgozva Poema de niños címen, 1915), szimfónikus költemény La pajara pinta (1923, átdolgozva zenekarra 1955) Don Quijote velando las armas (1924), szimfónikus költemény La nochebuena del diablo (1926), színpadi kantáta El contrabandista (1928), balett 2 folklorisztikus szvit kamarazenekarra (1931 és 1933) La balteira (1932), opera Ciclopes de Ifach (1937), balett Kórusszimfónia (1947 - 1950) Sonate espagnole (1949) 2. vonósnégyes (1956) Altana (1962), szimfónia De profundis (124. zsoltár, 1967) Emlékezete Szülővárosában, Alicantéban utcát neveztek el róla.
Jegyzetek
Források Brockhaus - Riemann: Zenei lexikon Zeneműkiadó, Budapest, 1983. 1. kötet, 532. old. Kapcsolódó szócikkek További információk
Kategória:Spanyol zeneszerzők Kategória:20. századi zeneszerzők Kategória:Operaszerzők Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:A Becsületrend lovagjai