Mrakodol (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kostajnica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 96 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, 150 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una jobb partjától délre húzódó dombvidéken fekszik. Mrakodol település két irányban húzódik, az egyik az Una folyó völgye, a másik a Strigova folyó völgye mentén. Az Una folyó mentén húzódó részt Briševcinek hívják. A második rész, Rijeka nem rendelkezik egyértelmű határral, mert azt a részt fedi le, amely közvetlenül kapcsolódik Bubnjaricához, amely Kostajnica része, majd csatlakozik a Briševactól a település belsejébe vezető úthoz. A település a lakosság számához képest viszonylag nagy területű, Kostajnica község teljes területének több mint egyötödét (20%) foglalja el. Földrajzi és talajtani adottságait tekintve Mrakodol falu Kostajnica község Dolina Strigova nevű kistérségéhez tartozik.„Студија интегрисаног развоја руралних подручја општине Костајница”, Еда – Агенција за развој предузећа и радна група за израду студије општине Костајница, новембар 2012.
Mrakodol egy meglehetősen nagy, szétszórt típusú település. A település egyik része a két önkormányzati központot, Kostajnicát és Novi Gradot összekötő főút mentén fekszik. A Mrakodol - Briševci településrész egy kompakt típusú település, mely természetes kapcsolatot jelent Grdanovac falu és maga Kostajnica között. A településnek ezen a részén az Una folyó mellett számos nyaraló található, valamint itt ömlik az Unába a Strigova folyó. Mrakodol - Rijeka település másik része a Strigova folyó völgyében található. A település fiziognómiája szerint Mrakodol falunak ez a része nagyon hasonlít a Kostajnica község Gonji fennsíkját alkotó többi községhez. Ami az urbanizációt illeti, a Kostajnica város területével szomszédos település egy része magának a városnak a szerves részévé nőtte ki magát. Hasonló a helyzet, csak nagyobb léptékben, Tavija településsel is.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb311307Bosnyák4719Horvát13Jugoszláv01Egyéb03Összesen359333
Története Mrakodol község régészeti lelőhelyei közül két jelentősebb lelőhely található. Az első egy vaskohó a rómaiak idejéből Briševci faluban. A második az őskori és középkori település, az Oštra glavica lelőhelyen (késő bronz- és vaskor, valamint kora középkor).
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó község részeként a településnek 43 háztartása és 250 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o. 1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Mrakodol községben 107 háztartást, 593 ortodox szerb és 34 katolikus horvát lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 100 háztartása és 683 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kostajnica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság Mrakodol település kettős fekvésének megfelelően itt is két jól elkülönülő mezőgazdasági övezet található. Az első az Una folyó mentén, a második a Strigova folyó mentén. Az Una folyó menti területen kukorica-, búza-, árpa- és egyéb gabonaföldek váltakoznak. A Strigova folyó menti második övben a vízfolyás mindkét oldalán keskeny mezők találhatók, ahol elsősorban kukoricát vetnek. Ebben a két övezetben az emberek ma is állattenyésztéssel foglalkoznak, sertést, szarvasmarhát és baromfit nevelnek.
Az itt kitermelt ásványi nyersanyag a diabáz kőzet, amely a Strigova völgyében található településrészen található, és amely a legjobb minőségű beton előállítására, de utak és autópályák építésére is felhasználható.„СЛУЖБЕНИ ГЛАСНИК ОПШТИНЕ КОСТАЈНИЦА БРОЈ 6/15”,скуптшина општине Костајница и одговарајуће институције оптшине Костајница, страна 23, 25. маја 2015.
Kultúra A mrakodoli kultúrházat sajnos csak ritkán használják helyiek összejövetelére, és meglehetősen elhanyagolták. A sport-rekreációs infrastruktúrából említésre méltó az itt található vadászház.
Nevezetességei Mrakodol település szakrális épülete az ortodox templom, amelyet Szent Lázár cárnak szenteltek, a másik neve pedig Szent Vid. Ebben a templomban nem rendszeresen, hanem csak alkalmanként tart istentiszteletet az a pap, aki kostajnicai Szentháromság templomban végzi szolgálatát. A helyiek tudják, mikor kell összegyűlni e templom körül a nagyobb ünnepekre és más alkalmakra. Briševići – 2. – 4. századi római vaskohó maradványai. A talajban egy méter mélységig találhatók kohósalak, téglatörmelék és kerámiatöredékek. Oštra Glavica – őskori és középkori település maradványai. A részben erodálódott lelőhely platójának déli oldalán található őskori és középkori kerámiatöredékek. A település korát részben a bronzkorra és a vaskorra, részben pedig a kora középkorra teszik.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kostajnica község hivatalos oldala A város információs portálja
Kategória:A Banja Luka-i régió települései