Junot Díaz dominikai-amerikai író, a Massachusetts Institute of Technology kreatív írás professzora, a Boston Review korábbi szépirodalmi szerkesztője. Emellett tagja a Freedom University tanácsadó testületének, egy georgiai önkéntes szervezetnek, amely dokumentumokkal nem rendelkező bevándorlóknak nyújt középiskola utáni oktatást. Díaz munkásságának középpontjában a bevándorlói, különösen a latin-amerikai bevándorlói tapasztalat áll.
Díaz a Dominikai Köztársaságban, Santo Domingóban született, de hatéves korában családjával New Jerseybe vándorolt. A Rutgers Egyetemen szerzett bölcsészdiplomát, és nem sokkal a diploma megszerzése után megalkotta „Yunior” karakterét, aki több későbbi könyvének narrátora volt. Miután a Cornell Egyetemen megszerezte az MFA fokozatot, Díaz kiadta első könyvét, az 1995-ös Drown című novelláskötetet.
2008-ban Pulitzer-díjat kapott Oscar Wao rövid, de csodálatos élete című regényéért, 2012-ben pedig megkapta a MacArthur Fellowship „Genius Grant” ösztöndíját.
Fiatalkora 1968. december 31-én született a Dominikai Köztársaságban, Santo Domingóban, Rafael és Virtudes Díaz gyermekeként. Hét testvére közül ő volt a harmadik gyermek. Kisgyermekkora nagy részében édesanyjával és nagyszüleivel élt, míg édesapja az Egyesült Államokban dolgozott. 1974 decemberében a New Jersey állambeli Parlinba költözött, ahol újra együtt lett apjával. Ott élt kevesebb mint egy mérföldre attól a helytől, amelyet ő úgy jellemzett, mint „New Jersey egyik legnagyobb szemétlerakója”.
Díaz a Madison Park Általános Iskolába járt, és mohó olvasó volt, gyakran négy mérföldet gyalogolt, hogy könyveket kölcsönözzön a közkönyvtárból. Ebben az időben Díaz-t lenyűgözték az apokaliptikusAz apokaliptikus és posztapokaliptikus fikció a sci-fi egyik alműfaja, amelyben a Föld (vagy egy másik bolygó) civilizációja összeomlik vagy összeomlott. filmek és könyvek, különösen John Christopher munkái, a Majmok bolygója eredeti filmjei és a BBC A sötétség pereme című minisorozat. Felnőttként Díaz nagy küzdelmet folytatott az angol nyelv elsajátításával. Megjegyzi, hogy ez „nyomorúságos élmény” volt számára, különösen azért, mert úgy tűnt, hogy az összes többi testvére „hónapok alatt elsajátította a nyelvet; bizonyos szempontból úgy tűnt, hogy egyik napról a másikra”. Ahogy az iskolája felfigyelt erre, családjával felvették a kapcsolatot, és hamarosan speciális oktatásban részesült, hogy több forrást és lehetőséget biztosítsanak számára a nyelvtanuláshoz.
1987-ben érettségizett a New Jersey állambeli Old Bridge Townshipben található Cedar Ridge középiskolában (ma Old Bridge High School), bár csak évekkel később kezdett el hivatalosan írni.
Pályafutása Díaz egy évig járt a Kean College-ba a New Jersey állambeli Unionban, mielőtt átiratkozott, és végül 1992-ben angol szakon diplomázott a Rutgers University-New Brunswick egyetemen; ott részt vett a Demarest Hallban, egy kreatív írással, életvitelszerű tanulással foglalkozó kollégiumban, valamint különböző diákszervezetekben. Olyan szerzőkkel találkozott, akik motiválták, hogy íróvá váljon: Toni Morrison és Sandra Cisneros. A főiskola alatt úgy dolgozott, hogy biliárdasztalokat szállított, mosogatott, benzint pumpált, és a Raritan River Steel-nél dolgozott. Egy 2010-ben készült interjú során elmesélte, hogyan nőtt fel Amerikában, és hogyan dolgozta végig az egyetemet: Nyugodtan mondhatom, hogy láttam az Egyesült Államokat alulról felfelé... Lehet, hogy egyénként sikertörténet vagyok. De ha megigazítjuk a gombot, és visszavesszük egy fokozattal a családi egységre, azt mondanám, hogy a családom sokkal bonyolultabb történetet mesél el. Két gyerek történetét a börtönben. Hatalmas szegénységről, óriási nehézségekről mesél. Drown (1996) című novelláskötetének átható témája az apa hiánya, ami Diaz saját apjával való feszült kapcsolatát tükrözi, akivel már nem tartja a kapcsolatot. Amikor Diaz egyszer egy dominikai újságban megjelentetett egy cikket, amelyben elítélte az ország haitiakkal szembeni bánásmódját, apja levelet írt a szerkesztőnek, amelyben azt írta, hogy a cikk írójának „haza kellene mennie Haitire”.
A Rutgers Egyetem elvégzése után Díaz a Rutgers University Pressnél dolgozott szerkesztőségi asszisztensként. Ebben az időben alkotta meg először Yunior kvázi önéletrajzi karakterét is egy történetben, amelyet Díaz az 1990-es évek elején az MFA-programjára való jelentkezése részeként használt. A karakter későbbi munkáinak nagy részében, köztük a Drown és a This Is How You Lose Her (2012) című regényekben is fontos szerepet játszott. YuniorYunior de Las Casas egy kitalált karakter, aki Junot Diaz író két novelláskötetének tárgya, a Drown (1996) és a This is How You Lose Her (2012) címűeknek. Yunior volt az egyik narrátor Diaz első The Brief Wondrous Life of Oscar Wao című (2007) regényében. munkásságának középpontjába került, Diaz később így nyilatkozott: „A Drown óta az volt az elképzelésem, hogy hat vagy hét könyvet írok róla, amelyek egy nagy regényt alkotnak”. Díaz 1995-ben szerzett MFA diplomát a Cornell Egyetemen, ahol első novelláskötetének nagy részét is írta.
Díaz kreatív írást tanít a Massachusetts Institute of Technology-n, mint a Rudge and Nancy Allen Professor of Writing és a Boston Review szépirodalmi szerkesztője volt. Aktívan tevékenykedik a dominikai-amerikai közösségben, és alapító tagja a Voices of Our Nation Művészeti Alapítványnak, amely a színes bőrű írókra összpontosít. 2009-ben a Wesleyánus Egyetem Millet Writing Fellow-ja volt, és részt vett a Wesleyan Distinguished Writers Series sorozatában.
Magánélete Párkapcsolatban él Marjorie Liu írónővel.
Munkái 1994–2004: Korai művei és a Drown Novellái megjelentek a The New Yorker magazinban, amely a 21. század 20 legjobb írója közé sorolta. Publikált a Story, a The Paris Review, az Enkare Review folyóiratokban, valamint a The Best American Short StoriesA The Best American Short Stories egy évente megjelenő antológia, amely a Houghton Mifflin Harcourt által kiadott The Best American Series sorozat része. című antológiákban (1996, 1997, 1999, 2000, 2013), a The PEN/O. Henry Prize Stories (2009) és az African Voices című kötetekben. Legismertebb két fő műve: a Drown (1996) című novelláskötet és a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao (2007) című regény. A kritikusok mindkettőt elismeréssel fogadták, és az utóbbival elnyerte a 2008-as szépirodalmi Pulitzer-díjat. Maga Diaz úgy jellemezte írói stílusát, mint „New Jersey és a Dominikai Köztársaság engedetlen gyermeke, ha ez egyáltalán elképzelhető túl sok műveltséggel”.
Díaz megkapta az Eugene McDermott-díjat, a John Simon Guggenheim Memorial Foundation ösztöndíját, a Lila Wallace Reader's Digest Writers-díjat, a 2002-es PEN/Malamud-díjat, a National Endowment for the ArtsA National Endowment for the Arts az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya független ügynöksége, amely támogatást és finanszírozást kínál a művészeti kiválóságot bemutató projektekhez. 2003-as amerikai-japán alkotói ösztöndíját, a Harvard Egyetem Radcliffe Institute for Advanced StudyA Harvard Radcliffe Institute a Harvard Egyetem egyik intézete, amely a humán, tudományok, társadalomtudományok, művészetek és szakmák interdiszciplináris kutatását támogatja. ösztöndíját és az Amerikai Művészeti és Irodalmi AkadémiaAz American Academy of Arts and Letters egy 300 tagú tiszteletbeli társaság, amelynek célja az amerikai irodalom, zene és művészet „kiválóságának előmozdítása, segítése és fenntartása”. római díját. A bogotái World Book Capital és a Hay Fesztivál a 39 legfontosabb 39 év alatti latin-amerikai író közé választotta.
A Drown című kötet történetei a tizenéves elbeszélő elszegényedett, apátlan fiatalkorára koncentrálnak a Dominikai Köztársaságban, és arra, hogy hogyan alkalmazkodik új életéhez New Jerseyben. A kritikák általában erősek voltak, de nem voltak panaszmentesek. Díaz kétszer olvasott fel a PRI This American Life: „Edison, New Jersey” című műsorának 1997-ben és „How to Date a Brown Girl (Black Girl, White Girl, or Halfie)”A Hogyan randevúzzunk egy barna lánnyal (fekete lánnyal, fehér lánnyal vagy félvérrel) Junot Díaz szatirikus novellája. 1998-ban. Kiadta a „Drown” spanyol fordítását is, Negocios címmel. A 2007-ben megjelent regénye (The Brief Wondrous Life of Oscar Wao) érezhetően újraértékelte Díaz korábbi munkásságát. A Drownt – tíz évvel az első megjelenése után – széles körben elismerték a kortárs irodalom fontos mérföldkövének, még azok a kritikusok is, akik vagy teljesen figyelmen kívül hagyták a könyvet, vagy rossz kritikákat írtak róla.
2005–11: The Brief Wondrous Life of Oscar Wao A The Brief Wondrous Life of Oscar Wao (Oscar Wao rövid, de csodálatos élete) 2007 szeptemberében jelent meg. Michiko Kakutani, a New York Times kritikusa úgy jellemezte Díaz írását a regényben, mint „a spanglish egyfajta utcai nyelvjárása, amelyet még a legegynyelvűbb olvasó is könnyen beszívhat: sok villanó szó és káprázatos beszéd, sok testbeszéd a mondatokban, sok David Foster Wallace-féle lábjegyzet és mellékmondat. És látszólag könnyed könnyedséggel idézi meg a két világot, amelyben a szereplői élnek: a Dominikai Köztársaságot, a kísértetjárta szülőföldet, amely rémálmaikat és álmaikat formálja; és Amerikát (alias New Jersey), a szabadság, a remény és a nem túl fényes lehetőségek földjét, ahová a nagy dominikai diaszpóra részeként menekültek. Díaz így nyilatkozott a regény főhőséről: „Oscar az összes olyan kockafej keveréke volt, akikkel együtt nőttem fel, akik nem rendelkeztek a férfias kiváltságok különleges tartalékával. Oscar volt az, aki én lettem volna, ha nem lett volna az apám vagy a bátyám, vagy a saját harci hajlandóságom, vagy a saját képtelenségem, hogy könnyen beilleszkedjek bármilyen kategóriába.”. Elmondása szerint értelmes és találó kapcsolatot lát a sci-fi és/vagy az epikus irodalmi műfajok és a sokrétű bevándorlói tapasztalat között.
A Time kritikusa, Lev Grossman azt írta, hogy Díaz regénye „olyan elképesztően nagyszerű, hogy a nehézsúlyúakkal – Richard Russo, Philip Roth – zsúfolt őszi versenyben Díaz jó eséllyel indul a mezőny élén”. Nevezhetnénk az Oscar Wao rövid csodálatos életét ... egy bevándorló család sagájának, de ez nem lenne igazságos. Ez egy bevándorlócsalád-saga azoknak, akik nem olvasnak bevándorlócsalád-sagákat.” 2007 szeptemberében a Miramax megvásárolta a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao filmadaptációjának jogait.
A Pulitzer-díj mellett a The Brief Wondrous life of Oscar Wao elnyerte a John Sargent Sr. First Novel Prize, a National Book Critics Circle Award for Fiction of 2007, az Anisfield-Wolf Book Award, a 2008-as Dayton Literary Peace Prize, a 2008-as Hurston/Wright Legacy Award és a Massachusetts Book Awards Fiction Award 2007-es díját. Díaz elnyerte a James Beard Alapítvány MFK Fisher Distinguished Writing Award díját is a „He'll Take El Alto” című cikkéért, amely a Gourmet 2007. szeptemberi számában jelent meg. A regényt a Time és a New York Magazine is a 2007-es év legjobb regényének választotta. A St. Louis Post-Dispatch, a Los Angeles Times, a Village Voice, a Christian Science Monitor, a New Statesman, a Washington Post és a Publishers Weekly oldalain is felkerült a „2007 legjobbjai” listájára, amely 35 kiadványt tartalmazott. A regény a Modern Language Association 2008-as San Franciscó-i konferenciáján egy panelbeszélgetés témája volt. A Stanford Egyetem 2012-ben szimpóziumot szentelt Junot Díaznak, ahol vezető amerikai latin/amerikai tanulmányokkal foglalkozó tudósok kerekasztal-beszélgetésen kommentálták alkotói munkásságát és aktivizmusát.
2010 februárjában Díaz írótársak bátorításához való hozzájárulását elismerték, amikor Maxine Hong Kingston és M.L. Liebler költő mellett neki ítélték oda a Barnes & Noble Writers for Writers díját.
2012–től napjainkig: This Is How You Lose Her és más munkák