Murati (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 57, közúton 74 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 19 km-re délnyugatra, 150 – 200 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una völgyétől délre elterülő dombvidéken és a Krešno polje mezején fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb216187Bosnyák00Horvát11Jugoszláv00Egyéb00Összesen217188
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Strigova község részeként a falunak 22 háztartása és 123 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o. 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő településen 29 háztartást, 211 ortodox szerb, 2 muszlim és 4 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 160. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 28 háztartása és 231 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború idején az usztasák 1942-ben, Szent Péter napján érkeztek Muratiba, és elfogták a tizennégy tagú Kaurin szerb családot, akiket elvittek a Jasenovaci usztasa táborba. A tizennégy családtag közül kilencet Jasenovacban öltek meg, és csak öten élték túl a tragédiát. A faluban 14 és 16 év közötti szerb lányokon követtek el nemi erőszakot.Ђуро Шарац, свештеник из Јеловца Кадина, августа 1941. године
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kultúra 2006-ban Simo Brdar rendező itt forgatta a „Сунце и жица” (Nap és húr) című dokumentumfilmjét.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kozarska Dubica község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései