bélyegkép|jobb|262px|Garamszeghy Sándor: Matyólakodalom. Pupu Tera: Szörényi Éva, Kati: Somogyi Erzsi, Kisjankó Bori: Eőry Kató Szörényi Éva, született Schwáb Elvira, 1921-től szepesbélai báró Lers Elvira (Budapest, 1917. május 26. – Los Angeles, 2009. december 1.) Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Anyai nagyapja, Lers Vilmos nemzetközi jogi író, államtitkár volt.
Életpályája Schwáb Károly banktisztviselő és szepesbélai báró Lers Hortenzia gyermekeként született. 1933-ban lépett először színpadra. 1935-ben végzett az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. A Nemzeti Színház tagja lett (ösztöndíjasként már korábban is játszott ott). Még abban az évben alakította élete első filmszerepét, György István A nagymama című filmjében, amely Csiky Gergely művéből készült. (A nagymamát Csathóné Aczél Ilona, Mártát – az unokáját – Szörényi Éva alakította. Örkényi Báró Toronyi L. Imre, Ernő pedig Perényi László volt.) A film nagy sikert aratott, és további hasonlóak követték az ő főszereplésével: Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938), Fűszer és csemege (1940), Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941), Elkésett levél (1941), Madách – Egy ember tragédiája (1944). A Nemzeti Színház tagja maradt 1956-ig.
1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett a forradalomban, majd Szabó Sándor színésszel és feleségével, Bárczy Kató színésznővel külföldre (Ausztriába) távozott, 1957-ben pedig az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Haláláig ott élt. Személyes jó barátja volt Márai Sándornak, a híres magyar írónak, valamint több 1956-os emigráns írónak-költőnek, például Tollas Tibornak is.
Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek a nevéhez. Játékára az átgondoltság és a mély átélés jellemző. A Magyar Rádió több emlékezetes előadást rögzített a közreműködésével. Csaknem 30 filmben is játszott.
Több mint 50 évig a magyar nyelv és kultúra erősítésének meghatározó személyisége volt Amerikában. A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban az amerikai megemlékezések főszervezője és fővédnöke volt. 2006. október 29-én a Fehér Házban részt vett azon a zártkörű díszvacsorán, amelyen George W. Bush elnök részvételével levetítették a Szabadság, szerelem című, 1956-ról szóló filmet.
90. születésnapján a Duna Televízió ünnepi műsorral köszöntötte. 2007. május 26-án az 1997-ben készült „Egy lány elindul… – Szörényi Éva portré” című portréfilmet tűzte műsorra (Cselényi László, a Duna TV elnöke készítette), másnap a Fűszer és csemege című filmje volt látható, majd a Szüts Mara házassága, a Beáta és az ördög, az Igen vagy nem, a Régi keringő, a Tavaszi szonáta, a Jelmezbál, majd utolsóként A Tanítónő került műsorra.
2007. október 23-ára Szörényi Éva meghívta Arnold Schwarzeneggert a Los Angeles-i Mindszenty térre, az emlékünnepségre. A kormányzó elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen részt venni a rendezvényen, de üzenetben köszöntötte Szörényi Évát, és méltatta az ötvenhatos forradalmat: „Csodálatos dolog látni, hogy évtizedekkel később, a világ másik felén még mindig megemlékezünk azoknak a férfiaknak és nőknek a bátorságáról és áldozatáról, akik e küzdelemben a szabadságért felkeltek. (…) Én is osztom az Ön csodálatát és nagyrabecsülését azok iránt, akik részt vettek Magyarország történelmi szabadságharcában.” Megemlékezett Szörényi Éváról is: „folyamatos és egyedülálló tevékenységet végez e fontos esemény emlékének a világtörténelemben való megőrzése érdekében”.
A Mindszenty Társaság döntése értelmében a Mindszenty-emlékérmet 2008-ban Kühár Ede bencés szerzetes mellett, ő kapta. Soós Viktor Attila, a társaság elnöke a díj átadásakor, 2008. március 29-én Esztergomban így indokolta az elismerést: „Szörényi Éva (…) a tengerentúlon számos előadásával öregbítette Mindszenty József hírnevét”.
2008 tavaszán ünnepelték 75 éves színészi jubileumát. Az ünnepi előadást „Színészdal” címmel a hollywoodi Barnsdall Gallery színházban tartották. A művésznő Petőfi Sándor, Illyés Gyula, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Wass Albert verseit adta elő. Több más jeles művész is fellépett az ünnepi előadáson, köztük Vizin Viktória operaénekesnő és a művésznő egyik fia is. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi levélben köszöntötte, melyben így fogalmazott: Szörényi Éva életútja „kultúrtörténetünk részévé vált”. Bokor Balázs főkonzul így méltatta: „Ön, Madách Tragédiájának Évája, az Othello Desdemonája, a III. Richárd Lady Annája és oly sok színházi-, filmszerep megformálója, az 56-os forradalom hősei közé tartozik. Pályáját adta fel, hazáját el kellett hagynia, majd idegenben kezdett mindent újra és folytatott mindent a régiben. Hűen megtartotta magyarságát és ápolta a forradalom emlékét.”
Díjai, elismerései 1943: Farkas–Ratkó-díj 1952: Kossuth-díj 1954: Érdemes művész 1955: Kiváló művész 1991: A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1994: Nagy Imre-emlékpakett 1997: Magyar Örökség díj A magyar ügyért folytatott és a Magyar Szabadságharcos Világszövetségben végzett munkája elismeréseként a Világszövetség örökös tiszteletbeli elnökké választották. 2008: Mindszenty-emlékérem – átadták: Esztergomban, 2008. március 29-én
Főbb szerepei Cordelia (Shakespeare: Lear király) Tünde (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) Armande (Molière: Tudós nők) Elmira (Molière: Tartuffe) Lujza (Schiller: Ármány és szerelem) Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája) Melinda (Katona József: Bánk bán) Margit (Goethe: Ős-Faust) Rhédey Eszter (Móricz Zsigmond: Úri muri) Lady Anna (Shakespeare: III. Richárd) Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom) Desdemona (Shakespeare: Othello)
Filmjei A nagymama (1935) – Márta Barátságos arcot kérek! (1935) – Éva, Blazsek Mátyás lánya Mária nővér (1936) – Berényi Mária A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938) – Tóth Mari Egy lány elindul (1937) – Janka, Garáék lánya Szívet szívért (1938) – A leányvári boszorkány (1938) – Helén, Mélius lánya A pusztai királykisasszony (1939) – Balajthay Erzsi Halálos tavasz (1939) – Nagy Józsa Fűszer és csemege (1939) – Vilma Pénz beszél… (1940) – Kovács Vera Igen vagy nem? (1940) – Klári Beáta és az ördög (1940) – Beáta nővér Elkésett levél (1940)– Torda Mária Sárga rózsa (1940) – Klári Szüts Mara házassága (1941) – Szüts Kornélia Régi keringő (1941) – Tavaszi Erzsi, primadonna Tavaszi szonáta (1942) – Pálos Éva Annamária (1942) – Annamária Jelmezbál (1942) – Erzsébet Szeptember végén (1942) – Szendrey Júlia A Benedek–ház (1943) – Benedek Katica Madách: Egy ember tragédiája (1944) – Fráter Erzsike A tanítónő (1945) – Benedek Flóra Aranyóra (1946) – Bogdán Juci Könnyű múzsa (1947) – Bernáth Erzsike Úri muri (1950) – Szakhmáryné Rédey Eszter Erkel (1952) – Adél, Erkel Ferenc felesége A Jávor – magyar archív filmfelvétel (1987) Szerep – magyar dráma (1993) Alibi – magyar dráma (1993) Egy lány elindul – Szörényi Éva-portré – portréfilm a Duna Televízióban (1997) Amerikai rapszódia (2001) Színészdal – Vendégségben Szörényi Évánál – portréfilm a Duna Televízióban (2008)
Származása +Szörényi Éva családfájaGudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O, Tellér Kiadó, Budapest, 1993., 172–173. o. OSZK gyászjelentésekSzörényi Évaszületett Schwáb Elvira1921-től b. Lers Elvira(Budapest, 1917. máj. 26.–Los Angeles, 2009. dec. 1.)színésznő Apja:Schwáb Károly(Budapest, 1890, okt. 9.–?)banktisztviselő Apai nagyapja:Schwáb Antal(Morvaország, 1846. jún. 3.–?)vendéglős Apai nagyapai dédapja:Schwáb János Apai nagyapai dédanyja:Schlegl Cecília Apai nagyanyja:Tyúkos Janka (Pest, 1854. febr. 3.–Budapest, 1899. okt. 19.) Apai nagyanyai dédapja:Tyúkos József Apai nagyanyai dédanyja:Mandl Johanna Anyja: szepesbélai b. Lers Hortenzia(Budapest, 1896. okt. 3.–?) Anyai nagyapja: b. Lers Vilmos(Buda, 1869. máj. 4.–Budapest, 1923. márc. 3.)politikus Anyai nagyapai dédapja:Lers Jakab Pál(Szepesbéla, 1818. jan. 28.–Budapest, 1894. jún. 5.)főmérnök Anyai nagyapai dédanyja:Herqui Mária(Buda, 1843. aug. 15.–Budapest, 1913) Anyai nagyanyja: szörényi Reischl Elvira1884-től Szörényi Elvira(Szentendre, 1870. okt. 13.–Budapest, 1948. jan. 6.) Anyai nagyanyai dédapja: szörényi Reischl Károly1884-től Szörényi Károly(Buda, 1842. márc. 20.–Budapest, 1908. jan. 15.)királyi műszaki tanácsos, róm. kat. Anyai nagyanyai dédanyja:Schäffer Mária (Szentendre, 1844 –Budapest, 1925. november 26.) Lers Vilmos 1921-ben örökbe fogadta nővére, Lers Hortenzia és Schwáb Károly gyermekeit.
Emlékezete A budapesti Nemzeti Színház 2014-ben díjat alapított emlékére, és ezt a díjat minden évben a legjobb teljesítményt nyújtó színésznő kapja meg a társulatból. Szörényi Éva kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban. (2017)
Jegyzetek
Források
Egy kép Shaw: Tanner John házassága című darabjából, Anna szerepében (a Magyar színházművészeti lexikonban) Topicja, a www.szinhaz.hu oldalon Kemény Egon zeneszerző wikipédia
Kategória:1917-ben született személyek Kategória:2009-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar színésznők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Az 1956-os forradalom leverése miatt emigrált személyek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar nők Kategória:Farkas–Ratkó-díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei