A szexuális visszaélések a magyar katolikus egyházban a magyar katolikus egyház papjai, szerzetesei és a klérus más tagjai által elkövetett szexuális visszaélések. A jelenség a 20. század végén és a 21. század elején számos országban napvilágra került, a katolikus egyházban történt szexuális visszaélések része.
A rendszerváltás előtti esetekről keveset tudni, mert sem az azokat gyakran zsarolásra felhasználó állambiztonság, sem a vádat számos koncepciós eljárásban is alkalmazó „igazságszolgáltatás,” sem a botrányt és az egyházüldözés számára támadási felületet kerülni igyekvő egyházi vezetés nem volt érdekelt az átláthatóságban. Később az egyházi vezetők évtizedekig az ügyek eltussolását választották, vagy félelemből, a botrány elkerülése érdekében, vagy rosszul értelmezett irgalmasságból, az elkövetők megváltozásában bízva. Ennek részeként a világi törvények szerint bűncselekménynek minősülő esetek bejelentését is gyakran elmulasztották.
Az Apostoli Szentszék és a Hittani Kongregáció lépései hatására 2011-től a magyar katolikus egyházban is elindult egy változás; a Pannonhalmi Bencés Főapátság például az első ügyek felmerülésétől kezdve alapos vizsgálatokat indított és külső szakértők bevonásával gyermekvédelmi programot dolgozott ki, de 2019-re az egész egyházban sok előrelépés történt az ügyek kezelésében (gyanú felmerülése esetén „a papot rögtön felfüggesztik és ezzel eltávolítják a gyerekek közeléből, közben megindulnak a vizsgálatok, majd ettől függően visszahelyezik vagy kizárják a papot.”) A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a visszaélések jelzésére szolgáló rendszer hozott létre, és kidolgozta a vizsgálatok eljárásrendjét, melynek már szerves része a világi hatóságokkal való együttműködés is. A püspöki kar közleményben kért bocsánatot az áldozatoktól. A világ számos országától eltérően ugyanakkor a magyar katolikus egyház nem folytatott átfogó vizsgálatokat a szexuális visszaélésekről.
Nyilvánosságra került esetek A rendszerváltás előtt A rendszerváltás előtt az állambiztonság gyakran más ügyekben (pl. tiltott hitoktatás miatt nyomozva) szerzett tudomást katolikus egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélésekről. Erről adott esetben szűkös információkat átadtak az egyházi elöljáróknak, akik többnyire „a csend érdekében” a pap áthelyezésével söpörték szőnyeg alá az ügyet. A szexuális szokások feltárása, és zsarolás eszközeként való alkalmazása ugyanakkor bevett módszer volt a politikai rendőrség részéről. Független igazságszolgáltatás és sajtó hiányában kevés nyilvános információ maradt fenn, az – egyébként is megbízhatatlan – állambiztonsági jelentések szexuális szokásokra vonatkozó részét pedig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára működését szabályozó törvény szerint a kutatók sem ismerhetik meg. Az egyházi archívumokat sem vezették alaposan, mivel okkal tartottak attól, hogy az államhatalom felhasználja ellenük a saját feljegyzéseiket.
Emellett arra is tekintettel kell lenni, hogy ezt a vádat számos koncepciós eljárásban is alkalmazták a korszakban, jellemzően a „politikai bűncselekmény” „megerősítése” céljából.
Esztergom-Budapesti főegyházmegye Egy budapesti plébánián szolgáló, pappá szentelés előtt álló diakónus, Szűcs Balázs 1999-től molesztálta az akkor 13 éves Pető Attilát. (Később felszentelték és máshová helyezték.) Az áldozat valamikor 2003 és 2006 között előbb egy tanárának, majd korábbi iskolája igazgatójának, végül Snell György plébánosnak is előadta a történteket. Utóbbi a Főegyházmegyei Hivatalhoz irányította, ahol Udvardy György helynök meghallgatta, de a fiú nem ment vissza a megbeszélt időpontban írásos nyilatkozatot tenni. Amikor az ügyhöz kapcsolódó zsarolás miatt az áldozat testvére ellen 2008-ban büntetőeljárás indult, a molesztálást is vizsgálták, de elévülés miatt lezárták az eljárást. Az áldozatról pszichológiai szakvélemény készült, mely szerint trauma érte; Snell ezt olvasva az áldozat szerint „elsírta magát, bocsánatot is kért, hogy nem hitt nekem”. Snell bár elismerte, hogy látta, olvasta a szakvéleményt, bejelentést a Főegyházmegye Hivatalában nem tett, így az érintett pap 2008–2016-ig (laicizálásáig) még pap maradhatott. Miután az áldozat 2015 nyarán hivatalos, jegyzőkönyvezett bejelentést tett a Főegyházmegyei Hivatalnál, egyházi vizsgálat indult, melynek során a molesztálót előbb eltiltották a nyilvános papi működéstől, majd – miután újabb tanúk jelentkeztek – 2016 decemberében a pápa laikusi állapotba helyezte. Az egyház ugyan a rendőrségen is feljelentette Szűcsöt, elévülés miatt nem indítottak eljárást. 2021-ben Pető volt az első áldozat, aki névvel vállalta a történetét, majd két másik áldozat is megszólalt. Összesen legalább 20-an jelentkeztek az egyháznál, hogy Szűcs Pető első bejelentése és a vizsgálat megindulása közötti 12 évben zaklatta őket vagy gyermeküket. A II. kerületi önkormányzat 2024-ben vonta vissza a Szűcsnek 2012-ben megítélt Gyermekekért díjat.
2019-ben az áldozat felkereste Snell Györgyöt azzal a céllal, hogy bocsánatkérést csikarjon ki, de a titokban készített hangfelvételen Snell elhárította a felelősséget. Miután többször írásban fenyegetőzött budapesti és veszprémi szentmisék megzavarásával, Snell György és Süllei László helynök bejelentést tettek, és a távolságtartás elrendelését kérték a hatóságoktól. Az ügyészség kezdeményezésére bírósági eljárás indult, melynek eredményeképpen Pető Attilát a bíróság 2023-ban másodfokon is bűnösnek találta zaklatás miatt. Az eljárást Bakos Zsolt plébános nyilvánosan helytelenítette, véleménye szerint „hát nem igaz, hogy nem tudtuk ezt mi is normálisan lezárni; elmondani, mi történt, leülni a szülőkkel, a gyerekekkel, megkérdezni, miben segíthetünk, bocsánatot kérni...” Az ügy kezelésében Dobszay Benedek ferences tartományfőnök-helyettes is hiányolta az emberi gesztusokat.
A Pető Attila elleni eljárást Hodász András – ekkor már a szolgálat alól saját kérésére felmentett – katolikus pap „a társadalom szégyenének” nevezte. Elmondta, hogy kamaszkorában maga is egy fiatal, népszerű pap szexuális visszaélésének áldozata lett, akinek végül a rendőrség gyermekpornográf felvételeket talált a számítógépén. Az egyházi eljárást is lefolytatták, és az elkövetőt 2007–2008 körül kitették a papi szolgálatból.
2024 decemberében Erdő Péter érsek gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatához bejelentés alapján előzetes vizsgálatot indított egy budapesti plébános ellen, melynek során az illetőt minden papi tevékenységtől eltiltott és felmentett egyházi beosztásai alól. A folyamatban lévő vizsgálat mellett rendőrségi bejelentés is történt. A Válasz Online az érintettben Pajor András herminamezői plébánost azonosította; a rendszeresen a kormánypártok mellett kampányoló pap – többek között az „ifjúságnevelésben vállalt szerepéért” – korábban állami kitüntetést kapott. A Vasárnap.hu ezzel szemben olyan hívekkel közölt riportot, akik nem tapasztaltak vagy akár elképzelhetetlennek tartották a vádakban szereplő cselekményeket.
Székesfehérvári egyházmegye 1999-ben Mezei István dégi plébános ellen az általános iskola kántor-énektanára által felvett vallomások és a szülők feljelentése alapján indult rendőrségi nyomozás könnyű testi sértést, az ügyészségi nyomozás kiskorú veszélyeztetését állapította meg, a zaklatás vádját nem találták bizonyítottnak. Az igazságügyi orvosszakértő azonban pszichiátriai betegséget állapított meg nála, ezért nem kellett bíróság elé állnia. Takács Nándor püspök 2000-ben és 2001-ben más szolgálati helyre küldte, majd 2002-ben a Székesfehérvári egyházmegye „irregularitást” megállapítva felmentette a papi teendők alól.
2018-ban egy – korábban szemérem elleni erőszak miatt hat évet börtönben töltött – tatabányai hitoktató ellen merült fel egy 7 és egy 9 éves kislány molesztálásának gyanúja. Mint kiderült, a hitoktatáshoz nem kellett erkölcsi bizonyítványt bemutatni. Az egyházmegye az illetőt elbocsátotta, és szigorította a hitoktatók felvételi rendszerét és munkájának ellenőrzését.
Az egyházmegye 2019-es tájékoztatása szerint Spányi Antal 2003-ban kezdődött püspöki szolgálata óta három bejelentés érkezett a az egyházmegye papjai vagy alkalmazottai ellen gyerekmolesztálás miatt; mindhárom a világi hatóságoktól, akikhez a panasztevők fordultak. A vizsgálatok közül kettő ekkor még folyamatban volt.
Veszprémi főegyházmegye 2014-ben került napvilágra, hogy V. Gábor cserkészvezető, az érsekség ifjúsági irodának vezetője két kiskorú fiút kényszerített maszturbálásra. A Magyar Cserkészszövetség bejelentést tett a hatóságoknál. Márfi Gyula érsek tudomása szerint felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki rá.
Az egyházmegye 2019-es tájékoztatása szerint Márfi 1997-ben kezdődött érseki szolgálata óta három bejelentés érkezett: két esetben szülők tettek bejelentést pedofíliagyanús ügyekben, melyeket a vizsgálat nem talált megalapozottnak, egy esetben pedig egy polgármester vádolt meg tettleges bántalmazással egy papot, melyben a világi hatóságok nem hoztak elmarasztaló ítéletet.
Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye 2000-ben a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye egyik papja nyilvános facebook-posztban vádolta meg Bábel Balázs érseket és több más egyházi személyt, hogy tudtak az általa 18 éves papnövendék korában egy szemben hatalmi pozícióban lévő paptársa, Dr. Mészáros István részéről hónapokon keresztül elszenvedett szexuális zaklatásról (hiszen 2010-ben részletes levélben számolt be róla), mégsem tettek semmit. Az ügyet kivizsgálták, és bár „a vizsgálat nem állapított állami jogszabályokba ütköző cselekményt”, annak az érsekség szerint „személy következményei lettek”; ez azt jelentette, hogy az érintett lemondott általános helynöki megbízatásáról, de továbbra is köztiszteletben álló pap maradt, és számos szolgálatot vállal, többek között a kalocsai speciális gyermekotthon növendékeivel is foglalkozik.
A főegyházmegye 2023-ban közleményben hozta nyilvánosságra, hogy Rónaszéki Gábor kiskunfélegyházi plébános (a budapesti Központi Papnevelő Intézet korábbi rektorhelyettese) ellen gyermekbántalmazási ügyben folyik vizsgálat. Az egyházmegyei bejelentőoldalra 2022 novemberében érkezett jelzés alapján Bábel Balázs érsek másnap felfüggesztette az érintett papot, és vizsgálatot indított, majd az érintettek meghallgatása alapján rendőrségi feljelentést tett. Az előzetes vizsgálat anyagát a Vatikán felé is továbbították, az áldozatokat pedig együttérzéséről biztosította az érsekség, felajánlva nekik a Kecskeméten működő Reménység Háza Lelkigondozói és Mentálhigiénés Tanácsadó Szolgálat szakembereinek segítségét. A Hittani Dikasztérium vizsgálata alapján a gyanúsítottat – a lehető legsúlyosabb egyházi büntetést kiszabva – papi állapotából elbocsátották. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozása alapján a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség 2024 áprilisában többrendbeli, hatalmi befolyási viszonnyal visszaélve elkövetett szexuális visszaélés miatt vádat emelt ellene. A vádirat szerint 2019 és 2022 között négy fiatalkorúval végzett szexuális cselekményeket, közülük ketten 14 éven aluliak voltak az elkövetés időpontjában. Rónaszéki az egyházi eljárásban részben elismerte tetteit, a bíróságon viszont tagadó pozícióból indult.
2024 szeptemberében derült fény Hatházi Róbert kecskeméti plébános (a magyar katolikus egyház egyszázalékos kampányának papi arca, Ferenc pápa magyarországi látogatása alkalmával a sekrestyei szolgálat vezetője) ügyére, aki pappá szentelése előtt négy évet töltött a homokkomáromi (Zala megye) Nyolc Boldogság Közösségben, egy kommuna jellegű egyházi közösségben. Itt ismerte meg egyik későbbi áldozatát, aki csak évekkel később, terapeutájának számolt be a történtekről. A bejelentést az érintett közösség egyik tagja tette meg augusztus 16-án, miután értesült a vádról. A Pesti Srácok forrásai öt áldozatról (az említetten kívül négy kecskeméti ministránsról) tudnak. Bábel Balázs érsek az érintett papot még aznap felfüggesztette, és vizsgálatot indított. A világi hatóságok felé is bejelentették az ügyet, melyben a Nemzeti Nyomozó Iroda jár el.