A matematikában a kvadratikus forma egy függvény, ami bizonyos értelemben az másodfokú függvényhez hasonlóan működik. Például a kizárólag másodfokú tagokból álló polinomok kvadratikus formák. Erre egy példa egy vektor hosszának négyzete: :
Kvadratikus formákkal a lineáris algebrán kívül is találkozhatunk. A geometriában metrikákat vezethetünk be velük, illetve az elemi geometriában kúpszeleteket írhatunk le vele. A racionális és az egész számok felett a számelméleti vizsgálódások klasszikus tárgya, ahol is kvadratikus formákkal ábrázolható számokat karakterizálnak. Motiváció Egy skalárszorzattal ellátott valós vektortér normált térré tehető, amennyiben egy vektor normáját úgy értelmezzük, mint (indukált norma). Azonban a négyzetgyökvonás miatt nehezebb ezt a képletet általánosítani, és kapcsolatba hozni bilineáris formákkal, és más skalártestek fölötti vektorterekre általánosítani; ezért inkább a négyzetgyökvonás nélküli leképezést tekintjük, és vizsgáljuk más testekben és vektorterekben. Ezeket az összefüggéseket találjuk:
A fenti feltételeknek megfelelő leképezéseket bilineáris formák nélkül is vizsgálhatjuk, és tovább általánosíthatjuk őket egységelemes kommutatív gyűrűk fölötti modulusokra. Gyakran vizsgált skalárgyűrű az egész számok gyűrűje, illetve a modulus, különösen a modulus. Definíció n határozatlanú kvadratikus forma Egy egységelemes kommutatív gyűrű fölötti ( határozatlanú) kvadratikus forma egy ( határozatlanú) homogén másodfokú polinom -beli együtthatókkal.
Az algebrában a forma fogalmát Legendre vezette be.David Cox: Primes of the form . Wiley & Sons, 1997, 40. oldal Speciális esetek Az esetben binér kvadratikus formákról beszélünk. Egy binér kvadratikus forma egy alakú polinom, ahol . Az esetben ternér kvadratikus formákról van szó, melyek alakja , ahol . Kvadratikus formák modulusok fölött Általánosabban a kvadratikus formákat modulusok fölött definiálják. Legyen modulus; ekkor egy fölötti kvadratikus forma egy leképezés a következő tulajdonságokkal: Minden és esetén . Definiáljuk a leképezést, ami lineáris mindkét argumentumában, vagyis bilineáris forma fölött. Ez automatikusan szimmetrikus, vagyis . Ez a -hoz tartozó szimmetrikus bilineáris forma.
Egy fenti értelemben vett kvadratikus forma a modulusok fölötti definíció szerint kvadratikus forma fölött. Kvadratikus modulus Egy kvadratikus modulus egy pár, ahol egy A fölötti modulus, és kvadratikus forma fölött.
Legyen a -hoz tartozó szimmetrikus bilineáris forma. Ekkor az elemek -ortogonálisak, illetve -ortogonálisak, ha Kvadratikus tér Egy kvadratikus modulus kvadratikus tér, ha vektortér. Ekkor a hozzá tartozó skalárgyűrű test. Tulajdonságok A következőkben feltételezzük, hogy a invertálható az gyűrűben. Ez kizárja a további jellemzésből a 2 karakterisztikájú gyűrűket. Mivel a valós és a komplex számok karakterisztikája különbözik 2-től, és a 2 invertálható mindkettőben, így ennek a feltételnek megfelel.
Hozzárendeljük a kvadratikus formához a , háromszögmátrixot, ahol a fennmaradó elemek nullák. Ezzel felfogható úgy is, mint , és úgy is, mint .
Kapcsolat a szimmetrikus bilineáris formákkal: Van egy egy-egyértelmű megfeleltetés az határozatlanú kvadratikus formák és az fölötti bilineáris formák között: Egy kvadratikus formához megkapható a hozzá tartozó szimmetrikus bilineáris forma polarizációval:
Megfordítva
Formálisan nézve ez a konstrukció csak egy polinomfüggvényt ad; azonban ténylegesen polinom kapható, ha a bilineáris formát mátrixszal ábrázoljuk, vagy kiterjesztjük tetszőleges -algebrára.
Formák ekvivalenciája: Ha soros mátrix, akkor az helyettesítéssel egy kvadratikus formához jutunk. Ha invertálható, akkor az új formából visszakaphatjuk a régit. Összességében definiálható egy mátrixcsoport a kvadratikus formákon vett ekvivalenciareláció bevezetésével. Ezek a -ekvivalens kvadratikus formák.
Definitség: Valós vagy komplex formák esetén alkalmazhatók a mátrixkritériumok a mátrixra, így állítások tehetők arra, hogy a forma milyen előjelű értékeket vesz fel -en. Ennek megfelelően lehet a kvadratikus forma pozitív definit, negatív definit, illetve indefinit. Ha nullvektortól különböző értékeken is felvehet nullát, akkor lehet pozitív szemindefinit, negatív szemindefinit vagy indefinit. Példák Valós kvadratikus formák Legyen valós vektortér; ekkor Sylvester tehetetlenségi tétele miatt minden kvadratikus forma diagonizálható, tehát létezik olyan bázis -ben, úgy, hogy
alkalmas -re, ahol . Egy kvadratikus forma izomorfizmusosztályát meghatározza rangja, és szignatúrája. Kvadratikus formák számtestek fölött A fölötti kvadratikus formákat Minkowski osztályozta. Hasse kiterjesztette ezt a klasszifikációt számtestekre. Pontosabban, két kvadratikus forma akkor és csak akkor izomorf, ha minden teljessé tételük (valós, komplex, p-adikus) izomorf, lásd Hasse–Minkowski-tétel. Kvadratikus formák egész számok fölött Azt mondják, hogy az egész számok fölött két pozitív definit kvadratikus forma, neme megegyezik, ha minden -re az skalárral bővítés (vagyis tenzorszorzás -nel) izomorf kvadratikus formákat kapunk -en. Az ugyanolyan nemű izomorfiaosztályok számát Smith–Minkowski–Siegel súlyformulájával lehet meghatározni. Elemi számelmélet Sok eredmény van arra, hogy egy adott, egész számok fölötti kvadratikus formula felvehet-e egy adott értéket. Ehhez meg kell jegyezni, hogy az n soros, egészeket tartalmazó 1 determinánsú mátrixok csoportja az n soros, egészeket tartalmazó ±1 determinánsú mátrixok csoportja melyek önmagukra képezik a rácsot és a -beli relatív prímek halmazát, így a további eredmények ekvivalens kvadratikus formák egész családjaira állnak fenn.
Ismert példák: alakú négyzetszámok: Az egyenlet egészeken vett megoldásai pitagoraszi hármasok. A legismertebb példa az egyenlőség. Ez a végtelen sok megoldás közül a legkisebb. A fenti paraméteres leíráson túl a pitagoraszi hármasokról további információk találhatók a szakirodalomban.Roger C. Alperin: The modular tree of Pythagorus. (PDF; 106 kB)Dan Romik: The dynamics of Pythagorean triples. (PDF; 236 kB) egy sor további szakirodalmi hivatkozással. Az alakú számok: A kvadratikus forma első ismert példája, amivel minden természetes szám előállítható. Ez a négynégyzetszám-tétel.Kenneth Ireland, Michael Rosen: A Classical Introduction to Modern Number Theory. Springer-Verlag, 1982, Abschnitt 17.7. Az egyenlet egész megoldásai, ahol egészek, páronként relatív prímek, négyzetmentesek, és nem mind ugyanolyan előjelűek. Csak olyan nem triviális megoldások léteznek, hogy , és kvadratikus maradékok. Ez Legendre eredménye.Kenneth Ireland, Michael Rosen: A Classical Introduction to Modern Number Theory. Springer-Verlag, 1982, Abschnitt 17.3.1. Az alakú prímszámok: Ezek pontosan a 2 és a alakú prímszámok. Történelmi jelentőségű megfigyelés, Fermatra megy vissza. Egy modern bizonyítás megtalálható a Das BUCH der Beweise 4. fejezetében.Martin Aigner, Günter M. Ziegler: Das BUCH der Beweise. Springer-Verlag, 2000 Az alakú prímszámok: Ezek a 3 és az alakú prímszámok.G. H. Hardy, E. M. Wright: An Introduction to the Theory of Numbers. 4. Auflage. Oxford University Press, Oxford 1975, : Theorem 366, S. 299; Theorem 254, S. 221 Az alakú prímszámok: Cox könyve foglalkozik a kérdéssel..
Ha két kvadratikus forma mátrix alkalmazásával átvihető egy másikba, akkor egy egész szám pontosan akkor ábrázolható az egyik kvadratikus forma értékével, ha a másik értékével is ábrázolható. Ez közvetlenül adódik a definícióból: . A számelmélet szempontjából a és az kvadratikus formák ekvivalensek, és felmerül a kérdés, hogy találjunk egy lehetőleg egyszerű reprezentációs rendszert az változós kvadratikus formák számára modulo hatására. A kétváltozós kvadratikus formák esetén Gauß is foglalkozott a témával, a Disquisitiones Arithmeticae 5. fejezetében, 260 oldalon át, ami a könyv fő része.
Mai nyelven szólva, ez azt jelenti pozitív definit kvadratikus formák esetén, hogy a cél találni egy fundamentális tartományt hatásához az szimmetrikus téren (a pozitív definit kvadratikus formák terén). thumb|512px|center|Az SL(2,ℤ) hatásának fundamentális tartományai a hiperbolikus síkon Az esetben a pozitív definit binér kvadratikus formák azonosíthatók a hiperbolikus síkkal. Az ábra a hiperbolikus sík felbontását mutatja szerinti fundamentális tartományokra. Egy ilyen fundamentális tartomány (mint például az ábrán szürkére színezett) a binér kvadratikus formák egy reprezentánsrendszerét adja, úgy, hogy minden pozitív definit binér kvadratikus forma ekvivalens egy kvadratikus formával a kvadratikus tartományból, így ugyanazokat az egész számokat ábrázolja.
Hasonló, kapcsolódó problémák a kvadratikus formák terén kívül a nagy Fermat-tétel és a Waring-probléma. Kapcsolódó fogalom Egy kvadratikus forma (projektív) nullhelyeinek halmaza a kvádrika. Lásd még Forma (algebra)
Jegyzetek
Források Martin Kneser, Rudolf Scharlau: Quadratische Formen. Springer Verlag, 2002, (Vorlesungen von Kneser in den 1970er und 1980er Jahren in Göttingen, neu herausgegeben von Scharlau) Winfried Scharlau: Quadratic and Hermitian Forms. Grundlehren der mathematischen Wissenschaften, Band 270. Springer Verlag, 1985 John Milnor, Dale Husemöller: Symmetric bilinear forms. Springer Verlag, 1973 Fordítás
Kategória:Lineáris algebra Kategória:Számelmélet