Alekszej Nyikolajevics Arbuzov (; Moszkva, 1908. május 13. – Moszkva, 1986. április 20.Russian writers and poets. Brief biographical dictionary. — M., 2000) szovjet és orosz drámaíró.
Élete Arbuzov Moszkvában született, de családja 1914-ben Petrográdba költözött. Apja orosz, anyja görög volt. Tizenegy évesen árván maradt, a színházban találta meg a megváltást, tizennégy évesen pedig a Mariinszkij Színházban kezdett dolgozni. 1928-ban csatlakozott egy fiatal színészcsoporthoz a Kísérleti Dráma Céhében, amelynek feloszlása után csatlakozott egy utazó agitprop színházhoz, amelynek színdarabokat kezdett írni. 1930-ban Moszkvába költözött; 1935-ben megírta a Hosszú út című, 1939-ben pedig a Tanya című darabot, a két legsikeresebb színművét. Avril Pyman ezt írja róla: „Munkájának varázsa embertársaihoz való ravasz, de szeretetteljes hozzáállásában rejlik; átlát az emberi gyarlóságokon a jó és hasznos élet alapvető vágyáig, és hihető, sőt tetszetős dolgokat hoz létre.” pozitív karakterek.Avril Pyman in A.K. Thorlby (ed.), The Penguin Companion to Literature: European (Penguin, 1969), p. 61.
Arbuzov számos darabja a személyes átalakulással és megváltással foglalkozik szovjet kontextusban. A Tanya című filmjében (1939) egy nő, akinek életét férje halála összetörte, végre értelmet és célt talál betegek szolgálatában, egy szibériai faluban. Az Irkutszki történetben (1960) elmondja, hogyan változtatja meg a 25 éves Válja sekélyes és hedonista életét Szergej, a szibériai gátat építő kotrócsapat művezetőjével szövődő szerelme. Szergej balesetben bekövetkezett fulladásos halálát követően új értelmet nyer az építőcsapathoz való csatlakozása és saját gyermekei nevelése. Ez a szeretetteljes elmélyülés szereplői érzelmi életében egyes szovjet irodalomkritikusok szemrehányását váltotta ki. Például Dmitrij Scseglov ezt írta: „Arbuzov darabjához fordulva az egyetemes szeretet, nemesség és barátság kellemes légkörébe kerülünk; ezek a finom érzések azonban nem irányítanak, nem mozgósítanak bennünket, elménket és gondolatainkat a nagy cél felé.”Shcheglov, D. "Novatorstvo i inertsiya formy," Tyeatr, VIII (1954), p. 73. Arbuzov szereplői az osztály nélküli társadalom felépítésén munkálkodó kommunista eszményt képviselik, de személyes küzdelmeik ábrázolása szerettette meg Arbuzovot a szovjet közönséggel.Roberts, S. Introduction to An Irkutsk Story (Pitman Publishing, 1963) p. vii.
Művei Egy boldogtalan ember boldog napjai Az elveszett fiú Egy szerelem története Második szerelem Kései találkozás Irkutszki történet
Jegyzetek
Fordítás
További információk Aleksei Arbuzov drámaíró életrajza az Alice színházban
Kategória:Orosz drámaírók Kategória:Szocialista realista írók, költők Kategória:Moszkvaiak Kategória:Szentpéterváriak Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:1908-ban született személyek